Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mihály-székesegyház
Székesegyház (10682. számú műemlék) 6.jpg
Vallás római katolikus
Egyházmegye Veszprémi főegyházmegye
Védőszent Mihály arkangyal
Építési adatok
Építése 1380
Rekonstrukciók évei 18. század, 1907–1910, 2005–2010
Stílus neoromán
Felszentelés 1400
Elérhetőség
Cím 8200 Veszprém, Szentháromság tér–Vár utca sarok
Elhelyezkedése
Szent Mihály-székesegyház  (Magyarország)
Szent Mihály-székesegyház
Szent Mihály-székesegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 17° 54′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 17° 54′ 10″

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható.

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.

Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította (amire nincs megdönthetetlen bizonyíték), vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá. I. István király Nagy Legendája így ír erről:

„Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”

A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése. (A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.)

További története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú építményt két toronnyal bővítették.

Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület följebbi részei a török időkben elpusztultak.

A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejének helyreállítása végett. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái.

A belső tér

1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte.

Belseje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907–10 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Hippói Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják.

Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk.

A székesegyház Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi.

A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Biró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.

Restaurációja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005 szeptemberében megkezdődtek a Szent Mihály-székesegyház restaurációs munkálatai. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010-re a tervek szerint a templom külseje és belseje is teljesen megújul, ehhez azonban már állami támogatásra is szükség lesz.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-székesegyház (Veszprém) témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1991.
  • Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]