Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mihály-főszékesegyház
Székesegyház (10682. számú műemlék) 6.jpg
Vallás Kereszténység
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Veszprémi főegyházmegye
Védőszent Mihály arkangyal
Építési adatok
Építése 18. század
Stílus Neoromán
Elhelyezkedése
Szent Mihály-főszékesegyház (Magyarország)
Szent Mihály-főszékesegyház
Szent Mihály-főszékesegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 17° 54′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 17° 54′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-főszékesegyház témájú médiaállományokat.

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a veszprémi érsekség főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika.

Története[szerkesztés]

Alapítása[szerkesztés]

Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.

Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István király nagyobbik legendája így ír erről:

"Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített."

A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is).

A székesegyház első feltételezett ábrázolása a magyar királyok Veszprémben, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika részére készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján látható. Ezen Gizella királyné egy torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban valószínűbb, hogy a makett a székesfehérvári bazilika stilizált ábrázolása.

Bővítések, újjáépítések[szerkesztés]

A bazilika a 2010-es felújítás előtt

I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú székesegyházat két toronnyal bővítették.

Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a katedrálist gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület többi része a török időkben pusztult el.

A székesegyház újjáépítése a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejét alapul véve. A gótikus szentélyt és az altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái.

1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte.

2005 szeptemberében megkezdődtek a bazilika újabb restaurációs munkálatai. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010-re állami támogatásból a templom külseje és belseje is megújult.

Leírása[szerkesztés]

Belseje[szerkesztés]

A főhajó

A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907 és 1910 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Hippói Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják.

Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk.

A székesegyház Boldog Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi.

A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Biró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.

Harangjai[szerkesztés]

A Székesegyházban ma 5 harang lakik. Egy az északi és négy a déli toronyban.

Északi torony:

  • Szentháromság-nagyharang: 3500 kg súlyú, 177 cm átmérőjű, H0 alaphangú. 1725-ben készült Franz Ulrich Scheichel harangöntőnél Bécsben. Magyarország nagyharangjai közül ez a legrégebbi, a székesegyház egyetlen eredeti harangja, a mérete miatt nem rekvirtálták el, ugyanis nem fért volna ki a toronyból. Ez a harang a legidősebb 20 mázsa feletti harangja az országnak.

Déli torony:

A II. világháború előtt 6 harangja volt ebből 5-öt Szlezák László harangöntőmester készített 1937-ben. Ezek közül kettőt rekviráltak: az 1700 és 500 kilogramm súlyút. Az előbbit a mai napig nem pótolták.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-székesegyház (Veszprém) témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1991.
  • Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000.

További információk[szerkesztés]