Szelence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Selnica szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Szelence (Selnica)
Cirkva Sv. Marka, Selnica.JPG
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Jogállás falu
Alapítás éve 1334
Polgármester Anđelko Kovačić
Irányítószám 40314
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 3442 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 25,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelence (Horvátország)
Szelence
Szelence
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 29′ 46″, k. h. 16° 24′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 46″, k. h. 16° 24′ 13″
Szelence weboldala

Szelencehegy vagy Szelence (horvátul Selnica, 1931-ig Selnički breg, magyarul 1908-ig Hegykerület VII.) községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 15 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Hozzá tartozó települések[szerkesztés]

A községhez 10 település tartozik: Alsóhideghegy (Donji Zebanec), Alsóvéghegy (Donji Koncovčak ) Bükkösd (Bukovec), Faluhegy (Zaveščak ), Felsőhideghegy (Gornji Zebanec), Hidegfalu vagy Bocskaihegy (Zebanec Selo), Kopaszhegy (Plešivica), Morzsahegy (Merhatovec), Paphegy (Praporčan), és Szelence (Selnica).

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése a zágrábi püspökség 1334. augusztus 4-én kelt oklevelében történt, melyben több muraközi plébánia mellett megemlítik az itteni Szent Márk tiszteletére szentelt templomot is. A falu ennél már korábban is létezett, de erről nem maradt fenn írásos forrás. Magát a falut 1478-ban "Zelnycz" alakban említik először, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. 1501-ben megemlítik a Szent Márk templom Márton nevű papját is. A falu az uradalommal együtt királyi birtok volt, majd 1350-ben I. Lajos magyar király a Lackfiak ősének István erdélyi vajdának adta. 1397-ben Luxemburgi Zsigmond a hűtlen Lackfiaktól elvette és a Széchenyi családnak adta, majd 1415-ben a Cilleiek szerezték meg. 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

A Zrínyiek korában erre is elterjedt protestáns vallás. Az 1622 és 1649 között kelt egyházi vizitációk alakmával feljegyzik, hogy a templomban protestáns és katolikus istentiszteletet is tartottak. 1657-ben 20 protestáns család élt Szelnicén. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. A templomot az ő idejükben, 1738-ban kezdték megújítani, mely a század végére fejeződött be. Az új plébánia épülete a gazdasági épülettel együtt azonban 1791-ben leégett. A birtokot 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. Festetics György 1802-ben majort építtetett a településen, ahova saját jobbágyait telepítette. Az 1802-es népszámlálás szerint 103 házban 823 lakos élt itt, mind római katolikusok. 1857-ben említik iskoláját, ahova ekkor 32 fiú és 30 leánygyermek járt.

Az 1880-as években Singer bécsi vállalkozó fúrásokat mélyített itt és kőolajat talált, melynek kitermelésére az 1890-es években kőolajkutat létesítettek. 1901 és 1904 között Szelence és Muraszerdahely között 4 km hosszú kőolajvezetéket építettek, mely egészen 1952-ig használatban volt.

1910-ben 1588, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1900-ban 1465 lakosából 1398 horvát, 36 magyar és 6 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 1588, zömében horvát lakosa volt. 1991-ben 1059 lakosából 1019 volt a horvát 12 fő a szlovén nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szelence község lakossága 3442 volt. Szelence lakosainak 91,5 százaléka horvát, 5 százaléka cigány, 0,5 százaléka szlovén nemzetiségű. 2001-ben egy ember vallotta magyar nemzetiségűnek magát.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márk tiszteletére szentelt római katolikus templomát már 1334-ben említik. 1738 és 1747 között megújították, majd a 18. század végén bővítették és elkészült az új orgona és két oltár, melyeket Szent Anna és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. Utoljára 2005-ben újították fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 19.)