Szent László-legenda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László lovagkirály alakja.
Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása.
Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet.
Bibarcfalva, a Szent László legenda falfreskó részlete.
Freskórészlet a székelyderzsi templomban látható Szent László-legenda falképsorból: a csata és birkózás utáni pihenési jelenet
A legenda a Magyar Anjou-legendáriumban
A legenda képes elbeszélése a Magyar Anjou-legendáriumban:1. A király kereszttel védekezik a démon ellen 2. Szent László harca a kunokkal 3. Szent László megsebesül 4. Szent László birkózik a kunnal, akinek lábát a lány elvágja

A Szent László-legenda a magyarországi templomokban a középkorban megfestett jelenetsor a szent király harcáról és párviadaláról a kun vitézzel. A Magyar Anjou-legendáriumban is megörökítették.

Történelmi háttér[szerkesztés]

Szent László több csatában küzdött a betörő sztyeppei csapatok ellen. A jelenetsort a Kerlés hegyi ütközethez (lásd. Cserhalmi csata) kapcsolják. A csatát a Képes krónika írja le részletesen. Ennek eseménysora a következő:

  • Szent László herceg észrevesz egy pogány vitézt, aki egy szép magyar lányt visz lova hátán.
  • Szent László herceg üldözni kezdi Szög nevű lován.
  • Amikor már eléri és lándzsájával ledöfné nem tudja az utolsó métereken közelebb vinni lovát a vitézhez.
  • Ezért így kiált Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!« 
  • A leány ezt megteszi. A két küzdő fél birkózni kezd.
  • Szent László nem bírja legyőzni a kun vitézt. A leány segít és a kun vitéz inát elvágja.
  • Szent László a leány segítségével nyaksebet ejt a kun vitézen.
  • Az utolsó jelenetben Szent László a leány ölébe hajtva fejét pihen.

A Szent László-legenda falképsora a középkori Magyarország templomaiban[szerkesztés]

László Gyula mintegy félszáz falképsor meglétét mutatta be könyvében. Többet az ismertek közül elveszítettünk azáltal, hogy a templomot elbontották (pl. Homoródszentmárton, Sepsibesnyő stb.) Néhányról Huszka József rajzmásolatot készített és ezeket az Országos Műemlékvédelmi hivatalban őrzik. A ma ismert és látható harminc Szent László-legenda falképsor a 14. és a 15. század során készült. Akkori uralkodóink, Anjou házi Károly Róbert, Nagy Lajos, és Luxemburg-házi Zsigmond király korára vált a lovagkirály Szent László az uralkodók példaképévé. Ezért is temetkeztek Szent László mellé a váradi székesegyházba.

A Szent László-legenda falképsor eurázsiai kapcsolatai[szerkesztés]

A Szent László legenda jelenetsorának több részlete előfordul régészeti leleteken Eurázsia közelebbi és távolabbi vidékeiről. A legismertebb az Ermitázsban, Szentpétervárott őrzött hun-szkíta övdíszpár a pihenési jelenthez hasonló elrendezéssel.

Leggyakoribb a birkózási jelenet, melyből többet összegyűjtött László Gyula régészprofesszor munkáiban. Gyakran a lovak is küzdenek egymással. Ilyen övlemez is ismert Ordoszból (Északkelet-Kína). A birkózási jelenet szerepel a vjatkai tálon is, Szibériából.

Mitikus értelmezés[szerkesztés]

László Gyula előtt már Nagy Géza fölvetette, hogy a legenda egy ősi eurázsiai mítosz megszentelt formája a keresztény templomokban. Az ősi mítosz a sötétség és a világosság harca, a vitézek alakjával, küzdelmével megszemélyesítve.

Irodalmi munkák alapján többen a Molnár Anna balladát is a mitikus kapcsolatokhoz sorolják.

Lásd még[szerkesztés]

A Szent László legenda számos helyen föllelhető a Kárpát-medence középkori templomaibanː

Szacsva

Csíkmenaság

Szásziván

Ecel

Székelydálya

Nápoly, Santa Maria dell' Incoronata templom[szerkesztés]

A Szent László-freskóciklus megtalálható Nápolyban, a Santa Maria dell' Incoronata templomban is, ahol a cserhalmi ütközet, I. László megkoronázása és más hasonló magyar témájú freskórészlet látható. A nápolyi Santa Maria dell' Incoronata templom falfestményeit Kis Károly fia készíttette, az a Durazzoi László akit 1403-ban Zárában Zsigmonddal szemben magyar királlyá választottak, ám fejét, hasonlóképp Szent Lászlóhoz, nem érintette soha a Szent Korona. Az itteni igen rossz álapotban levő freskók a falakról leválasztva, ma fémvázakra erősítve láthatók az egykori templomban.

Galéria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bertényi Iván (1996): Szent László kultuszának Anjou-kori történetéhez. Századok, 1996. 985-989. old.
  • Gyöngyössy János, Kerny Terézia, Sarudi Sebestyén József (1995): Székelyföldi vártemplomok. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 5. szám, Budapest
  • Hankovszky Béla, Kerny Terézia, Móser Zoltán (2000): Ave Rex Ladislaus. Paulus Hungarus - Kairosz, Budapest
  • Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
  • Jánó Mihály 2007: Kire nyilaz a kun? In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/1. Veszprém, 417-423.
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • László Gy. (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Madas E., Török L., Vargyas L. (1980): Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szent István Társulat Kiadó, Budapest ISBN 963-360-124-x
  • Madas Edit, Horváth Zoltán György (2008): Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról. San Ladislao d'Ungheria nella predicazione e nei dipinti murali. 464. old. Romanika Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-87287-8-4
  • Magyar Zoltán (1996): „Keresztény lovagoknak oszlopa” (Szent László a magyar kultúrtörténetben). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  • Marosi Ernő (1984): A középkori művészet nyelvi funkciója. Művészet, XXV, 5. sz. 8-11. old.
  • Mezey László (szerk.) (1980): Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Budapest
  • Jánó Mihály: Színek és legendák. Sepsiszentgyörgy, 2008

Jánó Mihály (2015): A szív felajánlása - A kun szokatlan gesztusa a Szent László-legenda falképciklusában. Certamen II. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Kolozsvár.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-legenda témájú médiaállományokat.