Nagyváradi római katolikus székesegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyváradi római katolikus székesegyház
(„Szent László-székesegyház”
„Bazilika”)
műemlék
Nagyvarad bazilika.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Nagyváradi római katolikus egyházmegye
Egyházközség Nagyvárad-Székesegyház Plébánia
Püspök(ök) Nm. és Ft. Böcskei László
Nyugalmazott Püspök: Nm. és Ft. Tempfli József
Kanonok székeskáptalan:
Ns. és Ft. Mentes József éneklő kanonok
Ns. és Ft. Kiss Albert székesegyházi főesperes és kanonok
Ns. és Ft. Pálos István krasznai főesperes, székesegyházi kanonok
Ns. és Ft. Rajna József középszolnoki főesperes, székesegyházi kanonok
Ns. és Ft. Lőrincz Ottó teológus apát-kanonok
Ns. és Ft. Májernyik Mihály teológus kanonok
Ns. és Ft. Kóhr Balázs penitenciárius
Segédlelkész Mahajduda János
Építési adatok
Építése 1752-1779
Stílus Barokk
Tervezője Franz Anton Hillebrandt
Építtetője Forgách Pál püspök
Felszentelés 1780. június 25.
Felszentelő Kollonich László püspök
LMI-kód BH-II-m-A-01080
Elérhetőség
Település Nagyvárad
Cím 410161 – Oradea (Nagyvárad), Șirul Canonicilor (Kanonoksor) 7. szám
Elhelyezkedése
'Nagyváradi római katolikus székesegyház' („Szent László-székesegyház” „Bazilika”) (Románia)
'Nagyváradi római katolikus székesegyház' („Szent László-székesegyház” „Bazilika”)
'Nagyváradi római katolikus székesegyház'
(„Szent László-székesegyház”
„Bazilika”)
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 08″, k. h. 21° 55′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 08″, k. h. 21° 55′ 55″
Commons

A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.

Története[szerkesztés]

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették.[1] A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

Legenda és ereklye[szerkesztés]

A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.

Búcsú[szerkesztés]

Az egyházmegye búcsúja- Szent László ünnepe -mindig Húsvét után V. vasárnap volt és van megtartva, amikor az egyházmegye főpásztora, papjai és hívei kíséretében a szentmise végén körbehordozzák a bazilika előtti téren a dicső szent király hermáját és koponyacsont ereklyéje előtt tiszteleghetnek a krisztushívők sokasága. Minden év augusztus 15-én tartják a bazilika titulusának búcsúját Nagyboldogasszony ünnep napján.[2]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]