Thuróczi-krónika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thuróczi-krónika
Thuróczi János krónikájának első két lapja
Thuróczi János krónikájának első két lapja

Szerző Thuróczi János
Eredeti cím Chronica Hungarorum
Megírásának időpontja 1488
Nyelv latin
Témakör a magyarok története
Műfaj krónika
Kiadás
Magyar kiadás A magyarok krónikája és Siralmas ének (Rogerius mester), Osiris Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 9633891299
Külső hivatkozás http://www.corvina.oszk.hu/corvinas-html/hub1inc1143.htm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thuróczi-krónika témájú médiaállományokat.

A Thuróczi-krónika (más néven A magyarok krónikája) egy latin nyelvű krónika, eredeti címe Chronica Hungarorum, szerzője Thuróczi János.

Története[szerkesztés]

Thuróczi több korábbi történeti munkát dolgozott fel, például Monaci Lőrinc II. Károly-történetét és Küküllei János I. Lajos-életrajzát. Az Anjou-kor utáni rész Thuróczi önálló munkája. A magyar krónikákon kívül okleveleket és humanista szerzőket használt forrásul, de emellett bőven merített a szóbeliségből is: szemtanúk elbeszéléséből (név szerint említi Guthi Országh Mihály nádort) és népi epikus művekből. Drági Tamás személynök hatására kibővítette a hun-történelmi részt. Függelékül csatolta Rogerius mester Carmen miserabiléját („Epistola Magistri Rogerii in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros, facta editum ad Reverendum dominum Johannem Pestheniensis ecclesie episcopum feliciter incipit”), melynek szövege csak innen ismert. Nagy hatással volt a magyar nemességszittya” öntudatára.

1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra – két nagyméretű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kiadatta Augsburgban. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A 160 foliós, 15x20x3 cm-es, 38 soros, papírra nyomtatott könyvet 55 fametszet ékesíti. A kiadó Mátyás királynak ajánlotta. A pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ugyanezt a festéket használták a Szent László-legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. Mátyás és Beatrix fametszetű, kiszínezett címerével van ellátva. Ma ez az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Az Augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Úgy látszik ezt terjesztették a Német-római Birodalomban. A Budai krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja.

A krónika tartalma[szerkesztés]

Tatárjárás, illusztráció a Thuróczi-krónikában

A krónika 41 magyar királyt és vezért ábrázoló, kézzel színezett fametszetet tartalmaz. Zsigmond király korszakától egészen Thuróczi koráig (1470-ig) dolgozza fel Magyarország történetét. A krónika forrásai oklevelek, régi krónikaszövegek és szóhagyományok. Az utolsó fejezetben Mátyás király hadisikerei mellett Bécs elfoglalásának leírása szerepel.

Kiadások[szerkesztés]

  • Chronica Hungarorum, Augsburg, 1488. OSZK
  • A magyarok krónikája, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980, ISBN 963072250X
  • A magyarok krónikája, Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 9632077032
  • A magyarok krónikája és Siralmas ének (Rogerius mester), Osiris Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 9633891299

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thuróczi-krónika témájú médiaállományokat.