Mályusz Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mályusz Elemér
Mályusz Elemér emléktáblája Makón, a városi bíróság falán
Mályusz Elemér emléktáblája Makón, a városi bíróság falán
Születési név Mályusz Ágoston[1]
Született 1898. augusztus 22.
Makó
Elhunyt 1989. augusztus 25. (91 évesen)
Budapest
Foglalkozása történész
Díjak Akadémia Díj (1973)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mályusz Elemér témájú médiaállományokat.

Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22.Budapest, 1989. augusztus 25.) történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora és tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mályusz Elemér 1898. augusztus 22-én született Makón, a városi bíróság szolgálati lakásában. Szülei: Mályusz György és Ruttkay Anna voltak.[1] Édesapja jogász, bíró volt. A szegedi Piarista Gimnáziumban tanult, majd egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Eötvös József Collegium történelem-latin szakos hallgatójaként.[2] 1920-ban doktori oklevelet szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán. 1932. augusztus 1-jén Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Császár Ernő és Koós Mária Anna gyermekével, Császár Edittel.[3] Két gyermekük született: Miklós (1936) és Károly (1939).

Szakmai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diploma után két évig levéltári kutatásokat végzett Bécsben (1920–1922). Ezután nyolc évig a Magyar Országos Levéltárnak dolgozott (1922–1930), közben magántanári képesítést szerzett. 1930–1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár szerkesztője volt, 1931–1935-ig a Századok című szakfolyóirat szerkesztője volt Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal.

1947–1954 között az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjeként és újjárendezőjeként tevékenykedett. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. Az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársaként dolgozott 1968-as nyugállományba vonulásáig. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, haláláról beszámolt a Magyar Nemzet és a Népszabadság is.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkáiban főként a magyarországi középkorral, a hűbériség és a rendiség kérdéseivel foglakozott. Budapesten és Szegeden is gyakran tartott előadásokat. Megindította a népiségtörténeti kutatást hazánkban. A barokk, a felvilágosodás és a reformkor kutatójaként is maradandót alkotott.

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban Akadémiai Díjat kapott.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Mályusz Elemér urnafülkéje is.

Monográfiák, tanulmánygyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Turóc megye kialakulása (Budapest, 1922, Budavári Tudományos Társaság; Máriabesnyő–Gödöllő, 2005, Attraktor ISBN 9639580406)
  • A reformkor nemzedéke (Budapest, 1923)
  • Sturm auf Ungarn. Volkskommissäre und Genossen im Auslande (München, 1931)
  • A vörös emigráció (Budapest, 1931; Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
  • A népiség története (Budapest, 1931)
  • A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus (Budapest, 1939; Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
  • Geschichte des ungarischen Volkstums von der Landnahme bis zum Ausgang des Mittelalters (Budapest, 1940)
  • A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája (Budapest, 1940)
  • A magyar történettudomány (Budapest, 1942; Máriabesnyő–Gödöllő, 2008)
  • Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (társszerző; Budapest, 1953)
  • A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog (Budapest, 1958; németül 1959)
  • Thuróczi János krónikája és a Corvina (Budapest, 1966, Akadémiai)
  • A Thuróczi-krónika és forrásai (Budapest, 1967, Akadémiai)
  • Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest, 1971, Akadémiai; Budapest, 2007, Műszaki ISBN 9631629333)
  • Az V. István-kori gesta (Budapest, 1971)
  • Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon (Budapest, 1973)
  • Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437 (Budapest, 1984, Gondolat ISBN 9632814142)
  • Az erdélyi magyar társadalom a középkorban (Budapest, 1988)
  • Kaiser Sigismund in Ungarn 1387–1437 (Budapest, 1990, Akadémiai ISBN 9630549786)
  • Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok (Szerk.: Soós István; Budapest, 2003, MTA Történettudományi Intézete)

Tanulmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Martinovics és társai. Napkelet, 1926. 6. sz.
  • A Rákóczi-kor társadalma. In Rákóczi Emlékkönyv II. Budapest, 1935.
  • A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok, 1939.
  • Thuróczy János krónikája. Értekezések a történeti tudományok köréből (26. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1944
  • A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok, 1957.

Szövegkiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790–1795 (bevezető tanulmány és magyarázatok is; Budapest, 1926)
  • Iratok a türelmi rendelet történetéhez (magyarázó jegyzetek is; Budapest, 1940)
  • Zsigmondkori oklevéltár I–II. (Budapest, 1951–1958)
  • Chronica Johannis Thuroczy I–II. (Kristó Gyulával; Budapest, 1989)

Szerkesztett kötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar művelődéstörténet II. Magyar renaissance (Budapest, 1939; Szekszárd, 1991, Babits)
  • Erdély és népei (előszó is; Budapest, 1941; németül Budapest–Lipcse–Milánó, 1944)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. 27 történészportré. Budapest, 2007, Palatinus. 78-83. és 101-107.o.
  • Mályusz Elemér. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Papp István: A Mályusz Elemér elleni politikai rendőrségi vizsgálat 1945-ben. Kommentár, 2006. 4. sz. 70–80. o.
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. Kieg. kötet, 1962-1980.