Benda Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benda Gyula
Született 1943. augusztus 24.
Budapest
Elhunyt 2005. augusztus 17. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
egyetemi oktató
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Benda Gyula témájú médiaállományokat.

Benda Gyula (Budapest, 1943. augusztus 24.Budapest, 2005. augusztus 17.) magyar történész.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Benda Kálmán történész, anyja Szabó Mária matematika-fizika szakos gimnáziumi tanárnő. Középiskoláit az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte 1957 és 1961 között. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-magyar szakára vették fel. Miután 1966-ban diplomát szerzett, egy szemesztert töltött az Université de Strasbourg-on. Ezt követően egy évig a KSH könyvtára Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának volt tudományos munkatársa (1967–1968), majd három évre ismét visszatért Strasbourg-ba az egyetemre, de most már mint magyar nyelvi lektor. Hazatérte után a KSH-ban 1975-ig történeti statisztikával, majd miután átkerült a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályára osztályvezetőnek, szegénységgel és ifjúságstatisztikával foglalkozott. 1977-ben Hamburger Mihállyal közösen írt A Marx a negyedik évtizedben című szamizdat antológiába,[1] amelyben a szerzők arra a kérdésekre keresték a választ, hogy szerintük mi a marxizmus, és mi a viszonyuk hozzá. A Kovács András szerkesztette kötetet 1978-ban ismertette a Szabad Európa Rádió, ami miatt a szerzőket támadások érték. Bár Benda Gyulának ekkor még nem lett bántódása, a Társadalomstatisztikai Főosztályt feloszlatták, ő pedig átkerült a Népességtudományi Kutatóintézetbe ugyancsak osztályvezetőnek. Azonban egy év múlva, 1979-ben az MSZMP kizárta soraiból, majd 1980-ban állását is elvesztette.[2]

Egy hónap elteltével Hoffmann Tamás felvette a Néprajzi Múzeumba, ahol 18-19. századi paraszti hagyatéki leltárakat kellett feltárnia. Ekkor talált rá a kisnemesség és a mezővárosok témájára és kezdett el Keszthely társadalomtörténetével foglalkozni. 1983-tól Néprajzi Múzeum tudományos titkára lett és egy ideig a Néprajzi Közleményeket is szerkesztette.[3] Mikor 1990-ben az ELTE BTK-án megszüntették a Politikai Gazdaságtan Tanszéket, a helyette létrehozott Gazdasági- és Társadalomtörténeti Tanszéken Bácskai Vera lett a tanszékvezető egyetemi tanár, Benda Gyula pedig tudományos főmunkatárs. Így tizenegy évi múzeumi kutatómunka után egészen haláláig egyetemi oktatóként folytatta pályafutását.

Alapító tagja és néhány évig alelnöke is volt a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesületnek.[4]

Tanári pályafutása[szerkesztés]

Benda Kálmán és Benda Gyula sírja a Farkasréti temetőben

„Mert a Benda mester volt, abból a kivesző tanárfajtából maradt itt nekünk tegnapig, akinek nem pusztán másfél órából állt a tanítás, hanem minden pillanatában tanár volt, aki kiérdemelte, hogy mester legyen, s mi tanítványként követhessük.”[5]

Először magyar nyelvi lektorként tanított Strasbourgban három évig. Hazatérése után pedig a jogi karon óraadóként három-négy féléven keresztül tudományos szocializmust oktatott. Egyetemi oktatóként nem csak a Gazdasági- és Társadalomtörténeti Tanszéken oktatott, hanem fokozatosan bekapcsolódott az Atelier (Francia-Magyar Doktori Műhely) munkájába is, amelynek interdiszciplináris szemléletének és elméleti-módszertani központú oktatásának kialakításában tevékenyen részt vett.

Emellett tartott órákat az Eötvös Kollégiumban, a Széchenyi István Szakkollégiumban.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely 1711-1820. Bp. Néprajzi Múzeum, 2005 (Fontes Musei Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum forráskiadványai)
  • A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai II. Keszthely 1821-1849. Bp. Néprajzi Múzeum, 2005 (Fontes Musei Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum forráskiadványai)
  • A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai III.: Szőlőhegyek. Bp. Néprajzi Múzeum, 2005 (Fontes Musei Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum forráskiadványai)
  • Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp., 2006
  • Zsellérből polgár - társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban (Keszthely társadalma 1740-1849). L'Harmattan, Bp., 2008

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erről többet: Kovács András: Marx a negyedik évtizedben.
  2. Benda Gyula: A KSH társadalomstatisztikai főosztályán folytatott szegénységvizsgálatról - 1975-1979. Esély, 1991. 3., 8.
  3. Honlapján lévő saját maga írta szakmai önéletrajz illetve „Élni a talentumokkal” című életmű interjúja alapján (Századvég, 2004. 3. sz.)
  4. Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesület honlapja. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  5. Csite András: Benda Gyula (1943-2005)[halott link]

További információk[szerkesztés]