Tarnazsadány
| Tarnazsadány | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Járás | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Koczka Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 3283 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1209 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 47,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tarnazsadány
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 40′ 26″, k. h. 20° 09′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 26″, k. h. 20° 09′ 18″ | |
Tarnazsadány
Pozíció Heves megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnazsadány témájú médiaállományokat. | |
Tarnazsadány község Heves megye Hevesi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
Az első okleveles említése Sodan néven 1301-ben történt. Az Aba nemzetség birtoka volt, de mivel Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára álltak, ezért a rozgonyi csata után elvesztették birtokukat, és Kompoltiak kapták meg azokat.
1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940-41-ben bontották le.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Mester András (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Dobi István (független)[4]
- 2014–2019: Dobi István (független)[5]
- 2019-től: Koczka Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Népcsoportok[szerkesztés]
A község lélekszáma 1787-ben 724 fő, amely 1869-re 1348-ra növekedett. 2001-ben a település 1355 lakosának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6] 2011-ben 1217 lakosából 605 (49%) vallotta magát cigány nemzetiségűnek (igaz, többségük kettős identitású, hiszen 1157 lakos magyar nemzetiségűnek (is) vallotta magát). Emellett a községnek 2011-ben három román és három egyéb nemzetiségű lakója is volt.[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1763-ban épült egyhajós barokk stílusú római katolikus Szent Mihály templom. A templomkapu felett Almásy címer látható.
- Itt született Csík Ferenc roma költő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Nepszamlalas.hu. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Területi adatok - Heves megye: A népesség nemzetiség szerint, 2011[halott link]
Források és hivatkozások[szerkesztés]
- Botos József és Csík Ferenc: Képek Tarnazsadány történetéből
Külső hivatkozások[szerkesztés]
| Nagyfüged | Nagyút | Kompolt, Kál, Kápolna |
| Jászárokszállás |
|
Tarnabod |
| Zaránk | Tarnaméra | Boconád |
|
Ez a Heves megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
