Tarnazsadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnazsadány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterKoczka Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3283
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1259 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 26″, k. h. 20° 09′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 26″, k. h. 20° 09′ 18″
Tarnazsadány (Heves vármegye)
Tarnazsadány
Tarnazsadány
Pozíció Heves vármegye térképén
Tarnazsadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnazsadány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tarnazsadány község Heves vármegye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől délkeletre, Hevestől északnyugatra fekszik, a Tarna mentén. Lakott területe teljes egészében a kis folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de külterületének egy kisebb része − megközelítőleg 4,5 km² − a bal parti oldalra esik.

Északkeleti határában egy kisebb, egybefüggő terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Göbölyjárás nevű területrészéhez tartozva természetvédelmi oltalom alatt áll.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nagyút, északkelet felől Kompolt, kelet felől Tarnabod, délkelet felől Boconád, dél felől Tarnaméra, délnyugat felől Zaránk, nyugat felől pedig Nagyfüged.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a Gyöngyös-Heves közt húzódó 3204-es úton.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése – Sodan néven – 1301-ben történt. Az Aba nemzetség birtoka volt, de mivel Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára álltak, a rozgonyi csata után elvesztették birtokukat, amelyet a Kompoltiak kaptak meg.

1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka volt. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak lettek a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940–41-ben bontották le.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Mester András (független)[3]
  • 1994–1998: Mester András (független)[4]
  • 1998–1999: Mester András József (független)[5]
  • 1999–2002: Mester András (független)[6][7]
  • 2002–2006: Mester András József (független)[8]
  • 2006–2010: Dobi István (független)[9]
  • 2010–2014: Dobi István (független)[10]
  • 2014–2019: Dobi István (független)[11]
  • 2019-től: Koczka Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1218
1215
1209
1176
1245
1259
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Népcsoportok[szerkesztés]

A község lélekszáma 1787-ben 724 fő, amely 1869-re 1348-ra növekedett.

2001-ben a település 1355 lakosának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

2011-ben 1217 lakosából 605 (49%) vallotta magát cigány nemzetiségűnek (igaz, többségük kettős identitású, hiszen 1157 lakos magyar nemzetiségűnek (is) vallotta magát). Emellett a községnek 2011-ben három román és három egyéb nemzetiségű lakója is volt.[13]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak görögnek, bolgárnak és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,5% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 20,3% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Az 1999. december 19-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 19. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. ↑ Nepszamlalas.hu. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  13. ↑ Területi adatok - Heves megye: A népesség nemzetiség szerint, 2011[halott link]
  14. ↑ Tarnazsadány Helységnévtár

Források és hivatkozások[szerkesztés]

  • Botos József és Csík Ferenc: Képek Tarnazsadány történetéből

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Nagyfüged Nagyút Kompolt, Kál, Kápolna
Jászárokszállás

Észak
Nyugat  Tarnazsadány  Kelet
Dél

Tarnabod
Zaránk Tarnaméra Boconád

Ez a Heves vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarnazsadány&oldid=26905170”