Verpelét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verpelét
A földvár légi felvételen
A földvár légi felvételen
Verpelét címere
Verpelét címere
Becenév: A bor és a nóta faluja
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Egri
Jogállás város
Polgármester Farkas Sándor (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3351
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 3780 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 71,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verpelét (Magyarország)
Verpelét
Verpelét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 20° 13′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 20° 13′ 34″
Verpelét (Heves megye)
Verpelét
Verpelét
Pozíció Heves megye térképén
Verpelét weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verpelét témájú médiaállományokat.

Verpelét város Heves megye Egri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Verpelét város a Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik. Kisnána, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Egerszólát, Feldebrő és Vécs határolja. Elérhető a 3-as főútról Kápolna településnél észak felé kanyarodva.[3]

Története[szerkesztés]

Verpelét környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt. A régészek bronzkori, kelta és szkíta leleteket is feltártak.

Verpelét nevét 1252-ben említette először oklevél.

A 13. század második felében az Aba nemzetségbeli Nagy Leusták (1271 † 1328 előtt) birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után Verpelét nem szállott az Aba nemzetségbeliekre. 1347-ben Welpreth néven említik az oklevelek.

1372-ben és 1381-ben a vármegye itt tartotta közgyűlését is.

1389-ben a Tari család birtokába került és a siroki vár tartozéka lett.

1399-ben Bebek Detre tartott itt nádori gyűlést. A 15. században a vármegye többnyire itt tartotta közgyűléseit, ekkor a Tari család birtoka volt és Sirok várához tartozott.

1465-ben Tari György elzálogosította összes birtokait Guthi Országh Mihálynak, ekkor Verpelét is birtokába került.

1475-ben Tari György hűtlensége és utód nélküli halála miatt Verpelétet Országh Mihály és a Nánai Kompolthiak nyerték adományul, előzőleg azonban 1474-ben Tari György özvegyét, Katalin asszonyt, Ország Mihály és Kompolthi Miklós néhai férje itteni birtokaiból járó kilencedből kielégítették.

Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Kompolthi család kihaltával az Országh család örökölte.

A török időkben is lakott terület volt Az 15491552. évi összeírás szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 6 portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 13 portát írtak itt össze.

Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben enyingi Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.

17. században elnéptelenedett. 1695-ben egy tűzvészt követően indult meg a falu újjaépítése, és betelepülése.

1701-ben már mezővárosi rangot kapott.

A téli hadjárat Verpelét közelében is zajlott

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849 február 26–27-én vívott kápolnai csata egészen idáig kiterjedt. A helység előtt helyezkedett el 3800 gyalogossal, 600 lovassal és 16 ágyúval Klapka György és Dessewffy Arisztid dandára. Február 27-én reggelre a Verpeléttől nem messze eső szentmáriai várhegynek nevezett kis hegyen, Schlick császári tábornok helyezkedett el, harmincz ágyújával és röppentyűütegével s onnan kezdett tüzelni a honvédek közé; a honvédtüzérség sem maradt adós, de kétórai tüzelés után kénytelen volt visszavonulni. Erre Schlick rohamot intézett Verpelét ellen, melyet azonban a 43. honvédzászlóalj és a Don-Miguel gyalogság visszavert. Schlick azonban újabb csapatokat vonva magához, heves utcai harc után a község birtokába jutott. Dessewffy Arisztid hadosztálya ekkor Kerecsend felé kezdett hátrálni, de Schlick csak ez várta, aki Deym gróf vezérlete alatt egy egész vasasezredet küldött a honvédség üldözésére, akiknek előnyomulását a huszárság akadályozta meg. Szörnyű lovas viadal keletkezett, végre is a Koburg-huszárok, a Pöltenberg Ernőtől segítségül küldött Sándor-huszárok és a 14. honvédzászlóalj támogatásával egészen a helységig űzték vissza a vasasokat. Az elesett 57 honvéd emlékére a község lakosai emlékoszlopot emeltek.

1869-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor a község felerésze leégett.

1910-ben 3283 lakosából 3278 magyar volt. Ebből 3084 római katolikus, 175 izraelita volt. A zsidók nagy része a Holokauszt idején odaveszett. Zsinagógájuk ma tűzoltószertár.

A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

1950. október 22-től önálló tanácsi község, később társközség lett Tarnaszentmáriával. 1973. május 1-jén nagyközségi rangot kapott. 1984. január 1-je óta Eger városkörnyéki községe.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

19. századi kovácsműhely
  • Népi lakóházak
  • 1956-os emlékmű
  • Kastély (általános iskola)
  • Vulkáni kúp, mely a Vár-hegy nevet viseli, az országban egyedülálló módon épségben maradt vulkáni képződmény, melynek csúcsára egy tanösvény vezet fel. Nevét az itt található várról kapta, mely a legenda szerint az 1848/49-es szabadságharc idején még állott. A Vár-hegy csúcsáról csodálatos panoráma nyílik a Mátra vonulataira, illetve a Tarna völgyére is.

Hírességei, szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzet[szerkesztés]

  1. Verpelét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Korábban vasúton is elérhető volt (a Kisterenye-Kál-Kápolna-vasútvonalon, de itt 2007. március 4-e óta nincs személyszállítás).
  4. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám 64033. oldal, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]