Baradla-tetői-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Baradla-tetői-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz387 m
Mélység87 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés87 m
Tengerszint feletti magasság477 m
Ország Magyarország
Település Aggtelek
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5430-6
Elhelyezkedése
Baradla-tetői-zsomboly (Magyarország)
Baradla-tetői-zsomboly
Baradla-tetői-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 55″, k. h. 20° 30′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 55″, k. h. 20° 30′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baradla-tetői-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Baradla-tetői-zsomboly egy 1993 óta fokozattan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírása[szerkesztés]

Az Aggtelek szélén található Baradla-tetőn, a csúcstól északra, erdőben, egy töbör peremén, erősen karrosodott felszínen, egy fokozottan védett területen, az Eger-zsombolytól körülbelül 100 méterre, abban a töbörben, amelyikben az Eger-zsomboly is nyílik van a függőleges tengelyirányú, bontott, 0,6×0,9 méteres és vasajtóval lezárt bejárata. A Baradla-barlang aggteleki főbejáratától induló, kék háromszög jelzésű turistaúttól balra található. A barlang helyét jelölik a turistatérképek a nevének a feltüntetésével.

Középső triász időszaki, wettersteini mészkőben, északkelet–délnyugati csapásirányú törésvonalak mentén, oldódással alakult ki. Lépcsőzetes, párhuzamos aknákból áll, amelyekre a tektonikus, sík felületek a jellemzők. Helyenként kipreparálódott szálkőoszlopok, párkányok, kőpengék, karrok, oldási csatornák, függőcseppkövek, állócseppkövek és cseppkőlefolyások, valamint borsókövek képződtek benne. A legnagyobb ürege a 20×5 méteres Rom-terem, amely gyakorlatilag egy omladéklabirintus. A teremben és a hozzávezető folyosóban található a legtöbb cseppkő, például változatos színű, körülbelül 10–20 centiméter hosszú függőcseppkövek. Az 1. számú hasadékban van a 87 méter mélyen található végpont. A 2. számú hasadék legmélyebb pontja 83 méter mélyen helyezkedik el.

Mérések alapján kiszámolták, hogy a zsomboly légvonalban körülbelül 600 méterre van a Baradla-barlang Libanon-hegyétől, valamint el lehetne érni a Baradla-barlang patakjának a szintjét, a legmélyebb pontnak körülbelül 50 méteres süllyesztésével. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kötéltechnikában jártas személyeknek, technikai eszközök alkalmazásával és elektromos lámpa használatával látogatható.

Története[szerkesztés]

1986. április 11-én fedezte fel az Egri Alpin Klub három barlangkutatója, Kutas Tamás, Fekete László és Bertók Béla egy nagyon huzatos beszakadás rövid ideig tartó bontásával. Még ebben az évben bekapcsolódott a kutatásba az Adamkó Péter vezette Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület és a két csoport tagjai közösen lejutottak a legmélyebb pontra, ahol nagy légmozgást lehetett érezni. 1986. szeptember 20-án Katapán Ádám szén-dioxid és hőmérséklet méréseket végzett a bejárati akna és a főhasadék távolabbi aknáinak az alján. Ekkor sehol sem volt kimutatható huzat. 1986-ban lett lezárva.

1987 áprilisában a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület és az Egri Alpin Klub tagjai mérték fel és ez alapján szerkesztett Borka Pál egy alaprajzi barlangtérképet két keresztszelvénnyel, valamint egy hossz-szelvény barlangtérképet. A térképek szerint 307 méter hosszú és 87 méter mély volt. Az 1987. december 31-i állapot szerint Magyarország 34. legmélyebb barlangja volt a 87 méteres mélységével. A mélysége az 1987. évi felmérés alapján lett megállapítva. 1989-ben a MÁFI Barlangkutató Csoport tagjai szpeleogenetikai megfigyeléseket végeztek benne.

1990-ben a MÁFI Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Mivel a Baradla-tetői-zsomboly az Aggteleki-karszt déli részének egyetlen, jelentős, zsomboly barlangtípus képviselője, ezért 1993-ban fokozottan védett barlanggá nyilvánították. 1995 óta a Világörökség része. Az 1998. évi Barlangnapon az egyik túracélpont volt. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben részletesen le van írva. A könyvben az olvasható, hogy 306 méter hosszú, -87 méter függőleges kiterjedésű és a vízszintes kiterjedése 58 méter. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 306 méter hosszú és 87 méter mély. 2006 áprilisában fel lett mérve az 1987. áprilisi felmérés figyelembevételével és a felmérés alapján Borka Pál rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet két keresztszelvénnyel, valamint egy hossz-szelvény barlangtérképet három keresztmetszettel. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Székely Kinga: A nemzeti park fokozottan védett barlangjai. In: Baross Gábor szerk.: Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, 1998. 225–238. old.

További információk[szerkesztés]