Naszályi-víznyelőbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Naszályi-víznyelőbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz1900 m
Mélység173 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés173 m
Tengerszint feletti magasság511 m
Ország Magyarország
Település Vác
Földrajzi táj Cserhát
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5221-1
Elhelyezkedése
Naszályi-víznyelőbarlang (Magyarország)
Naszályi-víznyelőbarlang
Naszályi-víznyelőbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 11″, k. h. 19° 08′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 11″, k. h. 19° 08′ 37″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszályi-víznyelőbarlang témájú médiaállományokat.

A Naszályi-víznyelőbarlang egy földtani értéke miatt fokozattan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Vácon található. A Cserhát jelenlegi három fokozottan védett barlangja közül az egyik, közülük ez a legmélyebb és leghosszabb. Magyarország kilencedik legmélyebb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A Naszály fennsíkjának a legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező víznyelőjében nyílik. Ez a víznyelő 100 méter hosszú és 30 méter széles, 12–15 méter maximális mélységű. A kilátótól körülbelül 700 méternyire, északnyugati irányban található. Triász időszaki mészkőben keletkezett. Cseppkőképződmények, például heliktitek és oldott formák, például szinlők találhatók benne.

A lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és technikai eszközök használatával látogatható. Az itt nyugalmi időszakot töltő denevérek miatt télen nem lehet bemenni a rendszerbe. Az ország legnagyobb kis patkósdenevér kolóniájának a szálláshelye. Valódi barlanglakó, azaz troglobiont élőlények is élnek a járataiban.

Szűk, omladékos átjárók, tágas termek és meredek részek váltakozása jellemző rá. A bejárásának nehézségét mutatja, hogy körülbelül 700 méter, fix kötéllel kellett könnyebben járhatóvá tenni ezt az időszakos vízesésekkel nehezített és omlásveszélyes barlangot.

Előfordul az irodalmában Nagy nyelőlyuk, Naszályi Szinlő-barlang (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Naszály víznyelőbarlangja (Dénes 1970), Sárkánygödri-víznyelő (Thuróczy 1964), Sárkánylyuk (Tölgyesi 1974), Sárkánylyuk-víznyelő (Nyerges, Ézsiás 2003), Sárkány-lyuk-víznyelő-barlang (Rónaki 2012), Szinkő-barlang (Kordos 1984), Szinlő-barlang (Dénes 1970) és Színlő-barlang (Dénes 1970) néven is. A jelenlegi neve először, 1977-ben jelent meg nyomtatásban, Kordos László publikációjában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1949-ben Gánti Tibor és Bánhidi László fedezte fel a víznyelőt. 1952-ben a váci gimnázium diákjai tárták fel bontással Bánhidi László és Joó Tibor irányításával. Ekkor kapta a Szinlő-barlang nevet. Akkoriban 120 méter hosszan ismerték és a mélysége 60 méter volt. Az 1957-ben megjelent, „Cserhát útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy a Naszály gerincéhez közel nyílik a nemrég felfedezett víznyelőbarlang. Az 1964-ben kiadott, „Az országos kék-túra útvonala mentén” című könyvben meg van említve.

1974-ben a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület Központi Barlangkutató Csoportja és a Viktória Barlangkutató Csoport közös munkájának eredményeként érte el a járatrendszer a 165 méter mélységet. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van. Az 1975. december 31-i állapot szerint Magyarország 35. legmélyebb barlangja a 60 méter mély Naszályi-víznyelőbarlang. Az 1977. december 31-i állapot szerint a körülbelül 60 méteres mélységével az ország 39. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent, az előzőnél frissebb lista alapján Magyarországnak a 41. legmélyebb barlangja a körülbelül 60 méteres mélységével.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982-ben a Honvéd Auróra Sportegyesület Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982 óta fokozottan védett barlang a földtani értéke miatt. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. 1994-ben a Naszály Barlangkutató Csoport kezdte el kutatni. Ebben az évben lezárták a barlangot biztonsági okokból. A Naszály Barlangkutató Csoport és a Troglonauta Barlangkutató Csoport 1900 méterre növelte a hosszúságát. A barlangtérképét 2000-ben Szabó R. Zoltán készítette el, ezt Ézsiás Antónia és Ézsiás György 2005–2007-ben kiegészítették, helyesbítették. Napjainkban is folyik a feltárása.

1995-ben egy férfi egyedül indult el bejárni a csábító kihívást, de a magával vitt két zseblámpa elromlott. Szerencsére hagyott otthon levelet, amiben leírta, hogy barlangászni ment, így rokona értesítette a rendőrséget, majd ők a Barlangi Mentőszolgálatot. Több mint 100 óra elteltével saját erejéből sikerült felszínre jutnia a segítők kíséretében. A barlangi kalandot a csodával határos módon élte túl. A mentés végén a barlangi mentők még megkeresték az éjszaka, a Naszály erdejében eltévedt TV-riportert is. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint a hossza 1699 méter, a függőleges kiterjedése 171 méter és a vízszintes kiterjedése 160 méter. A 2005-ben napvilágot látott „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint 1700 méter hosszú és 171 méter mély. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Érdekesség[szerkesztés]

A Cserhát fokozottan védett barlangjainak nevei „N” betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé. A Cserhát legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak a neve is „N” betűvel kezdődik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Slíz György: Újraéled a kutatás a Naszályon – A Forradalmi-ág. MKBT Tájékoztató, 2018. március–április. 11. old.

További információk[szerkesztés]