Vértessomlói-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vértessomlói-barlang
Hossz 180 m
Mélység 36,01 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 36,01 m
Tengerszint feletti magasság 239 m
Ország Magyarország
Település Vértessomló
Földrajzi táj Vértes
Típus karsztvízszint alatt kioldódott és freatikus
Barlangkataszteri szám 4522-1

A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang. A Vértes leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja, a legmélyebb a Hamar-barlang, a második legmélyebb a Dűlt-kúti-víznyelőbarlang. A hegység két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Csákvári-barlang.

Leírása[szerkesztés]

A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található Nagy-Somlyó oldalában, egy régi mészkőbányában nyílik. Függőleges, hasadékszerű bejárata van. Felső triász dachsteini mészkőben keletkezett, valószínűleg karsztvízszint alatti és freatikus oldódással. Tehát hidrotermális eredetűnek tekinthető.

A járatrendszere két nagy teremből és szűk szakaszokból áll. Az ásványtani különlegessége, hogy a barlangban a táblás barit kristályok egy nagy terem falán láthatók és nem – ahogy az a többi magyarországi barlangi barit előfordulásoknál megfigyelhető – telér formájában jelenik meg, vagy kis méretű üregrészben vannak. A barit kristályok némelyikének élhosszúsága eléri a két centimétert és sok négyzetméter felületen látható az aljzaton és a falakon a kiválásréteg.

A denevérek alkalmi nyári szálláshelye és a hegység fontos, állandó téli denevér szálláshelye. A levegő átlaghőmérséklete 10,5 °C – hazai viszonylatban általános –, szén-dioxid tartalma néha az 1,5%-ot is meghaladja a mély szakaszában. Bejárata le van zárva. Látogatásához engedély, valamint alapfelszerelés és kötéltechnika alkalmazása szükséges. A téli álmot alvó denevérek nyugalmának fenntartása miatt a telelési időszakban tilos bemenni a barlangba.

Előfordul az irodalmában Slagos macska-barlang (Polacsek 2001) néven is, amit Kocsis Ákos javaslata alapján kapott.

Kutatástörténete[szerkesztés]

2000-ben fedezte fel Kocsis Ákos, aki a téli hidegben jelt adó pára miatt figyelt fel a barlangra. Kocsis értesítette a Tatabányai Barlangkutató Egyesület tagjait, akik még ugyanebben az évben be is járták Polacsek Zsolt vezetésével. A barlangról az első nyomtatott hír, beszámoló az MKBT Tájékoztatóban jelent meg 2001-ben. A felderítéssel párhuzamosan vázlatos felmérést készítettek. Ekkor 110–120 méter hosszú és 27 méter mély volt a leírások alapján. 2001-ben Polacsek Zsolt készítette el vázlatos térképét (hossz-szelvény) és az év folyamán sor került a barlang lezárására, amit a Tatabányai Barlangkutató Egyesület végzett el. 2001 óta – néhány hónappal a felfedezés után – fokozottan védett barlang a földtani jelentősége miatt. 2003–2004-ben és 2011–2014-ben a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett denevérszámlálást benne.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]