Vízi denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vízi denevér
Földön nyugvó beteg példány
Földön nyugvó beteg példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
(Kaup, 1829)
Alnem: Leuconoe
Faj: M. daubentonii
Tudományos név
Myotis daubentonii
(Kuhl, 1817)
Szinonimák
  • Myotis daubentoni
  • Myotis abei
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vízi denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi denevér témájú médiaállományokat és Vízi denevér témájú kategóriát.

A vízi denevér vagy vízi egérfülű-denevér (Myotis daubentonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa szerte megtalálható, kivétel Skandinávia északi és a Balkán déli részén. Szibéria déli részén egészen Vlagyivosztokig, Koreában, Mandzsúriában, a Kuril- és a Szahalin-szigeteken, valamint Hokkaidón is előfordul.[2] Magyarországon vizek mentén gyakori.

Alfajai[szerkesztés]

  • Myotis daubentonii chasanensis
  • Myotis daubentonii daubentonii
  • Myotis daubentonii loukashkini
  • Myotis daubentonii nathalinae
  • Myotis daubentonii petax
  • Myotis daubentonii ussuriensis
  • Myotis daubentonii volgensis

Megjelenése[szerkesztés]

Repülés közben

A vízi denevér testhossza 4,1 - 5,1 centiméter, farokhossza 3 - 3,9 centiméter, magassága 0,75 - 1,1 centiméter, alkarhossza 3,3 - 4,1 centiméter és testtömege 6,5 - 11 gramm. Viszonylag kis faj, lába hosszú. A farok hegye túlér a farokvitorlán. Füleit négy redő keresztezi. A fülfedő a fülhossz fele. A hátoldal sötétbarna, a hasi oldal szürkésbarna árnyalatú, de ettől eltérő színárnyalatok is gyakran megfigyelhetőek.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A vízi denevér művelt területeken él, kedveli a vízközeli helyeket. Nyáron faodvakban és épületekben, télen barlangokban alszik. A hegyekben 1300 méterig megy fel.

A vízi denevér igen gyorsan repül; mintegy félórával naplemente után indul, és a kora reggeli órákig vadászik. Téli álmát barlangokban, vízszintes helyzetben alussza, ritkábban függeszkedve, magánosan vagy kis csoportokban. Tápláléka rovarok; csak röptében táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

A megtermékenyülés tavasszal történik. A kölykezőszálláson több száz nőstény tartózkodik. A fiatalok 6-7 hét után önállóak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]