Jubileumi-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jubileumi-zsomboly
Hossz 223 m
Mélység 121 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 121 m
Tengerszint feletti magasság 410 m
Ország Magyarország
Település Tés
Földrajzi táj Bakony
Típus időszakos víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4422-5

A Jubileumi-zsomboly egy tési, fokozottan védett barlang. A felfedezésekor a második legmélyebb barlang volt a Bakonyban, jelenleg pedig a harmadik legmélyebb barlang az Alba Regia-barlang és a Csengő-zsomboly után. Az 1981. december 31-i állapot szerint a 10. legmélyebb barlang volt Magyarországon.

Leírása[szerkesztés]

A Tési-fennsíkon, a Tábla-völgyben található a függőlegesen nyíló bejárata. A jelenlegi bejárata a feltárását követően, mesterségesen lett létrehozva. Triász időszaki, dachsteini mészkőben és nori fődolomitban keletkezett. Az aknákban jól megfigyelhető és tanulmányozható a két kőzet találkozási, átmeneti része. Döntően függőleges kiterjedésű ez a tagolt aknasorozat. A végpontján az omladéktömböket több méter magasan, időszakosan víz borítja, tehát egy kis tó is ki szokott alakulni, valamint a levegő szén-dioxid tartalma is itt a legmagasabb, amely akár 5,8% is lehet.

Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a Nagy-akna, amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. Csak engedéllyel, valamint az alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.

A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában I-29. (Eszterhás 1984), I-29-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I-29. objektum (Kordos 1984), I-29.sz. objektum (Kárpát, Szolga 1977), I-29. sz. objektum (Kordos 1978), I.-29. sz. víznyelő barlangja (Székely 2003) és Jubileum-zsomboly (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.

Kutatástörténete[szerkesztés]

Egy időszakos víznyelő járhatóvá tételével tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981-ben. A víznyelőt már 1966-ban is bontották a csoport tagjai. 1981-ben készült el a hosszmetszet-vetület térképe, amelyet Kárpát József szerkesztett. A felmért mélysége ekkor 121,4 méter lett. Az 1981. december 31-i állapot szerint, Magyarország 10. legmélyebb barlangja volt. A térképének izometrikus változatát 1982-ben Eszterhás István rajzolta meg. Ebben az évben két rövid járatot is feltártak és öt laposvas létrát helyeztek el a zsomboly nehezen járható részeibe, valamint az eltömődött régi bejárati kutatóakna helyett egy újat mélyítettek a csoport tagjai. Az 1982-ben szerkesztett tábla-völgyi karsztobjektumok szpeotopográfiai térképén is rajta van. Ehhez a felmérést Kárpát József végezte és a térképet is ő szerkesztette.

1988-ban fokozottan védett barlanggá nyilvánították a magyarországi viszonylatban nagy mélysége és a geológiai értéke miatt, valamint a feltöltődés is veszélyeztette a bejáratát. 1989-ben a csoport a bejáratát vaslétrával és kútgyűrűkkel kiépítette és lezárta, valamint a korábban beszerelt vaslétrákat felújította. 1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a csoport három méterrel mélyítette a végpontot. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 220 méter hosszú és 121 méter mély volt.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]