Jubileumi-zsomboly
| Jubileumi-zsomboly | |
| Hossz | 223 m |
| Mélység | 121 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 121 m |
| Tengerszint feletti magasság | 410 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Tés |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | időszakos víznyelőbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 4422-5 |
A Jubileumi-zsomboly egy tési, fokozottan védett barlang. A felfedezésekor a második legmélyebb barlang volt a Bakonyban, jelenleg pedig a harmadik legmélyebb barlang az Alba Regia-barlang és a Csengő-zsomboly után. Az 1981. december 31-i állapot szerint a 10. legmélyebb barlang volt Magyarországon.
Tartalomjegyzék
Leírása[szerkesztés]
A Tési-fennsíkon, a Tábla-völgyben található függőlegesen nyíló bejárata. Jelenlegi bejárata a feltárását követően, mesterségesen lett létrehozva. Triász időszaki mészkőben és fődolomitban keletkezett. Döntően vertikális kiterjedésű ez a tagolt aknasorozat. Végpontján kis tó is ki szokott alakulni és a levegő szén-dioxid tartalma is itt a legmagasabb (akár 5,8% is lehet).
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki főként korróziós hatásra. Legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a Nagy-akna 26 méter mély. Csak engedéllyel, valamint az alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. Lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.
Nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában I-29. (Eszterhás 1984), I-29-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I-29. objektum (Kordos 1984), I-29.sz. objektum (Kárpát, Szolga 1977), I-29. sz. objektum (Kordos 1978), I.-29. sz. víznyelő barlangja (Székely 2003) és Jubileum-zsomboly (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.
Kutatástörténete[szerkesztés]
Egy időszakos víznyelő járhatóvá tételével tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981-ben. A víznyelőt már 1966-ban is bontották a csoport tagjai. Térképe (vetületi hosszmetszet) 1981-ben készült el, amelyet Kárpát József szerkesztett. Felmért mélysége ekkor 121,4 méter lett. Az 1981. december 31-i állapot szerint Magyarország 10. legmélyebb barlangja volt. Térképének izometrikus változatát 1982-ben Eszterhás István rajzolta meg. Ebben az évben két rövid járatot is feltártak és öt laposvas létrát helyeztek el a zsomboly nehezen járható részeibe, valamint az eltömődött régi bejárati kutatóakna helyett egy újat mélyítettek a csoport tagjai. A szintén 1982-ben szerkesztett tábla-völgyi karsztobjektumok szpeotopográfiai térképén (felmérte és szerkesztette Kárpát József) is rajta van. 1988-ban fokozottan védett barlanggá nyilvánították magyarországi viszonylatban nagy mélysége és geológiai értéke miatt, valamint a feltöltődés is veszélyeztette a bejáratát. 1989-ben a csoport a bejáratát vaslétrával és kútgyűrűkkel kiépítette és lezárta, valamint a korábban beszerelt vaslétrákat felújította. 1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a csoport három méterrel mélyítette a végpontot.
Irodalom[szerkesztés]
- Eszterhás István szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 56. old.
- Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 13, 20. old.
- Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 13. old.
- Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 93. old.
- Kárpát József – Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1977. MKBT Beszámoló, 1977. 44. old.
- Kárpát József: Újabb feltárások a Bakonyban. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 56, 57. old.
- Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések ás ásatások 1978-ban. MKBT Beszámoló, 1978. 18. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 25, 87, 278, 302. old.
- Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
- Szolga Ferenc: A Jubileumi-zsomboly feltárása. In: Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 22–25. old. (A jelentés 21. és 35. oldalai is.)
- Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1982. MKBT Beszámoló, 1982. 49, 50, 56. old.
- Szolga Ferenc: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport ősszel újabb... MKBT Műsorfüzet, 1982. január–február. 9–11. old.
- Szolga Ferenc: Az Alba Regia Csoport az elmúlt évben is folytatta... MKBT Műsorfüzet, 1985. május–június. 11. old.
- Szolga Ferenc: Jubileumi-zsomboly. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 355–357. old. ISBN 9639358967
- Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 81. old.
- Zentai Ferenc: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 36. old.
- Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 59, 60. old.
