Jubileumi-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jubileumi-zsomboly
Hossz 223 m
Mélység 121 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 121 m
Tengerszint feletti magasság 410 m
Ország Magyarország
Település Tés
Földrajzi táj Bakony
Típus időszakos víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4422-5

A Jubileumi-zsomboly egy tési, fokozottan védett barlang. A felfedezésekor a második legmélyebb barlang volt a Bakonyban, jelenleg pedig a harmadik legmélyebb barlang az Alba Regia-barlang és a Csengő-zsomboly után. Az 1981. december 31-i állapot szerint a 10. legmélyebb barlang volt Magyarországon.

Leírása[szerkesztés]

A Tési-fennsíkon, a Tábla-völgyben található függőlegesen nyíló bejárata. Jelenlegi bejárata a feltárását követően, mesterségesen lett létrehozva. Triász időszaki mészkőben és fődolomitban keletkezett. Döntően vertikális kiterjedésű ez a tagolt aknasorozat. Végpontján kis tó is ki szokott alakulni és a levegő szén-dioxid tartalma is itt a legmagasabb (akár 5,8% is lehet).

Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki főként korróziós hatásra. Legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a Nagy-akna 26 méter mély. Csak engedéllyel, valamint az alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. Lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.

Nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában I-29. (Eszterhás 1984), I-29-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I-29. objektum (Kordos 1984), I-29.sz. objektum (Kárpát, Szolga 1977), I-29. sz. objektum (Kordos 1978), I.-29. sz. víznyelő barlangja (Székely 2003) és Jubileum-zsomboly (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.

Kutatástörténete[szerkesztés]

Egy időszakos víznyelő járhatóvá tételével tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981-ben. A víznyelőt már 1966-ban is bontották a csoport tagjai. Térképe (vetületi hosszmetszet) 1981-ben készült el, amelyet Kárpát József szerkesztett. Felmért mélysége ekkor 121,4 méter lett. Az 1981. december 31-i állapot szerint Magyarország 10. legmélyebb barlangja volt. Térképének izometrikus változatát 1982-ben Eszterhás István rajzolta meg. Ebben az évben két rövid járatot is feltártak és öt laposvas létrát helyeztek el a zsomboly nehezen járható részeibe, valamint az eltömődött régi bejárati kutatóakna helyett egy újat mélyítettek a csoport tagjai. A szintén 1982-ben szerkesztett tábla-völgyi karsztobjektumok szpeotopográfiai térképén (felmérte és szerkesztette Kárpát József) is rajta van. 1988-ban fokozottan védett barlanggá nyilvánították magyarországi viszonylatban nagy mélysége és geológiai értéke miatt, valamint a feltöltődés is veszélyeztette a bejáratát. 1989-ben a csoport a bejáratát vaslétrával és kútgyűrűkkel kiépítette és lezárta, valamint a korábban beszerelt vaslétrákat felújította. 1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a csoport három méterrel mélyítette a végpontot.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]