Pes-kő-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pes-kő-barlang
A barlang bejárata Bekey Imre Gábor fényképén
A barlang bejárata Bekey Imre Gábor fényképén
Hossz 62 m
Mélység 0 m
Magasság 10 m
Függőleges kiterjedés 10 m
Tengerszint feletti magasság 752 m
Ország Magyarország
Település Felsőtárkány
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5343-1
Elhelyezkedése
Pes-kő-barlang (Magyarország)
Pes-kő-barlang
Pes-kő-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 53″, k. h. 20° 25′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 53″, k. h. 20° 25′ 25″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pes-kő-barlang témájú médiaállományokat.

A Pes-kő-barlang egy fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető, régészeti leletegyüttest szolgáltató barlangnak. A másik három a Diósgyőrtapolcai-barlang, az Istállós-kői-barlang és a Szeleta-barlang. Őslénytani maradványok is előkerültek belőle.

Leírása[szerkesztés]

A Bükk-fennsíkon, a Nagy-fennsík déli peremén, a Pes-kőben, a hegycsúcstól nyugatra, egy fokozottan védett területen, egy nehezen megközelíthető helyen, 752 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a nyolc méter magas és két méter széles bejárata.

Két tektonikus törésvonal, amelyek egymással párhuzamosak, határozzák meg az üreg helyét. Középső triász mészkőben, a Bükkfennsíki Mészkő Formációban alakult ki. Az átlagosan 12 méter magas járat régen egy forrás volt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli a szabadon látogatható barlangot.

Előfordul Peskő-barlang (Éhik 1914), Peskő barlang (Vértes 1965), Peskőbarlang (Bajnok 1923), Peskői-barlang (Bertalan 1976), Peskői barlang (Kordos 1984), Pes-kői Csontos-barlang és Peskőlyuk (Hazslinszky 1999) néven is az irodalmában.

Régészet, őslénytan[szerkesztés]

Kitöltéséből az őskőkorszak emberének aurignaci kultúrájú eszközei, az újkőkorszaki, bükki kultúrába tartozó eszközök és a bronzkori, kyjatice kultúrába tartozó eszközök, valamint pleisztocén állatok csontjai kerültek elő. Feltehetően vadászzsákmányként jutott a barlangba a körülbelül 400, többségében kifejlett példánytól származó barlangi medvecsont. Hillebrand Jenő próbaásatásának a során 24 állatfajtól származó, fosszilis csontmaradványok kerültek elő és lettek meghatározva. A Kadić Ottokár vezette ásatás leleteiből Mottl Mária egy 61 taxonból álló listát készített, a barlang négy rétegéből meghatározott madárfajokról és emlősfajokról. Vértes László amellett, hogy gazdag paleolit anyagot gyűjtött, alapos üledéktani és ásványtani vizsgálatokat is folytatott. Őséghajlati következtetéseket állapított meg és a csontmintáiból Hollandiában, radiometrikus kormeghatározást végeztek. Az ásatások következtében alig vannak jól azonosítható, feldolgozható rétegsorok a lelőhelyen.

A régészeti anyag különlegessége, hogy csak az Istállós-kői-barlangból és a Pes-kő-barlangból került elő az aurignaci kultúra leletanyaga Magyarországon.

Rozsomákcsont a Pes-kő-barlangon kívül eddig hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból, a Remete-hegyi-kőfülkéből és a Suba-lyukból.

Kutatástörténete[szerkesztés]

Az első leírása 1851-ben, Fényes Elek könyvében jelent meg. A leírás szerint „Nevezetes csucs a határban a Peskő, mellynek sziklatetején saskeselyűk tenyésznek, alatta pedig 145 négyszögöl körül foglaló barlang van”. 1911-ben hívta fel Hillebrand Jenő figyelmét az üregre Roskó Pál erdő altiszt. Megtekintették a helyszínt, majd 1912-ben három napig tartó próbaásatást végeztek a barlangban a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. 1913-ban Éhik Gyula folytatta a feltáró munkát, a Földtani Intézet megbízásából. Éhik Gyula rajzolta meg a barlang alaprajzi térképét és hosszmetszeti térképét, amelyeknek az alapján a hosszát 33,72 méternek írta le. Mind a két vázlat 1:400 mértékű és ezek voltak az első térképek, amelyek a barlangról készültek. Éhik Gyula munkáját Kormos Tivadar segítette.

A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából történt a barlang 1929-es térképezése, amelyet Kadić Ottokár végzett. A legnagyobb feltáró munka szintén Kadić Ottokár nevéhez fűződik. Ezt 1934-ben a munkatársaival, a Földtani Intézet felkérésére, majd 1939–1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végezte el. Ez a két ásatás 200 m²-en történt. Az 1955. évi, rétegazonosító ásatást Vértes László irányította.

A barlang belseje Bekey Imre Gábor fényképén

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Pes-kő csúcsától délre, 745 méter tengerszint feletti magasságban, egy meredek sziklafal alján van a bejárata, amelyhez jelzett turistaút vezet. Az idegenforgalom, turisztika szempontjából hasznos, 34 méter hosszú, hatalmas, egykori forrásbarlang bejárata egy tág csarnok és a csarnok elején két, felszínre vezető kürtő van. A kéziratban egy irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang az őslénytani és a régészeti jelentősége alapján. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben található egyik térképen meg van jelölve a helye, a régészeti szempontból kutatott, jelentősebb, magyarországi barlangok között és publikálva lett egy fénykép a barlang bejáratáról, amelynek a képaláírása szerint a kitöltésében még számos, őslénytani és régészeti maradvány rejtőzhet. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint a listához kapcsolódó térképen fel van tüntetve a helye. Az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak az 1984. évről szóló évkönyvébe bekerült egy fénykép, amelynek az a címe, hogy „Kilátás a Pes-kő-barlangból”. 1987-ben Vértes László szelvényét Hír János és társai tisztították ki kisemlősfauna-vizsgálat miatt.

A 2003-ban napvilágot látott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy a hossza 62 méter és a kiadványban publikálva lett a Kadić Ottokár által rajzolt, 1939. évi, hossz-szelvény térkép. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 62 méter hosszú és átlagosan 12 méter magas. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Geyh M. – Schweitzer Ferenc – Vértes László – Vogel J.: A magyarországi würm eljegesedés új kronológiai adatai. Földrajzi Értesítő, 1969. 18 (1). 5–18. oldal
  • Kolacskovszky Lajos: Adatok a Bükkhegység és környéke tereptani, történelmi, régészeti, nép és természetrajzi megismeréséhez. Kézirat.
  • Kolacskovszky Lajos: Boszorkányszombat. Népszava, 1939. július 15.

További információk[szerkesztés]