Pes-kő-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pes-kő-barlang
A barlang bejárata Bekey Imre Gábor fényképén
A barlang bejárata Bekey Imre Gábor fényképén
Hossz62 m
Mélység0 m
Magasság10 m
Függőleges kiterjedés10 m
Tengerszint feletti magasság752 m
Ország Magyarország
Település Felsőtárkány
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5343-1
Elhelyezkedése
Pes-kő-barlang (Magyarország)
Pes-kő-barlang
Pes-kő-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 53″, k. h. 20° 25′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 53″, k. h. 20° 25′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pes-kő-barlang témájú médiaállományokat.

A Pes-kő-barlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető, régészeti leletegyüttest szolgáltató barlangnak. A másik három a Diósgyőrtapolcai-barlang, az Istállós-kői-barlang és a Szeleta-barlang. Őslénytani maradványok is előkerültek belőle.

Leírás[szerkesztés]

A Bükk-fennsíkon, a Nagy-fennsík déli peremén, a Pes-kőben, a hegycsúcstól nyugatra, egy fokozottan védett területen, egy nehezen megközelíthető helyen, 752 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a nyolc méter magas és két méter széles bejárata.

Két tektonikus törésvonal, amelyek egymással párhuzamosak, határozzák meg az üreg helyét. Középső triász mészkőben, a Bükkfennsíki Mészkő Formációban alakult ki. Az átlagosan 12 méter magas járat régen egy forrás volt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli a szabadon látogatható barlangot.

Előfordul Peskő-barlang (Éhik 1914), Peskő barlang (Vértes 1965), Peskőbarlang (Bajnok 1923), Peskői-barlang (Bertalan 1976), Peskői barlang (Kordos 1984), Pes-kői Csontos-barlang és Peskőlyuk (Hazslinszky 1999) néven is az irodalmában.

Régészet, őslénytan[szerkesztés]

Kitöltéséből az őskőkorszak emberének aurignaci kultúrájú eszközei, az újkőkorszaki bükki kultúrába tartozó eszközök és a bronzkori kyjatice kultúrába tartozó eszközök, valamint pleisztocén állatok csontjai kerültek elő. Feltehetően vadászzsákmányként jutott a barlangba a körülbelül 400, többségében kifejlett példánytól származó barlangi medvecsont. Hillebrand Jenő próbaásatásának a során 24 állatfajtól származó fosszilis csontmaradványok kerültek elő és lettek meghatározva. A Kadić Ottokár vezette ásatás leleteiből Mottl Mária egy 61 taxonból álló listát készített, a barlang négy rétegéből meghatározott madárfajokról és emlősfajokról. Vértes László amellett, hogy gazdag paleolit anyagot gyűjtött, alapos üledéktani és ásványtani vizsgálatokat is folytatott. Őséghajlati következtetéseket állapított meg és a csontmintáiból Hollandiában, radiometrikus kormeghatározást végeztek. Az ásatások következtében alig vannak jól azonosítható, feldolgozható rétegsorok a lelőhelyen.

A régészeti anyag különlegessége, hogy csak az Istállós-kői-barlangból és a Pes-kő-barlangból került elő az aurignaci kultúra leletanyaga Magyarországon.

Rozsomákcsont a Pes-kő-barlangon kívül eddig hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból, a Remete-hegyi-kőfülkéből és a Suba-lyukból.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az első leírása 1851-ben, Fényes Elek könyvében jelent meg. A leírás szerint „Nevezetes csucs a határban a Peskő, mellynek sziklatetején saskeselyűk tenyésznek, alatta pedig 145 négyszögöl körül foglaló barlang van”. 1911-ben hívta fel Hillebrand Jenő figyelmét az üregre Roskó Pál erdő altiszt. Megtekintették a helyszínt, majd 1912-ben három napig tartó próbaásatást végeztek a barlangban a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. 1913-ban Éhik Gyula folytatta a feltáró munkát a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából. Éhik Gyula rajzolta meg a barlang vázlatos alaprajzi barlangtérképét és vázlatos hosszmetszeti barlangtérképét, amelyeknek alapján hosszát 33,72 méternek írta le. Mindkét barlangtérkép-vázlat 1:400 méretarányú és ezek voltak az első barlangtérképek, amelyek a barlangról készültek. Éhik Gyula munkáját Kormos Tivadar segítette.

A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából történt a barlang 1929-es térképezése, amelyet Kadić Ottokár végzett. A legnagyobb feltáró munka szintén Kadić Ottokár nevéhez fűződik. Ezt 1934-ben munkatársaival a Földtani Intézet felkérésére, majd 1939–1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végezte el. Ez a két ásatás 200 m²-en történt. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pes-kő alatt található nagy barlang és a Bükk egyik nevezetes barlangja. Az 1955. évi rétegazonosító ásatást Vértes László irányította.

A barlang belseje Bekey Imre Gábor fényképén

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pes-kő csúcsától délre, 745 méter tengerszint feletti magasságban, egy meredek sziklafal alján van bejárata, amelyhez jelzett turistaút vezet. Az idegenforgalom és turisztika szempontjából hasznos, 34 méter hosszú, hatalmas, egykori forrásbarlang bejárata egy tág csarnok és a csarnok elején két, felszínre vezető kürtő van. A kéziratban egy irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő barlang.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű barlangnak 5343/1. a barlangkataszteri száma. 1982 óta fokozottan védett barlang őslénytani és régészeti jelentősége alapján. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben található egyik térképen meg van jelölve helye a régészeti szempontból kutatott jelentősebb magyarországi barlangok között és publikálva lett egy fénykép a barlang bejáratáról, amelynek képaláírása szerint kitöltésében még számos őslénytani és régészeti maradvány rejtőzhet. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel neve és egy névváltozata, valamint a listához kapcsolódó térképen fel van tüntetve helye. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1984. évről szóló évkönyvébe bekerült egy fénykép, amelynek az a címe, hogy Kilátás a Pes-kő-barlangból. 1987-ben Vértes László szelvényét Hír János és társai tisztították ki kisemlősfauna-vizsgálat miatt.

A 2003-ban napvilágot látott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy a 752 méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlang hossza 62 méter és a kiadványban publikálva lett a Kadić Ottokár által rajzolt 1939. évi hossz-szelvény barlangtérkép. A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 62 méter hosszú és átlagosan 12 méter magas. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Geyh M. – Schweitzer Ferenc – Vértes László – Vogel J.: A magyarországi würm eljegesedés új kronológiai adatai. Földrajzi Értesítő, 1969. 18 (1). 5–18. oldal
  • Kolacskovszky Lajos: Adatok a Bükkhegység és környéke tereptani, történelmi, régészeti, nép és természetrajzi megismeréséhez. Kézirat.
  • –: A barlangkutatók nagyszerű munkája. Magyar Turista Élet, 1935. június 15. (3. évf. 11. sz.) 3. old.

További információk[szerkesztés]