Nézsai-víznyelőbarlang
| Nézsai-víznyelőbarlang | |
| Hossz | 394 m |
| Mélység | 55,7 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 55,7 m |
| Tengerszint feletti magasság | körülbelül 250 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Nézsa |
| Földrajzi táj | Cserhát hegység |
| Típus | víznyelőbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5222-1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nézsai-víznyelőbarlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 50′ 52″, k. h. 19° 16′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 52″, k. h. 19° 16′ 19″ | |
A Nézsai-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Cserhát hegység három fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Cserhát hegység második leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja.
Leírás[szerkesztés]
A Mészégető-hegyen található, kútgyűrűkkel megerősített és lezárt bejárata. A töbör, amelyben nyílik kb. 10 m átmérőjű és 3 m mélységű. A töbörhöz patakmeder vezet. A barlang alsó része keveredési korrózió miatt jött létre, felső része pedig csak a meleg vizek hatására. Később, víznyelővé alakulásakor a hideg vizek vették át a barlangalakító szerepet. Bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.
A Cserhát hegység fokozottan védett barlangjainak nevei N betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé. A hegység legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak neve is N betűvel kezdődik.
2005-ben volt először Nézsai-víznyelőbarlangnak nevezve a barlang az irodalmában. A barlangot nevezték még írott dokumentációiban Nézsai-víznyelőnek (Szabó R. Zoltán 2007-ben elkészült térképe) és Nézsa-víznyelőbarlangnak (Egri, Nyerges 2003) is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
A víznyelő első leírása nyomtatásban 1957-ben történt. A megfigyelés időpontjában, 1957. november 4-én a körülbelül 40 liter percenkénti vízhozamú patakot gondtalanul elnyelte. A víznyelő vízgyűjtő-területét 2,75 km²-re becsülték, amely többnyire vízzáró oligocén agyagfelületből állt. Évente kb. félmillió m³ vizet vezetett le. 1989-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagja, Nyerges Miklós azt írta róla, hogy felkeresték és feltáró kutatásra alkalmatlannak találták akkori állapotában, mert eléggé fel volt töltődve. Ez vagy a patak elterelése, vagy a nyelőtölcsér mesterséges eltömése miatt következett be. A nyelőtölcsér átmérője akkor 2–2,5 m, mélysége pedig 0,5–1 m volt. 1998-tól a Naszály Barlangkutató Csoport tagjai végeztek feltáró munkát a víznyelőben és 10 m mélységben barlangjáratra találtak.
A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Cserhát hegységben lévő és 5222 kataszteri számú, 2002-ben 200 m hosszú Nézsa-víznyelőbarlang Magyarország 98. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Cserhát hegységben lévő és 5222 kataszteri számú, 2002-ben 60 m mély Nézsai-víznyelőbarlang Magyarország 61. legmélyebb barlangja 2002-ben. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Cserhát hegységben található Nézsai-víznyelőbarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Cserhát hegységben lévő Nézsai-víznyelőbarlang fokozottan védett barlang.
A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Cserhát hegységben elhelyezkedő Nézsai-víznyelőbarlang fokozottan védett barlang lett. Barlangtérképének elkészítéséhez a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület mérte fel a barlangot 2006-ban. A bonyolult alaprajzú barlang barlangtérképét a felmérés alapján Szabó R. Zoltán szerkesztette és rajzolta 2006-tól 2007-ig. 2007-ben készült alaprajzi barlangtérkép, az áttekinthetőség miatt részletes bontású barlangtérkép a fontosabb járatok külön barlangtérképeivel és keresztmetszetekkel, hosszmetszet barlangtérkép és vetített kiforgatott hosszmetszet barlangtérkép.
2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Cserhát hegységben elhelyezkedő Nézsai-víznyelőbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Nézsai-víznyelőbarlang (Cserhát hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Nézsai-víznyelőbarlang (Cserhát hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Nézsai-víznyelőbarlang (Cserhát hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom[szerkesztés]
- Antal József összeáll.: Naszály Barlangkutató Csoport. Összefoglaló jelentés. 2002. Kézirat. 4., 7., 9., 10. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Dénes György et al.: Cserhát turistakalauz. Budapest, 1970. 44. old.
- Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 18. old. ISBN 963-9358-96-7
- Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
- Nyerges Miklós: Nézsa környéki karsztjelenségek. In: Kárpát József szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1989. évi jelentése. Kézirat. 124–126. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Ozoray György – Láng Gábor: Karsztjelenségek a csővári rögcsoportban. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. július–december. 36. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.
- –: Feltárás a Nézsai-víznyelőben. In: Naszály Barlangkutató Csoport. Összefoglaló jelentés. 1999. Kézirat. 5–6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Feltárás a Nézsai-víznyelőbarlangban. In: Antal József összeáll.: Naszály Barlangkutató Csoport. Összefoglaló jelentés. 2001. Kézirat. 4–6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
