Nézsai-víznyelőbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nézsai-víznyelőbarlang
Hossz 394 m
Mélység 55,7 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 55,7 m
Tengerszint feletti magasság körülbelül 250 m
Ország Magyarország
Település Nézsa
Földrajzi táj Cserhát
Típus víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5222-1
Elhelyezkedése
Nézsai-víznyelőbarlang (Magyarország)
Nézsai-víznyelőbarlang
Nézsai-víznyelőbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 56″, k. h. 19° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 56″, k. h. 19° 17′ 53″

A Nézsai-víznyelőbarlang egy fokozottan védett barlang. A Cserhát jelenlegi három fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Cserhát második leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja.

Leírása[szerkesztés]

A Mészégető-hegyen található kútgyűrűkkel megerősített és lezárt bejárata. A töbör, amelyben nyílik körülbelül 10 méter átmérőjű és 3 méter mélységű. A töbörhöz patakmeder vezet. A barlang alsó része keveredési korrózió miatt jött létre, felső része pedig csak a meleg vizek hatására. Később, víznyelővé alakulásakor a hideg vizek vették át a barlangalakító szerepet. A bejárásához engedély szükséges.

A barlangot nevezték még az írott dokumentációiban Nézsai-víznyelőnek is (Szabó R. Zoltán 2007-ben elkészült térképe).

Kutatástörténete[szerkesztés]

A víznyelő első leírása nyomtatásban 1957-ben történt meg. A megfigyelés időpontjában, 1957. november 4-én a körülbelül 40 liter/perc vízhozamú patakot gondtalanul elnyelte. A víznyelő vízgyűjtő-területét 2,75 km²-re becsülték, amely többnyire vízzáró oligocén agyagfelületből állt. Évente körülbelül félmillió köbméter vizet vezetett le. 1989-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagja, Nyerges Miklós azt írta róla, hogy felkeresték és feltáró kutatásra alkalmatlannak találták akkori állapotában, mert eléggé fel volt töltődve. Ez vagy a patak elterelése, vagy a nyelőtölcsér mesterséges eltömése miatt következett be. A nyelőtölcsér átmérője akkor 2–2,5 méter és a mélysége 0,5–1 méter volt.

1998-tól a Naszály Barlangkutató Csoport tagjai végeztek feltáró munkát a víznyelőben és 10 méter mélységben barlangjáratra találtak. A térképének elkészítéséhez a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület mérte fel a barlangot 2006-ban. A bonyolult alaprajzú üregrendszer térképét a felmérés alapján Szabó R. Zoltán szerkesztette és rajzolta 2006-tól 2007-ig. 2007-ben elkészült egy alaprajz térkép, az áttekinthetőség miatt egy részletes bontású térkép a fontosabb járatok külön térképeivel és keresztmetszetekkel, egy hosszmetszet térkép és egy vetített, kiforgatott hosszmetszet térkép.

Érdekesség[szerkesztés]

A Cserhát fokozottan védett barlangjainak nevei „N” betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé. A Cserhát legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak a neve is „N” betűvel kezdődik.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]