Csodabogyós-barlang (Balatonederics)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csodabogyós-barlang
Hossz 6300 m
Mélység 145 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 145 m
Tengerszint feletti magasság 395 m
Ország Magyarország
Település Balatonederics
Földrajzi táj Keszthelyi-fennsík
Típus tektonikus
Barlangkataszteri szám 4440-4
Elhelyezkedése
Csodabogyós-barlang (Magyarország)
Csodabogyós-barlang
Csodabogyós-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 49″, k. h. 17° 21′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 49″, k. h. 17° 21′ 53″

A Csodabogyós-barlang egy fokozottan védett barlang. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Keszthelyi-fennsíkon található. Magyarország nyolcadik leghosszabb, a Keszthelyi-fennsík leghosszabb és második legmélyebb barlangja. A fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Döme-barlang, a Jakucs László-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett.

Leírása[szerkesztés]

Balatonederics külterületén, a Keszthelyi-fennsík délkeleti részén, a Balatonederics-fennsík, más néven Edericsi-fennsík keleti peremén, az Ederics-hegy csúcsától északkeletre, 130 méterre, a Szél-lik bejáratától 100 méterre, az erdős, sziklakibúvásos hegyoldalban, 395 méter tengerszint feletti magasságban van a lezárt bejárata. A barlang járatainak a hossza 6300 méter és a mélysége 145 méter. A járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Többszintes, hálózatos barlang. A nagyméretű, lefelé harangszerűen táguló, kettéváló hasadékai egy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló, felső triász edericsi mészkő rétegeit. Omladékkal elválasztott termek kötik össze a helyenként 50 méter mélységet is elérő hasadékokat.

Egyes szakaszokon, például a Függőkertben és a Meseországban dunántúli viszonylatban igen sok és változatos cseppkőképződmény található. A Függőkert és a Meseország zónájában sok száz függőcseppkő és páratlan látványt nyújtó, 50–60 darab, 0,5–1,5 méter magas állócseppkő látható. Vetőtükrök, nagy felületeket borító cseppkőlefolyások, kis méretű, íves zászlók, borsókövek és különlegesen csavarodott formájú heliktitek is kialakultak, valamint fehér bevonatot alkotó hegyitej is keletkezett benne. A képződmények egy része még ma is aktívan fejlődik.

A létrákkal kiépített barlang engedéllyel látogatható. A denevérek téli, nyugalmi időszakában nem tekinthető meg. A méreteiből, a látványos formakincséből és a viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan, kiválóan alkalmas a barlangjárás, a barlangkutatás technikájának és a gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang, a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevéről kapta a nevét, amelynek itt találjuk az északi elterjedési határát.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A feltárása már az 1970-es években megkezdődött és éveken át 10 méter hosszúságig volt ismert. Az 1990. évi Karszt és Barlangban megjelent publikáció szerint a Bauxit Barlangkutató Csoport 1989-ben 8 méter mélységig tárta fel. 1992 óta fokozottan védett barlang. A feltárásban 1990 ősze és 1999 között a budapesti Acheron Barlangkutató Szakosztály és a cserszegtomaji Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület, 1999 és 2003 között a balatonedericsi Styx Barlangkutató Egyesület tagjai vettek részt. A 2003-ban megjelent „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint 4000 méter hosszú, 112 méter függőleges kiterjedésű és 250 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben kiadott „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint a hossza meghaladta a 4000 métert és több helyen elérte a 110 méter mélységet. 2013-tól egy egyéni kutatókból álló társaság kutatja Polacsek Zsolt, John Szilárd és Ba Julianna vezetésével. A több emelet magas hasadékrendszereket sokszor csak nyaktörő mászásokkal, vagy veszélyes omladékok átbontásával lehetett járhatóvá tenni. A legtávolabbi járatrészekbe legalább egyórás mászással lehet eljutni, annak ellenére, hogy több helyen vaslétrák és fix kötelek segítik a közlekedést.

A kutatás mellett folyamatosan készült a barlang térképe, amiből kiderült, hogy a Csodabogyós-barlangnak a járatai a szomszédos, 550 méter hosszú, 41 méter mély Szél-likat 21 méternyire közelítik meg és egy közös légáramlási rendszert képeznek. Télen a külszíni, hideg levegő az alacsonyabb szinten nyíló Szél-likon áramlik be és a Csodabogyós-barlang bejáratán át távozik, messziről is látható gőzoszlopot alkotva.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Tóth S.: Élet a Bakony barlangjaiban. Dunántúli Napló, 1992. február 26.

További információk[szerkesztés]