Lilla-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lilla-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz225 m
Mélység19,1 m
Magasság1,2 m
Függőleges kiterjedés20,3 m
Tengerszint feletti magasság374 m
Ország Magyarország
Település Parasznya
Földrajzi táj Bükk-vidék, Bükk-fennsík
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-34
Elhelyezkedése
Lilla-barlang (Magyarország)
Lilla-barlang
Lilla-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 15″, k. h. 20° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 15″, k. h. 20° 36′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lilla-barlang témájú médiaállományokat.

A Lilla-barlang 1988 óta fokozottan védett barlang. A Bükk-vidék területén található. A Bükki Nemzeti Park része.

Leírás[szerkesztés]

A Kis-fennsík keleti részén, a Kaszás-kúti-visszafolyótól körülbelül 50 méterre, sziklás terepen, erdőben, egy töbör oldalában van a terméskővel másfél–két méter magasságig kirakott előterű, bontott, mesterségesen kialakított, vízszintes tengelyirányú bejárata. Vízszintes kiterjedésű, elágazó, inaktív víznyelőbarlang. A kialakulásában valószínűleg a Kaszás-kúti-patak is szerepet játszott. Triász időszaki mészkőben keletkezett. Egy nagy méretű, cseppköves terem osztja ketté a nagyon agyagos barlangot.

A Kis-kőháti-zsombolyhoz hasonlóan itt is találni a cseppkőtörmelékes kitöltésen, törmelékhalmon létrejött, méteres átmérőjű állócseppköveket. Szalmacseppkövei is figyelmet érdemelnek. Barlangi medve és egyéb gerincesek csontjai kerültek elő belőle. A vízszintes kiterjedése 70 méter. A barlang egy vasajtóval le van zárva. A barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Nevét a közeli Lillafüred nevéről kapta. 1978-ban volt először Lilla-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Kaszáskúti /inaktív/ víznyelőbarlang, Még neve sincs barlang (Kordos 1978) és Romvár-barlang (Kordos 1978) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1970-ben kezdték el feltárni bontással a miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai. 1978 októberében jutott be a csoport a barlangba. Az 1978. évi feltárói Várszegi Sándor, Mélypataki Zoltán, Máriássy Ferenc, Vigyó János és Bettes Éva voltak. 1978 novemberében Várszegi Sándor és Szeremley Szabolcs függőkompasszal, fokívvel és mérőszalaggal felmérte. 1978-ban a felmérés alapján készült egy alaprajzi barlangtérkép-vázlat keresztmetszetekkel és egy alaprajzi barlangtérkép keresztmetszetekkel. A felmérés szerint hossza 180 méter és mélysége 15 méter. 1978. november 13-án Lénárt László és Majoros Zsuzsanna a bontási törmelékből és kitöltésének felszínéről barlangi medve, nagy pele és mezei nyúl csontokat gyűjtött.

Az 1979. január–februári MKBT Műsorfüzetben publikált tájékoztatás szerint 1978. októberben és novemberben lett feltárva 100 m-nél hosszabban. Az 1979-ben megjelent Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a Kaszás-kút mellett található a Lilla-barlang. A nagyon szép barlang 150 m hosszú, majdnem vízszintes és sok benne a cseppkő. Fokozottan kell védeni. A kiadványban van egy fénykép, amelyen a barlangban lévő cseppkőoszlop figyelhető meg. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 8-as számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

1982-ben a Borsodi Szénbányák Igazgatóság Sportegyesület Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Szakcsoportja bejáratának közelében bontási munkát végzett, amely a biztonságos lezáráshoz kellett, majd egy négy milliméteres bordás lemezborítást szerelt a korábban beépített vasrácsra. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a sorozatos feltörés lehetősége. Az 1982. október 6-án írt barlangkataszteri törzslapján az olvasható, hogy körülbelül 180 méter hosszú, körülbelül 15 méter mély és körülbelül 70 méter vízszintes kiterjedésű, valamint a bontott bejárata 1,2 méter magas, 1,6 méter széles és egy belső zárral ellátott vasajtó van rajta. A törzslapon található októberi megjegyzés szerint a barlangjárás nagyon veszélyezteti képződményeit, járatszint mélyítés kell a mennyezeti képződmények megóvása miatt és bejárata előtt, két oldalon fel van halmozva a bontási törmelék.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Lilla-barlang néven Romvár-barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. 1987-ben bontással két rövid cseppköves járatszakaszt fedeztek fel és a barlang le lett zárva. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Bükk hegységben lévő Lilla-barlang fokozottan védett barlang. Ásványkiválásai miatt lett fokozottan védett barlang. 1990-ben a Borsodi Szénbányák Ig. SE Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Szakcsoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Lilla-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2000–2005-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tíz tagja, Veres Imre, Fogarasi Marina, Gedeon Boglárka, Gergely Péter, Krajnyák Erika, Kovács Zsolt, Csomós János, Lénárt Emese, Mogyorósi József és Sűrű Péter felmérték és a felmérés alapján Kovács Zsolt szerkesztett alaprajz térképet 13 keresztmetszettel, valamint vetületi oldalnézet térképet. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Lilla-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az látható, hogy 180 méter hosszú, 15 méter függőleges kiterjedésű és 70 méter vízszintes kiterjedésű.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Lilla-barlang a Bükk hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Kis-fennsík K-i részén, 374 m tszf. magasságban van a bejárata. A Kaszás-réti visszafolyó jelenleg már inaktív szakasza a triász mészkőben létrejött barlang. A Bányász Barlangkutató Csoport tagjai által az 1970-es években elkezdett bontómunka eredményeként 1978-ban lett feltárva a barlang. 180 m hosszú és 15 m függőleges kiterjedésű. Látványos, cseppkőképződményekkel díszített terem osztja meg az agyaggal nagyon feltöltött szűk járatot. A nagy mennyiségű agyag kitöltésben lévő gerinces csontanyag között több barlangi medve lelet volt. Engedéllyel járható a lezárt barlang.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Lilla-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Lilla-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Lilla-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Lilla-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a turistáknak kiépített Lilla-barlangot 2012-ben 20 fő, 2013-ban 20 fő, 2014-ben 30 fő látogatta meg overállos barlangtúrán. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Lilla-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Lilla-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Lénárt László: A miskolci barlangkutatás és a bükki barlangok összefoglaló ismertetése. Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, 1982. 3. sz. Miskolc. 11–14. old.
  • L. L. L.: Feltárni és megvédeni. A Lilla-barlang. Déli Hírlap, 1986. október 25.

További információk[szerkesztés]