Szivárvány–Sebes-barlangrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szivárvány–Sebes-barlangrendszer
Hossz3000 m
Mélység106 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés106 m
Tengerszint feletti magasság630 és 542 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus átmenőbarlang, időszakosan aktív patakos barlang
Barlangkataszteri szám 5372-23

A Szivárvány–Sebes-barlangrendszer fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. A Szivárvány-barlang és a Sebes-barlang összekapcsolásával jött létre a barlangrendszer.

Szivárvány-barlang[szerkesztés]

Leírás[szerkesztés]

A bükk-fennsíki Nagy-fennsík északi peremén van egy szálkőfalnál a függőleges bejárata, amely egy töbörből nyílik. A volt DIGÉP üdülő mellett létrehozott alsó mesterséges tó gátjának közelében van. A bejárata a barlang nyugati oldalán található. A bejárata jelenleg nem víznyelőként működik, de alsó szakaszán időszakosan vízfolyás (barlangi patak) észlelhető.

Nevét a feltárók adták neki és a falakat borító csillogó kristályokról lett elnevezve. A barlang egy aknákkal tagolt lépcsősen ereszkedő víznyelőbarlang. Felső triász és középső triász mészkőben jött létre. Bejárati része hasadék jellegű, vertikális aknarendszer. Két vízesése is van. Az egyik nagy magasságból folyó vízesés mellett szétporló vízpárából borsókövek váltak ki a Meteor-teremben. Morfológiai kisformái a mennyezeti csatornák, a gömbüstök, a szinlők, az ujjbegykarrok, a kannelúrák, a hieroglifák, a csorgák, az evorziós üstök és a hullámkagylók. Gyakoriak a cseppkövek.

A 2004–2005-ben történt feltérképezésekor a hossza 545,92 méter, a mélysége 63,39 méter, a legnagyobb vízszintes kiterjedése észak-déli irányban 66 méter, nyugat-keleti irányban 34 méter és a függőleges kiterjedése 63,4 méter volt.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1969 tavaszán a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoportnak a tagjai kezdték bontani a víznyelőt, amelyben nyílik és hamarosan be is jutottak az első részébe. Már ekkor sejtették, hogy összefügg a Sebes-forrással. Ekkor a mélysége körülbelül 52 méter volt és a 700 méterre lévő Sebes-forrás kiömlési szintjének az eléréséhez körülbelül 18 méter szintkülönbség leküzdésére volt szükség. 1973-ban a Foton Barlangkutató Csoport három tagja, akiket Renkó Péter vezetett, újabb, körülbelül 150 méteres szakaszát tudta bejárni és ekkor érték el az aktív patakos járatot, ahol a továbbjutást körülbelül 30 méter után egy szifon zárta el. Tiszteletükre nevezték el azt a helyet Foton-kürtőnek, amelyen keresztül az új részekbe bejutottak. Az év végére a barlang hossza elérte a 280 métert. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport tagjai elkészítették a fénykép-dokumentációját. 1975-ben lett megszerkesztve az első, alaprajzot és oldalnézetet ábrázoló barlangtérképe, Várszegi Sándor és Sike Zoltán vezetésével.

1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján viszont már nincs rajta. 1978-ban a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport tagjai agyagmintákat vettek a barlangból. Ezeknek elkészítették a derivatogram görbéjét és vizsgálták a plasztikus és a vízraktározási jellemzőit. 1980-ban Miklós Gábor (NME TDK) a hordalékát elemezte. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve, de egyéb elnevezései nincsenek feltüntetve és térképen van bejelölve a helye. Nyerges Attila 1986. augusztus 6-án egy vázlatos, hosszmetszet barlangtérképet rajzolt.

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 2001-es jelentése szerint a hossza körülbelül 200 méter, a függőleges kiterjedése körülbelül 60 méter és a vízszintes kiterjedése körülbelül 50 méter. 2004–2005-ben a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett egy alaprajzi barlangtérkép és keresztszelvények, valamint egy vetített, kiforgatott hosszmetszet barlangtérkép. A barlangtérképeket Szabó R. Zoltán szerkesztette. 2005-ben fokozottan védett barlang lett, amit a barlang nagy hosszúsága, a mélysége, a képződményekben való viszonylagos gazdagsága mellett az elhelyezkedése, a kiterjedése és a jellege is indokolt. 2009-ben történt a Sebes-barlanggal való összekötése.

Sebes-barlang[szerkesztés]

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-fennsík meredek hegyoldalában nyílik. Forrásbarlang, amelyben nemcsak a Szivárvány-barlang vizei jelennek meg, hanem a fenyvesréti víznyelőkben elnyelődő víz is benne vezetődik a felszínre. Forrása, a Sebes-forrás változó vízhozamú forrás.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1969-ben kísérletet tettek a forrás felől is bejutni a barlangrendszerbe a Miskolci Bányász Barlangkutató csoport barlangkutatói a Sebes-forrás vízrendszerének a kutatása során. A főforrás kiömlési pontjától balra egy kutatóárkot mélyítettek a szálkőzetig. Ekkor az ismert forráskiömlési ponttól független, új forrásbarlangot találtak. Az új barlangot körülbelül 10 méter hosszan sikerült megismerniük. A Hevesi Attila által szerkesztett könyvben Dénes György 1977-ben azt írta róla, hogy hat méter hosszú, három méter széles és bivakolásra alkalmas. 1977-ben a csoport tagjai tovább folytatták a bontómunkájukat, hogy a feltételezett, nagy barlangba bejussanak.

1980-ban Miklós Gábor (NME TDK) elemezte a hordalékát. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában nem szerepel a neve. A Sebes-barlang kis ürege feletti hegyoldalt 2006-ban Kiss János bontotta meg és még az év folyamán meghaladta az így feltárt új barlangrész hossza a 200 métert, a mélysége 18 méter volt. 2007-ben a bejárata ki lett építve és le lett zárva. 2009-ben történt a Szivárvány-barlanggal való összekötése.

Szivárvány–Sebes-barlangrendszer[szerkesztés]

2009-ben kötötték össze a Szivárvány-barlangot és a Sebes-barlangot, így alakult ki a Szivárvány–Sebes-barlangrendszer. Mivel a Szivárvány-barlang hosszabb volt a Sebes-barlangnál a Szivárvány-barlang neve került előre a barlangrendszer nevében. Emiatt, hogy egy rendszert alkotnak már, a Sebes-barlangra is kiterjedt a Szivárvány-barlang fokozott védettsége. A barlangrendszer egy átmenőbarlang.

2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2013-ban Angyal Dorottya zoológiai vizsgálatokat végzett benne. A kutatásának eredményeként két vakbolharák faj és egy Magyarországon még nem észlelt, ugróvillás faj került meghatározásra a barlangrendszerből. Mind a két bejárata le van zárva és csak engedéllyel látogatható a kutatócsoportoknak, kutatási céllal és világításként csak elektromos lámpa használható. A bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Lénárt László: Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 166. old.
  • Sűrű Péter – Piri Attila: Szivárvány–Sebes-barlangrendszer. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 192–197. oldal és egy fénykép a Sebes-barlangról a hátsó borítón ISBN 9789630884730
  • Várszegi Sándor: Beszámoló a Miskolci Bányász SE Barlangkutató Csoportjának 1960-tól 1977-ig végzett munkájáról. Kézirat, 1977.

További információk[szerkesztés]