Udvar-kő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Udvar-kő
Az Udvar-kő Bekey Imre Gábor fényképén
Az Udvar-kő Bekey Imre Gábor fényképén
Hossz218 m
Mélység14,8 m
Magasság3,5 m
Függőleges kiterjedés18,3 m
Tengerszint feletti magasság385 m
Ország Magyarország
Település Parasznya
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-6
Elhelyezkedése
Udvar-kő (Magyarország)
Udvar-kő
Udvar-kő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 31″, k. h. 20° 35′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 31″, k. h. 20° 35′ 59″

Az Udvar-kő fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. A Bükk-vidék és az ország egyetlen szakadéktöbre. Ennek a beszakadt tetejű víznyelőnek a barlangterme látványos, természeti jelenség.

Leírás[szerkesztés]

A Bükk-fennsík Kis-fennsíkján van. Egy nyugat és egy északnyugat felől érkező víznyelőtöbörsor egyesülésénél, az Örvény-kőre vezető turistaút mellett található. A nyelő kapujához közel, a felszín alatt négy–öt nagy járat találkozott, amelyeknek a vize egy nagy méretű termet vájt és oldott ki a triász időszaki mészkőben. Ennek a felszínhez közel kialakult barlangteremnek a mennyezete beomlott és így jött létre az Udvar-kő.

A kapuja 3–3,5 méter széles és 1,5–2 méter magas. A szakadéktöbör függőleges falú, 18–22 méter átmérőjű és 18 méter mély. Kőzettömbök nehezítik a bejárását. A kapujához közel, két-három méter magasan rövid üregek nyílnak. Az Udvar-kő délkeleti alján lévő nyelőjárat felett egy 12 méter hosszú kürtő nyílik a sziklakatlan peremére. A katlan felett sok, kis méretű üreg és rövid átjáró nyílik a mészkőfalban. Arra, hogy egykor barlang volt, ezek a cseppkő bekérgeződéses barlangroncsok, valamint a lejárati sziklakapu lehet a bizonyíték.

Mivel jelentős a szélessége és a mélysége a sziklatöbörnek, ezért sajátos a hőmérséklete és a légnedvessége, valamint a hótakarójának és a növényzetének a viszonya. Nyáron az alján a felszíni hőmérséklethez képest akár 10–14 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet is gyakran előfordul. Levegője nedvesebb a környező erdők páradús levegőjénél. Ezért gazdag moszatokban, mohákban, páfrányokban, penészgombákban és tömlősgombákban. A megszokottnál nagyobb méretűek itt a májmohák és lombosmohák egyedei. Mivel hócsapdaként működik, havas telek után, például az 1998–1999-es tél után megtörtént, hogy a hónapokig megmaradó, egy–két méter vastag hó alatt szinte nyomtalanul elpusztult az alján a növényzet.

Előfordul az irodalmában Dante pokla (Schőnviszky 1937), Dante Pokla (Lénárt 1979), Dante-pokla (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Sziklakapus-víznyelő (Hevesi 1977), Udvar-kő (Kordos 1975), Udvarkő (Boros 1935), Udvarkő-barlang (Lénárt 1976), Udvarkői-barlang (Szeghalmy 1940), Udvar-kői-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Udvarkői barlang (Schőnviszky 1937), Udvarkői-barlangrom (Szeghalmy 1940), Udvarkői-rombarlang (Lénárt 1975), Udvarkői-szakadékdolina (Lénárt 1979), Udvarkői szakadéktöbör (Jakucs, Kessler 1962), Udvar-kői szakadéktöbör (Lénárt 1979), Udvarkői-viznyelőbarlang (Várszegi, Kositzki 1964) és Udvarkői viznyelő barlang (Várszegi, Kositzki 1964) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az első, írott említése 1932-ben, a „Bükk” útikalauzban jelent meg. Az 1940-ben kiadott, „Felvidék” című könyv szerint Diósgyőrtől két és fél órányira, a Kaszásréti-forrás közelében található ez a nagyon érdekes, turisták által gyakran látogatott barlangrom, amelynek már csak a hatalmas sziklakapuja és néhány oldalfülkéje van meg. A többi részét a víz pusztító hatása tüntette el. A beroskadt falai festői sziklaalakzatokban gazdag, helyenként vad, ijesztő sziklavilágot mutatnak, ezért a turisták méltán nevezték el Dante poklának. A barlangtól nem messze van a Csókási-barlang. 1964-ben a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Karsztkutató Szakosztálya végzett bontó munkát benne és következtetéseket vontak le a hóval borított Udvar-kőről.

1974-ben a bükki természetvédelmi tábor biológusai az Udvarkő szakadéktöbörnek a növényzetét és a környezetének a madarait tanulmányozták. 1975-ben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Barlangkutató Csoportjának a tagjai mikroklíma méréseket végeztek benne. Ebben az évben a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport megállapítása szerint összefügg a Kő-lyuk barlangcsoporttal, név szerint a Kő-lyukkal, a Kő-lyuk 3.-mal és a Hillebrand Jenő-barlanggal. A Nyíregyházi Főiskola Barlangkutató Csoport 1976-ban kutatta a klímáját, azaz a hőmérsékletét, a páratartalmát és légmozgás mérést, valamint külszíni léghőmérséklet vizsgálatot végzett és egy alaprajzi barlangtérképet készített a barlangról.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang a morfológiai jelentősége miatt. 1984-ben a barlang volt az egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű, országos barlangversenynek. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és két névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 385 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, valamint a látványos karsztobjektum 20 méter mély és 15 méter átmérőjű. 2014-ben lett felmérve, amit Csizmadia Tünde és Szabó R. Zoltán végzett, majd ez alapján szerkesztette és rajzolta meg a barlangtérképeit 2015-ben Szabó R. Zoltán. Ekkor egy alaprajzi barlangtérkép és egy vetített-hosszmetszet barlangtérkép készült.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]