Fecske-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fecske-lyuk
Hossz350 m
Mélység8,7 m
Magasság18,5 m
Függőleges kiterjedés27,2 m
Tengerszint feletti magasság164 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus karsztvízszint közeli kioldódású, inaktív
Barlangkataszteri szám 5392-19

A Fecske-lyuk fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Az egyik fontos hazai denevérszálláshely, amelyben legkevesebb öt denevérfaj előfordul.

Leírás[szerkesztés]

A miskolctapolcai Vár-hegy nyugati oldalán lévő, felhagyott kőfejtőben található. A kőbányászat során sok barlang tárult fel, amelyek közül sok elpusztult. A megmaradt barlangok közül a legjelentősebb a Fecske-lyuk. A bánya keleti falának alsó részén, a bányatalp felett, körülbelül kilenc méter magasan van a bejárata. Egy ösvény vezet a bejárathoz a bányaudvarból. A távolról is észrevehető bejárat háromszögletű, 2,8 méter széles és 2,2 méter magas. Középső triász, világosszürke és fehér mészkőben alakult ki. A tektonikus előkészítés látható a barlang alaprajzán és egyes törésvonalakat követő járatrészeinek morfológiájában. Bonyolult alaprajzú. A függőleges és a vízszintes járatai változatos rendszert képeznek. A vízszintes kiterjedése a hosszúságához viszonyítva és a többi hazai barlanggal összehasonlítva kicsi. Az alulról érkező meleg és langyos vizek oldották ki valószínűleg. A fejlődésének aktív szakasza régen befejeződött.

A járatok morfológiai jellemzői a kiszámíthatatlan lejtésviszonyok, a szeszélyesen változó szelvényméretek és az oldott, lekerekített formák, amelyek kör keresztmetszetű kürtők, gömbüstök, kupolák, íves sziklabordák és gömbfülkék alakjában jelentkeznek. Oldásos szinlővályúk és akár a fél méter szélességet is elérő, egymásba oldott üstök sorából álló áramlási csatornák is kialakultak a barlangban. A kürtők függőleges és ferde tengelyűek. Az ásványkiválások legjelentősebb elemei a nagyméretű, átlagosan 4–6, de valahol 10 centiméter hosszúságot is elérő fennőtt romboéderes kalcitkristályok, amelyek az elvégzett zárványvizsgálatok alapján 30–45 °C hőmérsékletű vízből váltak ki. Elképzelhető, hogy még a mélykarsztos zónában történt karsztosodási állapot bizonyítékai. Leginkább a Nagy-teremben fordulnak elő.

Kevés cseppkőképződménye van. Csak kis méretű függőcseppkövek, szalmacseppkövek és cseppkő bekérgeződések figyelhetők meg benne. Gyökérsztalagmitok is voltak a barlangban. Az aljzat képlékeny, vörösesbarna agyagból áll, amely a barlang sok részén, nagyon vizes dagonyát alkot. A denevérek egyik nyári szálláshelye és minimum öt denevérfaj telel benne. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges a látogatásához. A lezárt barlang nagy része barlangjáró alapfelszereléssel bejárható, de a mélyponti részhez vezető akna leküzdéséhez kötéltechnika alkalmazása kell. A denevérek védelme miatt október 15. és március 31. között nem látogatható.

Nevét a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjai adták neki 1982-ben. Azért lett Fecske-lyuk, mert felmérésekor a résnyire laposodott végpontján berepült egy madár. Előfordul Fecske-barlang (Hevesi 2002), 27. sz. barlang (Lénárt 1982), Tapolcai 8. sz. barlang (Takácsné 2003) és Tapolcai alsó kőbánya 27. sz. barlangja (Takácsné 2003) neveken is irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bányaművelés következtében nyílt meg. 1982-ben került nyilvántartásba a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjainak egyik barlangfelkutató terepbejárása során. A dokumentálásakor elkészítették helyszínrajzát, leírását és alaprajzi, keresztmetszeti, hosszmetszeti és a bejárat keresztmetszeti barlangtérkép-vázlatát. A barlangtérkép-vázlatokat Lénárt László, Bereczki L. és Szabó T. készítették. A bánya falaiban nyíló sok üreg vizsgálatakor a barlang a 27. sz. barlang nevet kapta először, a második neve volt a Fecske-lyuk. Első felméréskor kb. 5 m hosszú volt és egyetlen teremből állt. 1985-ben Kolláth János egy madár eltűnési helyén a huzatos rést kitágítva és az azt követő Lapos-terem agyagkitöltését átbontva többszintes járatrendszerbe került. A további feltárások a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjaival közösen történtek. 1985-ben hossza kb. 150 m volt. Lénárt László 1985-ben nyomtatásban megjelent híre szerint kb. 200 m hosszú barlangszakaszt találtak ekkor. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Bükk hegységben lévő Fecske-lyuk fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikai, morfológiai és ásványtani értékei miatt lett. 1989-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület elkészítette lezárási tervét.

1990-ben Majoros Zsuzsannának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben Takácsné Bolner Katalin készítette el alaprajzi barlangtérképét. Ebben az évben a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport denevérmegfigyelést és meghatározást végzett benne. Az 1990-es évek elejéig majdnem érintetlen szépségű barlang a város közelsége és a könnyű járhatóság miatt kedvelt túracélpont lett, ami nagy károkat okozott a járatrendszerben. Az ásványgyűjtők is felfedezték értékeit. 1993-ban Dobrosi Dénes figyelt meg a barlangban denevéreket. 1995-ben Kovács Zsolt és Apró Zoltán mérte fel járatait és ez alapján készítette el alaprajzi barlangtérképét Kovács Zsolt ebben az évben. Hossza ekkor néhány kisebb, még fel nem mért oldalággal együtt elérte a 210 métert.

1998-ban lezárták a denevérek védelme miatt és hogy megakadályozzák állapotának romlását. 1998-ban Kraus Sándor készített két barlangtérképet, külön az alsó és külön a felső részéről Takácsné Bolner Katalin 1991-es barlangtérképe alapján. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Fecske-lyuk az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Fecske-lyuk fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai szerint hossza 210 méter, mélysége 9,3 méter, magassága 17,6 méter és függőleges kiterjedése 27 méter. 2005-ben Eszterhás István és a társai meg akarták vizsgálni a gyökérsztalagmitjait, de azok már megsemmisültek. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Fecske-lyuk a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Fecske-lyuk fokozottan védett barlang. A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia szerint 1985-ben 210 méter hosszúságig tárták fel.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Fecske-lyuk az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Fecske-lyuk az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. Legújabb alaprajzi és vetített-kiforgatott hosszmetszet barlangtérképeit Szabó R. Zoltán szerkesztette és rajzolta 2015-ben, amelyhez Kovács Richárd, Szabó R. Zoltán és Verespusztai Gábor mérték fel a barlangot. Hossza 349,63 méter, függőleges kiterjedése 27,24 méter, mélysége 8,7 méter, magassága 18,54 méter és kiterjedése 42 méter volt. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Fecske-lyuk fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Szlabóczky Pál: Mi lesz a miskolc-tapolcai földkéregfejlődési emlékek sorsa? – Geológiai értékek veszendőben. Búvár, 1983. (38. évf.) 10. sz. 447–449. old. (Nem név szerint ír a kőbánya üregeiről.)

További információk[szerkesztés]