Sziklakápolna (Miskolctapolca)
| Sziklakápolna | |
 | |
 | |
| A szentély | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Egri főegyházmegye |
| Egyházközség | Miskolc-Hejőcsaba |
| Védőszent | Jézus Szíve |
| Pap(ok) | Sedon László |
| Építési adatok | |
| Építése | 1935 |
| Építtetője | Szabó Pius |
| Felszentelő | Szmrecsányi Lajos |
| Elérhetőség | |
| Település | Miskolc |
| Hely | 3519 Brassói u. 40 |
| Elhelyezkedése | |
 Sziklakápolna
Pozíció Miskolc térképén
| |
| é. sz. 48° 03′ 21″, k. h. 20° 45′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 21″, k. h. 20° 45′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklakápolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jézus szíve sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassói utcán található. 1935-ben szentelték fel, de azután további építkezések következtek. A második világháborús sérüléseket 1965-re javították ki és 1995-ben felújították megint, melynek során a bejárathoz székelykaput állítottak Szabó Pius emlékére.
Története[szerkesztés]
A Sziklakápolnát 1935-ben szentelték fel. Előtte egy évvel járt itt egy ferencesrendi szerzetes, páter Szabó Pius erdélyi származású esperes barátjánál, Pataky Rudolfnál, aki a miskolci képviselőtestületnek volt tagja. Az ő tulajdonában volt a Verebes-tanyán lévő, tufába vágott két barlang, amelyet birkaakolnak használtak. Az esperesnek megtetszett a hely, a kilátás, és azt javasolta, hogy a Tapolcán üdülők számára alakítsanak ki a barlangokból egy kis kápolnát. Pataky Rudolf fel is ajánlott a célra 650 négyszögölnyi területet. A terveket Menner László miskolci építész készítette, a meglévő üregeket megnagyobbították (eredeti alapterületük 6×8 méter volt, magasságuk nem érte el a 2 métert sem), alkalmassá tették a célra. A főbejáratot 9 méter magas és 18 méter széles támfalba illesztették. „A barlang belsejét egymásba fonódó vájárok, tagozatok teszik művészivé, a kőzet megjelenését díszessé” – írta Iglói Gyula a belsőről. A csillagboltozatot Kun József szobrászművész, a szentképet Meilinger Dezső festőművész készítette (mindketten híres miskolci művészek voltak).
Az eredeti tervek szerint az oltár mögött három temetkezési helyet is kialakítottak volna (Szabó Piusz, Pataky Rudolf és a Menner-család számára), de ez nem valósult meg. A templom szobrait Máriahegyi János budapesti szobrász készítette és ajándékozta a templomnak. A támfal tetején álló műkőkereszt szintén Kun József munkája, a harangok Szlezák László budapesti harangöntő műhelyéből kerültek ki. A díszes kaput Süveges Árpád lakatosmester készítette.
A templom boltozatos kialakítású főhajója 25 méter hosszú, jobb oldalon mellékoltár, baloldalt pedig a kórus, az előcsarnokban pedig szobrok számára alakítottak ki helyet. A kápolna átadása után tovább folyt az építkezés (bányászat), a hajót teljesen körbevájták, 1940-re elkészült a kápolnát övező körfolyosó.
A kápolna a háborúban súlyosan megsérült, újjáépítése 1965-ben fejeződött be, majd 1995-ben ismét renoválták. Ekkor készült a kápolna bejáratát képező székelykapu, Szabó Pius emlékére.
Képek[szerkesztés]
-
A Sziklakápolna 1936-ban
-
A Sziklakápolna bejárata
-
A Sziklakápolna bejárata
-
Mária szobra a homlokzaton
-
A hajó
-
Oldalvágat a kápolnában
