Nagykőmázsa-oldali-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagykőmázsa-oldali-zsomboly
Hossz90 m
Mélység32 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés32 m
Tengerszint feletti magasság332 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék, Déli-Bükk
Típus hidrotermális, inaktív
Barlangkataszteri szám 5392-2
Elhelyezkedése
Nagykőmázsa-oldali-zsomboly (Magyarország)
Nagykőmázsa-oldali-zsomboly
Nagykőmázsa-oldali-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 16″, k. h. 20° 42′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 16″, k. h. 20° 42′ 46″

A Nagykőmázsa-oldali-zsomboly fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. A világon csak négy barlangban előforduló Gebhardt-vakfutrinka egyik élőhelye.

Leírás[szerkesztés]

Miskolcon, a nagykőmázsai mészkőfejtő bányatelkén, a Nagykőmázsa-hegy sziklakibúvásos, enyhén lejtő, déli oldalán, a hegy csúcsától délre, körülbelül 360 méterre, egy négy–öt méter átmérőjű bemélyedésben található a 2×1 méteres bejárata. A bejárati nyílás csak közelről vehető észre. Középső triász és felső triász mikrokristályos, világosszürke mészkőben keletkezett. Langyos-meleg, felszálló karsztvíz alakította ki majdnem függőleges törések mentén. Elágazó barlang.

Egy kilenc méter mély bejárati aknából, egy lapos, 100 m² alapterületű teremből és a teremből induló nyolc méter mély aknából áll. Az alsó aknája típusos forráskürtő, amelynek felső részén három–hat centiméteres, fennőtt, romboéderes kalcitkristálycsoportok képződtek kristálypincékben. A fennőtt kalcitkristály a barlang jellegzetes képződménye. A termének délkeleti végén háromgenerációs kalcitkristályok vannak 10 centiméteres kristályréteget alkotva. Van egy szivárgó víz által fejlődő, 50×30 centiméteres cseppkőmedencéje, amelynek alján kristály vékony, tűs és gömbös borsókő épül. A járataiban megfigyelhetők mikrotetaráták, barlangi gyöngyök, hegyitej és különféle cseppkőképződmények: cseppkőzászlók, cseppkőlefolyások, függőcseppkövek, szalmacseppkövek, galléros cseppkövek és állócseppkövek.

A morfológiai kisformái közül megemlítendők a gömbfülkék, a gömbüstök, a szinlők, a mennyezeti csatornák, a kannelúrák, az ujjbegykarrok és a hullámkagylók. A zsomboly kitöltése nagyon hasonlít a Fecske-lyuk és a Miskolctapolcai-tavasbarlang üledékeihez.

A Gebhardt-vakfutrinka egyik élőhelye. Ez a rovarfaj csak a Bükk-vidéken található meg, ott is csak négy helyen. Gyakran előfordulnak benne denevérek. Tavasszal sok egyedből álló denevérkolónia szokott itt kölykezni. A néhány helyen fél méter magas guanóhalom az itt előforduló 50–100 kereknyergű patkósdenevér jelenlétére utal. A kis szelvények, járatmagasságok miatt nagyon zavarja a denevéreket az emberi jelenlét a zsombolyban. Egész évben tilos a járatainak megtekintése a denevérek védelme miatt, kivétel ez alól, ha a látogatás kutatási célból történik. A bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell és technikai eszközök alkalmazása szükséges.

Előfordul irodalmában Danó-lyuk (Kovács 2003) – ezt a nevet Danó László nevéről kapta –, nagykőmázsai Danó-lyuk (Kordos 1984), Nagykőmázsai-hasadékbarlang (Kordos 1977), Nagykőmázsai-zsomboly (Jakucs, Kessler 1962), Nagy-kőmázsai-zsomboly (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Nagy-Kőmázsai-zsomboly (Dely 1970), Nagykőmázsai zsomboly (Kadić 1932), Nagykőmázsaoldali zsomboly (Bertalan 1976), Nagykőmázsavölgyi-barlang (Lénárt 1977), Nagykőmázsavölgyi barlang (Bertalan 1976) és Nagykőmázsavölgyi-zsomboly (Lénárt 1977) neveken is. A Nagykőmázsai zsomboly és a Nagykőmázsavölgyi barlang nevek a Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlangról szóló szakirodalomban is előfordulnak.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1931 nyarán Sebős Károly egy munkás segítségével vizsgálta meg. Erről a kutatásról először Kadić Ottokár 1932-ben megjelent tanulmánya számolt be. Kadić Ottokár 1931. évi kutatásait összefoglaló kéziratában bővebb a leírása. A kéziratban 10 méter mély bejárati kürtőről, a járatok alján található guanó halmokról és klimatológiai mérésekről lehet olvasni. Ez a leírás az alapja a Turisták Lapja 1937. évfolyamában megjelent, Schőnviszky László által írt publikációnak. Az ismertetés szerint bejárati kürtője széles és nyolc méter mély, amelynek alján egy alacsony terem van. A terem tetején sok vékony függőcseppkő, a terem alján vastag állócseppkövek találhatók. 1954 nyarán a miskolci barlangkutatóknak sikerült 15 méterrel megnövelni mélységét és ezzel mélysége több mint 30 méter lett. 1955 körül az MHT Borsodi Csoportjának Karsztvízkutató Szakosztálya mérte fel és ez alapján készült el alaprajzi barlangtérképe, valamint a láthatóvá széthúzott alaprajzi barlangtérképe.

1965-ös szakdolgozatában Czenthe Huba azt írta, hogy a Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlanggal együtt valószínűleg a miskolctapolcai barlangrendszerhez tartozik és egy térképen jelölte meg helyüket. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben lévő, miskolci Nagykőmázsai-zsomboly további nevei Nagykőmázsaoldali zsomboly és Nagykőmázsavölgyi barlang. A Kékmező és a nagykőmázsai új kőbánya közötti enyhén lejtő karsztos oldalban van a tág bejárata. A 30 m mély zsombolyban van egy alacsony terem. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1976-ban megjelent, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel a Bükk hegységben, Miskolctapolcán lévő barlang Nagy-kőmázsai-zsomboly néven a barlangot említő 3 irodalmi mű megjelölésével. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, miskolci barlang. Az 1977. május 30-án, az előző lista barlangneveinek felülvizsgálata után összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és 51 m mély Nagykőmázsai-hasadékbarlang az ország 45. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 49. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 51 m mély, 1976-ban 51 m mély, 1975-ben 51 m mély Nagykőmázsai-hasadékbarlang. Az 1977-ben kiadott Bükk útikalauz című kiadványban az van írva, hogy 30 méternél mélyebb. Az 1979-ben megjelent Barlangok a Bükkben című kiadvány a Nagykőmázsa-oldali-zsombolyt és a Danó-lyukat két külön barlangként ismerteti. A Danó-lyukat 10 méterig ismertnek állapítja meg.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Nagykőmázsa-oldali-zsombolynak 5392/2. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bükk hegységben lévő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly fokozottan védett barlang. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang, de két különálló barlangként. Az egyik barlangnak nagykőmázsai Danó-lyuk a neve. A másik barlangnak Nagykőmázsai-zsomboly a neve, valamint Nagykőmázsavölgyi barlang és Nagykőmázsaoldali zsomboly a névváltozatai. Térképen van feltüntetve a két barlang helye.

Az 1987. december 31-i állapot alapján nincs Magyarország legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangjai között a Nagykőmázsa-oldali-zsomboly (Nagykőmázsai-hasadékbarlang), mert kőfejtés során megsemmisült. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang kb. 51 m mély. Rejtett bejárata és a hiányos leírások miatt, valamint a bánya egyik dolgozója által adott téves információ következtében 1988-ban lekerült a fokozottan védett barlangok listájáról. A dolgozó azt mondta, hogy tereprendezéskor dózerrel betemették. A bejáratát később Vadász István, a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagja megtalálta.

1995. október 31-én Vadász István megállapította, hogy a Danó-lyuk és a Nagykőmázsa-oldali-zsomboly ugyanaz a barlang, majd 1997 márciusában felmérte társaival a bejárati aknát a teremig, de nem ők fejezték be a felmérést. 2000-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjai folytatták Vadász Istvánék felmérését, készítették el földtani, barlangtani leírását, barlangtérkép-dokumentációját és fénykép-dokumentációját a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a 2000 márciusában adott megbízásából. A zsomboly felmért hossza 76,4 méter, becsült hossza 90 méter, felmért mélysége 31,1 méter és becsült mélysége 32 méter volt. A felmérés alapján Veres Imre helyszínrajzainak felhasználásával Kovács Zsolt rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét keresztmetszetekkel. Ekkor Kovács Zsolt szerkesztett vetületi oldalnézet barlangtérképet is.

2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2001-ben megint fokozottan védett barlanggá nyilvánították élővilága miatt. 2002-ben a bejárati akna alján törmelékfogó ácsolat készült. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv szerint 90 méter hosszú, 32 méter függőleges kiterjedésű és 23 méter vízszintes kiterjedésű.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly fokozottan védett barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Nagykőmázsa-oldali-zsomboly fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]