Jakucs László-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakucs László-barlang
Hossz154 m
Mélység24,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés24,5 m
Tengerszint feletti magasság283 m
Ország Magyarország
TelepülésBalatonederics
Földrajzi tájKeszthelyi-fennsík
Típusinaktív korróziós
Barlangkataszteri szám4440-6
Elhelyezkedése
Jakucs László-barlang (Magyarország)
Jakucs László-barlang
Jakucs László-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 17° 21′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 17° 21′ 50″

A Jakucs László-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén lévő Balatonedericsen található. Jakucs Lászlóról nevezték el. A Keszthelyi-fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Csodabogyós-barlang, a Döme-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett.

Leírás[szerkesztés]

A Szabad-hegy déli oldalán, egy körülbelül 20 méter átmérőjű bemélyedés alján van a bejárata. Ez a mélyedés a GN-töbör, amely a terület második legnagyobb töbre. A bejáratánál egy információs tábla található. A bejárata körülbelül 2×2 méteres, mesterségesen bontott, négyszög alakú és a tengelyiránya függőleges.

Felső triász edericsi mészkőben keletkezett. A bejárat közeli részén a dolomit is megjelenik. A barlang két szintre osztható, egy felső, termes szintre és egy alsó, hasadékos szintre. A járatai a bejárattól északra helyezkednek el. A végpont közelében nagyon jó megtartású mészalga telep van. Cseppkőképződmények is előfordulnak benne (visszaoldott szalmacseppkövek és cseppkőkéreg). A barlang száraz, szinte poros. A Nagy-terem nevű része majdnem 100 m² alapterületű. A vízszintes kiterjedése 42 méter.

Országos viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel a fosszilis cseppkőbekérgezések nagyméretű, átkalcitosodott, lemezes szerkezetű tömbjei miatt. Ugyancsak értékes a kőzetlisztes üledékben megőrződött laminites szerkezet. Egyedülálló maradványnak számítanak a szubfosszilis fatörzsek és a sok nagyméretű gerinces csont, melyek a barlang beomlásakor kerülhettek ide. Régészeti szempontból figyelemre méltóak az újonnan előkerült, valószínűleg bronzkori cseréptöredékek. A barlangban talált mocsári teknős páncél (benne tojással) azért érdekes, mert a Balaton körülbelül egy kilométerre van a barlangtól és a barlang bejárata a Balaton vízszintjétől körülbelül 100 méterrel magasabban nyílik, egy száraz hegyoldalban. A csontok nagy része a Laczkó Dezső Múzeumba került. A lezárt barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

A barlang neve régen GN-töbör (John 2004) volt. A GN a gigantikusan nagy rövidítése. A Styx Barlangkutató Csoport tagjai még 2001-ben ígéretet tettek arra, hogyha a kutatási eredmények megfelelően alakulnak, akkor a töbör nevét megváltoztatják és Jakucs Lászlóról nevezik el.

Kutatástörténet[szerkesztés]

2001 nyarán a Styx Barlangkutató Csoport kezdte el a GN-töbör feltáró kutatását. 2002-ben a kutatás cseppkőtörmelékes kitöltésben folyt. 2003. augusztus 22-én Eszterhás István rajzolta meg a töbör alaprajzi térképét. 2003. augusztus 23-án pedig a kutatógödör alaprajzi és hosszmetszeti térképét. 2003 novemberében sikerült a csoport barlangkutatóinak bejutni a barlangba. Először John Szilárd látta meg a kutatóaknából a barlangot. A Nagy-terem és az Örvény-folyosó első bejárói Balogh Viktória, Bán Balázs, Bán Tamás, Bujtás Gábor, Góczán Ferencné, Györe Sándor, John Szilárd és Németh Sándor voltak.

A terem omladékában egy mocsári teknős páncélját, benne tojással, találták meg, valamint több helyen bukkantak szarvasmarha alkatú, tülkös állattól, ragadozóktól és kis rágcsálóktól származó csontokra. A Csontos-ág, Alsó-csontos-terem és Felső-csontos-terem első bejárói Bán Balázs, Bán Tamás, John Szilárd és Németh Sándor voltak. Az Alsó-átjáróba először John Szilárd jutott be. A csoport felmérte az első részét, amelynek alapján Bán Balázs szerkesztett egy hosszmetszeti barlangtérképet 2003. december 30-án.

2004-ben készült el új alaprajzi barlangtérképe, hosszmetszeti barlangtérképe és keresztmetszetei a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége és a Styx Barlangkutató Csoport munkájának eredményeként. A barlang felmérését Bán Balázs, Bán Tamás, John Szilárd, Nagy Tibor, Ölvegi István és Schäfer István Zsolt végezték. A barlangtérképet Bán Balázs szerkesztette és Schäfer István Zsolt rajzolta. Hossza ekkor 153,9 méter és mélysége 24,5 méter volt.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Keszthelyi-hegységben található Jakucs László-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Jakucs László-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védetté nyilvánítását gazdag oldásos formakincse és szubrecens gerinces maradványai indokolták. A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Bakony hegységben elhelyezkedő Jakucs László-barlang fokozottan védett barlang lett.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Keszthelyi-hegységben elhelyezkedő Jakucs László-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Jakucs László-barlang (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Jakucs László-barlang (Bakony hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Jakucs László-barlang (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
  • Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
  • Futó János: Gerinces állatok bakonyi barlangokban. In: Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 71. old.
  • Futó János – Zentai Zoltán: Földtani és geomorfológiai megfigyelések a Jakucs László-barlangban (Keszthelyi-hegység). Kézirat, 2006. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak (Előadásként elhangzott a szombathelyi Karsztfejlődés konferencián.)
  • Futó János: A Jakucs László-barlang állapotfelvétele. Kézirat, 2008. 16 oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
  • John Szilárd: A GN-töbör. Új barlang Balatonedericsen. Mount Everest, 2004. (4. évf.) május. (4. sz.) 22–24. old.
  • John Szilárd – Bán Balázs: A Jakucs László-barlang feltárása. In: Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 33–38. old.
  • Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
  • Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 2 fénykép a belső borítón.
  • Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.

További információk[szerkesztés]