Jakucs László-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jakucs László-barlang
Hossz154 m
Mélység24,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés24,5 m
Tengerszint feletti magasság283 m
Ország Magyarország
Település Balatonederics
Földrajzi táj Keszthelyi-fennsík
Típus inaktív korróziós
Barlangkataszteri szám 4440-6
Elhelyezkedése
Jakucs László-barlang (Magyarország)
Jakucs László-barlang
Jakucs László-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 17° 21′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 17° 21′ 50″

A Jakucs László-barlang fokozottan védett barlang, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található. Jakucs Lászlóról nevezték el. A Keszthelyi-fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Csodabogyós-barlang, a Döme-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett.

Leírás[szerkesztés]

A Szabad-hegy déli oldalán, egy körülbelül 20 méter átmérőjű bemélyedés alján van a bejárata. Ez a mélyedés a GN-töbör, amely a terület második legnagyobb töbre. A bejáratánál egy információs tábla található. A bejárata körülbelül 2×2 méteres, mesterségesen bontott, négyzet alakú és a tengelyiránya függőleges.

Felső triász, edericsi mészkőben keletkezett. A bejárat közeli részén a dolomit is megjelenik. A barlang két szintre osztható, egy felső, termes szintre és egy alsó, hasadékos szintre. A járatai a bejárattól északra helyezkednek el. A végpont közelében nagyon jó megtartású mészalga telep van. Cseppkőképződmények is előfordulnak benne (visszaoldott szalmacseppkövek és cseppkőkéreg). A barlang száraz, szinte poros. A Nagy-terem nevű része majdnem 100 m² alapterületű. A vízszintes kiterjedése 42 méter.

Országos viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel a fosszilis cseppkőbekérgezések nagyméretű, átkalcitosodott, lemezes szerkezetű tömbjei miatt. Ugyancsak értékes a kőzetlisztes üledékben megőrződött laminites szerkezet. Egyedülálló maradványnak számítanak a szubfosszilis fatörzsek és a sok nagyméretű gerinces csont, melyek a barlang beomlásakor kerülhettek ide. Régészeti szempontból figyelemre méltóak az újonnan előkerült, valószínűleg bronzkori cseréptöredékek. A barlangban talált mocsári teknős páncél (benne tojással) azért érdekes, mert a Balaton körülbelül egy kilométerre van a barlangtól és a barlang bejárata a Balaton vízszintjétől körülbelül 100 méterrel magasabban nyílik, egy száraz hegyoldalban. A csontok nagy része a Laczkó Dezső Múzeumba került. A lezárt barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

A barlang neve régen GN-töbör (John 2004) volt. A GN a gigantikusan nagy rövidítése. A Styx Barlangkutató Csoport tagjai még 2001-ben ígéretet tettek arra, hogyha a kutatási eredmények megfelelően alakulnak, akkor a töbör nevét megváltoztatják és Jakucs Lászlóról nevezik el.

Kutatástörténet[szerkesztés]

2001 nyarán a Styx Barlangkutató Csoport kezdte el a GN-töbör feltáró kutatását. 2002-ben a kutatás cseppkőtörmelékes kitöltésben folyt. 2003. augusztus 22-én Eszterhás István rajzolta meg a töbör alaprajzi térképét. 2003. augusztus 23-án pedig a kutatógödör alaprajzi és hosszmetszeti térképét. 2003 novemberében sikerült a csoport barlangkutatóinak bejutni a barlangba. Először John Szilárd látta meg a kutatóaknából a barlangot. A Nagy-terem és az Örvény-folyosó első bejárói Balogh Viktória, Bán Balázs, Bán Tamás, Bujtás Gábor, Góczán Ferencné, Györe Sándor, John Szilárd és Németh Sándor voltak.

A terem omladékában egy mocsári teknős páncélját, benne tojással, találták meg, valamint több helyen bukkantak szarvasmarha alkatú, tülkös állattól, ragadozóktól és kis rágcsálóktól származó csontokra. A Csontos-ág, Alsó-csontos-terem és Felső-csontos-terem első bejárói Bán Balázs, Bán Tamás, John Szilárd és Németh Sándor voltak. Az Alsó-átjáróba először John Szilárd jutott be. A csoport felmérte az első részét, amelynek alapján Bán Balázs szerkesztett egy hosszmetszeti barlangtérképet 2003. december 30-án.

2004-ben készült el új alaprajzi barlangtérképe, hosszmetszeti barlangtérképe és keresztmetszetei a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége és a Styx Barlangkutató Csoport munkájának eredményeként. A barlang felmérését Bán Balázs, Bán Tamás, John Szilárd, Nagy Tibor, Ölvegi István és Schäfer István Zsolt végezte. A barlangtérképet Bán Balázs szerkesztette és Schäfer István Zsolt rajzolta. Hossza ekkor 153,9 méter és mélysége 24,5 méter volt. 2005 óta fokozottan védett barlang gazdag, oldásos formakincse és szubrecens gerinces maradványai miatt. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
  • Futó János: Gerinces állatok bakonyi barlangokban. In: Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 71. old.
  • Futó János – Zentai Zoltán: Földtani és geomorfológiai megfigyelések a Jakucs László-barlangban (Keszthelyi-hegység). Kézirat, 2006. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak (Előadásként elhangzott a szombathelyi Karsztfejlődés konferencián.)
  • Futó János: A Jakucs László-barlang állapotfelvétele. Kézirat, 2008. 16 oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • John Szilárd: A GN-töbör. Új barlang Balatonedericsen. Mount Everest, 2004. (4. évf.) május. (4. sz.) 22–24. old.
  • John Szilárd – Bán Balázs: A Jakucs László-barlang feltárása. In: Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 33–38. old.
  • Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 2 fénykép a belső borítón.

További információk[szerkesztés]