Jakucs László-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakucs László-barlang
Hossz 154 m
Mélység 24,5 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 24,5 m
Tengerszint feletti magasság 283 m
Ország Magyarország
Település Balatonederics
Földrajzi táj Keszthelyi-fennsík
Típus inaktív korróziós
Barlangkataszteri szám 4440-6
Elhelyezkedése
Jakucs László-barlang (Magyarország)
Jakucs László-barlang
Jakucs László-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 17° 21′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 04″, k. h. 17° 21′ 50″

A Jakucs László-barlang egy fokozottan védett barlang, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található. Jakucs Lászlóról nevezték el. A Keszthelyi-fennsík négy fokozottan védett barlangja közül az egyik, a Csodabogyós-barlang, a Döme-barlang és a Kessler Hubert-barlang mellett.

Leírása[szerkesztés]

A Szabad-hegy déli oldalán, egy körülbelül 20 méter átmérőjű bemélyedés alján van a bejárata. Ez a mélyedés a GN-töbör, amely a terület második legnagyobb töbre. A bejáratánál egy információs tábla található. Bejárata körülbelül 2×2 méteres, mesterségesen bontott, négyzet alakú és a tengelyiránya függőleges.

Felső triász edericsi mészkőben keletkezett. A bejárat közeli részén a dolomit is megjelenik. A barlang két szintre osztható, egy felső, termes szintre és egy alsó, hasadékos szintre. A járatai a bejárattól északra helyezkednek el. A végpont közelében nagyon jó megtartású mészalga telep van. Cseppkőképződmények is előfordulnak benne (visszaoldott szalmacseppkövek és cseppkőkéreg). A barlang száraz, szinte poros. A Nagy-terem nevű része majdnem 100 m² alapterületű. A horizontális kiterjedése 42 méter.

Országos viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel a fosszilis cseppkőbekérgezések nagyméretű, átkalcitosodott, lemezes szerkezetű tömbjei miatt. Ugyancsak értékes a kőzetlisztes üledékben megőrződött laminites szerkezet. Egyedülálló maradványnak számítanak a szubfosszilis fatörzsek és a sok nagyméretű gerinces csont, melyek a barlang beomlásakor kerülhettek ide. Régészeti szempontból figyelemre méltóak az újonnan előkerült bronzkori (?) cseréptöredékek. A barlangban talált mocsári teknős páncél (benne tojással) azért érdekes, mert a Balaton körülbelül egy kilométerre van a barlangtól és a barlang bejárata a Balaton vízszintjétől körülbelül 100 méterrel magasabban nyílik, egy száraz hegyoldalban. A csontok nagy része a Laczkó Dezső Múzeumba került. A lezárt barlang csak engedéllyel látogatható.

A barlang neve régen GN-töbör (John 2004) volt. A GN a gigantikusan nagy rövidítése. A Styx Barlangkutató Csoport tagjai még 2001-ben ígéretet tettek arra, hogyha a kutatási eredmények megfelelően alakulnak, akkor a töbör nevét megváltoztatják és Jakucs Lászlóról nevezik el.

Kutatástörténete[szerkesztés]

2001 nyarán a Styx Barlangkutató Csoport kezdte el a GN-töbör feltáró kutatását. 2002-ben a kutatás cseppkőtörmelékes kitöltésben folyt. 2003. augusztus 22-én Eszterhás István rajzolta meg a töbör térképét (alaprajzát), 2003. augusztus 23-án pedig a kutatógödör alaprajzát és hosszmetszetét. 2003 novemberében sikerült a csoport barlangkutatóinak bejutni a barlangba. Először John Szilárd látta meg a kutatóaknából a barlangot. A Nagy-terem és az Örvény-folyosó első bejárói Balogh Viktória, Bán Balázs, Bán Tamás, Bujtás Gábor, Góczán Ferencné, Györe Sándor, John Szilárd és Németh Sándor voltak. A terem omladékában egy mocsári teknős páncélját (benne tojással) találták meg, valamint több helyen bukkantak szarvasmarha alkatú tülkös állattól, ragadozóktól és kis rágcsálóktól származó csontokra. A Csontos-ág, Alsó-csontos-terem és Felső-csontos-terem első bejárói Bán Balázs, Bán Tamás, John Szilárd és Németh Sándor voltak. Az Alsó-átjáróba először John Szilárd jutott be. A csoport felmérte az első részét, amelynek alapján Bán Balázs szerkesztett hosszmetszeti térképet 2003. december 30-án.

2004-ben készült el új térképe (alaprajza, hosszmetszete és keresztmetszetei) a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége és a Styx Barlangkutató Csoport munkájának eredményeként. A barlang felmérését Bán Balázs, Bán Tamás, John Szilárd, Nagy Tibor, Ölvegi István és Schäfer István Zsolt végezte. A térképet Bán Balázs szerkesztette és Schäfer István Zsolt rajzolta. A hossza ekkor 153,9 méter és a mélysége 24,5 méter volt. 2005 óta fokozottan védett barlang gazdag oldásos formakincse és szubrecens gerinces maradványai miatt.

Irodalom[szerkesztés]

  • Futó János: Gerinces állatok bakonyi barlangokban. In: Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 71. old.
  • Futó János – Zentai Zoltán: Földtani és geomorfológiai megfigyelések a Jakucs László-barlangban (Keszthelyi-hegység). Kézirat, 2006. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak (Előadásként elhangzott a szombathelyi Karsztfejlődés konferencián.)
  • Futó János: A Jakucs László-barlang állapotfelvétele. Kézirat, 2008. KvVM Barlang- és Földtani Osztály, Bp. 16 oldal
  • John Szilárd: A GN-töbör. Új barlang Balatonedericsen. Mount Everest, 2004. (4. évf.) május. (4. sz.) 22–24. old.
  • John Szilárd – Bán Balázs: A Jakucs László-barlang feltárása. In: Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 33–38. old.
  • Schäfer István Zsolt szerk.: A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évkönyve, 2002–2003. Veszprém, 2005. 2 fénykép a belső borítón.

További információk[szerkesztés]