Pisznice-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisznice-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz 560 m
Mélység 5 m
Magasság 15 m
Függőleges kiterjedés 20 m
Tengerszint feletti magasság 466 m
Ország Magyarország
Település Lábatlan
Földrajzi táj Gerecse
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4650-1
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisznice-barlang témájú médiaállományokat.

A Pisznice-barlang egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Gerecse területén található. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik. A második leghosszabb barlang a hegységben, a leghosszabb a Keselő-hegyi-barlang. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Leírása[szerkesztés]

A Gerecse hegység központi részén emelkedő Pisznice sziklás, meredek, déli oldalában, 466 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A felső triász mészkőben kialakult barlang hossza 560 méter. A jellegzetessége, hogy a járatok majdnem vízszintesen, egymás mellett és egymás alatt, párhuzamosan helyezkednek el.

A felső szint járatai tágasak, az alsó járatok szűkek és a szinteket szűk csatornák kötik össze. A barlang termálkarsztos jellegét a nagy vízszintes kiterjedése, a gömbkupolák, a kalcitkiválások, a borsókövek bizonyítják. A barlang cseppköveit sokszor megrongálták.

A barlang bejárata két méter széles, két méter magas, felül félkör, alul szabálytalan alakú és mesterségesen tágított. A bejárat után, rögtön egy másfél méteres letörés található, amely a Bejárati-terem alsó részébe vezet. Innen indul a Nyugati-mellékág alsó járata, amely körülbelül 30 méter hosszan járható. Az alsó járat körülbelül 15 méternél egy kis kürtővel kapcsolódik a mellékág felső járatához. Ezen kifelé haladva a Bejárati-terem felső részébe lehet jutni. Ez a tág terem három–nyolc méter széles, négy–hat méter magas és a hossza 15 méter. A terem végében, a bejárattól 19 méterre lévő, szűk járatszelvénybe egy rácsozott vasajtó van beépítve.

A lezárt barlang látogatásához engedély és alapfelszerelés szükséges. Amikor a denevérek a téli, nyugalmi időszakukat töltik benne, akkor a látogatása tilos.

Előfordul az irodalmában Bőregér-lyuk (Egri, Juhász 2003), Nagy Pisznicei-barlang (Kordos 1984), Nagy-pisznicei-barlang (Egri, Juhász 2003), Piszlice-barlang, Pisznice barlang (Topál 1954), Pisznyice-barlang, Pisznyicei hévizes barlang és Priesnitz-barlang (Egri, Juhász 2003) néven is.

Élővilága[szerkesztés]

A Pisznice-barlang gerinces maradványait Kordos László vizsgálta az 1980-as években. Kordos László megállapításai szerint, a leletek alapján, rétegtani szempontból a kitöltést négy szintre lehet elkülöníteni, egy fiatal, holocén, egy idősebb, fiatal, holocén, egy felső-pleisztocén és egy alsó-középső, pleisztocén kitöltésre. A barlangban sok denevérguanó halmozódott fel, amelyet kitermeltek. Az 1950-es években többezer denevért számoltak meg a barlangban, amelyeknek a száma napjainkra nagyon lecsökkent. A barlang egy fontos, természeti érték, mert sok denevérfaj előfordul benne és fokozottan védett denevérfajok, valamint ritka denevérfajok jelenléte lett megállapítva a járatokban. Állandó, téli szálláshelye és alkalmi, nyári szálláshelye a denevéreknek.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1848-ban látott napvilágot az első, nyomtatott leírása, amelyet Fényes Elek írt. A 19. század második felében a környéken élők ismerték a barlangot. A feltáró kutatása az 1920-as években kezdődött és napjainkban is tart. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 1982-ben a Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982 óta fokozottan védett barlang. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. 1989-ben a Gerecse Barlangkutató Egyesület feltérképezte a Vértes-ágat.

A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben részletesen le van írva és a leírás szerint 550 méter hosszú, 150 méter vízszintes kiterjedésű, 20 méter függőleges kiterjedésű, 15 méter magas és öt méter mély, valamint 466 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 550 méter hosszú. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint, régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Képek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]