Pisznice-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisznice-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz 560 m
Mélység 5 m
Magasság 15 m
Függőleges kiterjedés 20 m
Tengerszint feletti magasság 472 m
Település Lábatlan
Földrajzi táj Gerecse
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4650-1
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisznice-barlang témájú médiaállományokat.

A Pisznice-barlang a Gerecse területén található fokozottan védett barlang. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Keselő-hegyi-barlang után a hegység második leghosszabb barlangja.

Fekvése[szerkesztés]

A Gerecse hegység központi részén emelkedő Pisznice sziklás, déli oldalában nyílik 466 (vagy 472 méter) tengerszint feletti magasságban. A felső triász mészkőben kialakult üregrendszer hosszúsága 560 méter, így ez a barlang a hegység egyik legnagyobb üregrendszere. A jellegzetessége, hogy a járatok közel vízszintesen egymás mellett, illetve egymás alatt párhuzamosan futnak.

A felső szinti járatok tágasak, az alsók szűkek, a szinteket szűk csatornák kötik össze, a barlang termálkarsztos jellegét nagy horizontális kiterjedése, a gömbkupolák, a kalcit- és borsókőkiválások bizonyítják. A barlang cseppköveit sokszor megrongálták.

A barlang bejárata 2 méter széles, 2 méter magas, felül félkör, alul szabálytalan alakú, mesterségesen tágított. A közvetlenül a nyílás utáni 1,5 méteres letörés a Bejárati-terem alsó részébe vezet. Innen indul a Nyugati-mellékág alsó járata, amely körülbelül 30 méter hosszban járható. Körülbelül 15 méternél ez egy kis kürtővel kapcsolódik a mellékág felső járatához. Ezen kifelé haladva a Bejárati-terem felső részébe jutunk. Ez a tágas terem 3–8 méter széles, 4–6 méter magas és a hosszúsága 15 méter. A terem végében, a bejárattól 19 méterre lévő szűkebb járatszelvénybe egy rácsozott vasajtó van beépítve.

Bejárata lezárt, látogatásához engedély és alapfelszerelés szükséges. A denevérek téli nyugalmi időszakában látogatása tilos.

Előfordul irodalmában Bőregér-lyuk, Nagy Pisznicei-barlang (Kordos 1984), Piszlice-barlang, Pisznicei-barlang, Pisznyice-barlang, Pisznyicei hévizes barlang és Priesnitz-barlang néven is.

Élővilága[szerkesztés]

A Pisznice-barlang gerinces maradványait Kordos László elemezte az 1980-as években és megállapításai szerint rétegtani szempontból azok között négy szintet lehet megkülönböztetni: fiatal holocén, idősebb fiatal holocén, felső-pleisztocén és alsó-középső pleisztocén kitöltést. A 19. század második felében a környékbeliek által már ismert barlang rendkívül gazdag denevérguanó felhalmozódásáról és kitermeléséről híres. Az 1950-es években még több ezer példányt számoltak meg itt, számuk napjainkra erősen lecsökkent, ennek ellenére az itt élő denevérek fajgazdagsága, a fokozottan védett, ritka fajok előfordulása miatt a barlang kiemelkedő természeti értéket képvisel. Állandó téli, alkalmi nyári szálláshelye a denevéreknek.

Kutatástörténete[szerkesztés]

Az első írásos említése Fényes Elektől, 1848-ból származik. A feltáró kutatása az 1920-as években kezdődött meg és napjainkban is tart. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Képek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]