Pisznice-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisznice-barlang
A Pisznice-barlang bejárata
A Pisznice-barlang bejárata
Hossz560 m
Mélység5 m
Magasság15 m
Függőleges kiterjedés20 m
Tengerszint feletti magasság466 m
Ország Magyarország
Település Lábatlan
Földrajzi táj Gerecse
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4650-1
Lelőhely-azonosító 23928
Elhelyezkedése
Pisznice-barlang (Magyarország)
Pisznice-barlang
Pisznice-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 51″, k. h. 18° 29′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 51″, k. h. 18° 29′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisznice-barlang témájú médiaállományokat.

A Pisznice-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegység területén található. A Gerecse hegység fokozottan védett hat barlangja közül az egyik. A második leghosszabb barlang a hegységben, a leghosszabb a Keselő-hegyi-barlang. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Leírás[szerkesztés]

A Gerecse hegység központi részén emelkedő Pisznice sziklás, meredek D-i oldalában lévő sziklafal aljában, egy nagy, köves meddőhányó K-i szélénél, 466 m tengerszint feletti magasságban van bejárata. Megközelíthető a hegyoldalon kialakított erdészeti kövesútról leágazó ösvényen, a régi sárga jelzésű turistaúton. A barlang bejárata 2 m széles, 2 m magas, felül félkör, alul szabálytalan alakú és mesterségesen tágított.

A felső triász vastagpados dachsteini mészkőben kialakult barlang hossza 560 m. Jellegzetessége, hogy a járatok majdnem vízszintesen, egymás mellett és egymás alatt, párhuzamosan helyezkednek el. A felső szint járatai tágak, az alsó járatok szűkek és a szinteket szűk csatornák kötik össze. A barlang termálkarsztos jellegét nagy vízszintes kiterjedése, gömbkupolák, kalcitkiválások és borsókövek bizonyítják. A barlang cseppköveit sokszor megrongálták.

A bejárat után rögtön egy 1,5 m-es letörés található, amely a Bejárati-terem alsó részébe vezet. Innen indul a Nyugati-mellékág alsó járata, amely kb. 30 m hosszan járható. Az alsó járat kb. 15 m-nél egy kis kürtővel kapcsolódik a mellékág felső járatához. Ezen kifelé haladva a Bejárati-terem felső részébe lehet jutni. Ez a tág terem 3–8 m széles, 4–6 m magas és hossza 15 m. A terem végében, a bejárattól 19 m-re lévő szűk járatszelvénybe rácsozott vasajtó van építve.

A lezárt barlang látogatásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és barlangjáró alapfelszerelés szükséges, valamint csak barlangjárásban gyakorlottaknak tekinthető meg. Amikor a denevérek a téli nyugalmi időszakukat töltik benne, október 1-je és április 30-a között, akkor látogatása tilos.

1926-ban volt először Pisznice-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a Pisznice-barlang az irodalmában Bőregér-lyuk (Székely 1994), Nagy Pisznicei-barlang (Bertalan 1976), Nagy-pisznicei-barlang (Székely 1994), Pisznice barlang (Topál 1954), Pisznice Cave (Kordos 1977), Pisznicei-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Pisznicei barlang (Holényi 1959) és Priesnitz-barlang (Székely 1994) neveken is.

Élővilág[szerkesztés]

A Pisznice-barlang gerinces maradványait Kordos László vizsgálta az 1980-as években. Kordos László megállapításai szerint a leletek alapján rétegtani szempontból a kitöltést 4 szintre lehet elkülöníteni, egy fiatal holocén, egy idősebb fiatal holocén, egy felső-pleisztocén és egy alsó-középső pleisztocén kitöltésre. A barlangban sok denevérguanó halmozódott fel, amelyet kitermeltek. Az 1950-es években több 1000 denevért számoltak meg a barlangban, amelyek száma napjainkra nagyon lecsökkent. A barlang fontos természeti érték, mert sok denevérfaj előfordul benne és fokozottan védett denevérfajok, valamint ritka denevérfajok jelenléte lett megállapítva a járatokban. Állandó téli szálláshelye és alkalmi nyári szálláshelye a denevéreknek.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1848-ban látott napvilágot a barlang első nyomtatott leírása, amelyet Fényes Elek írt. A 19. század második felében a környéken élők ismerték a barlangot.

Az 1908-ban kiadott, Esztergom vármegyét ismertető könyv szerint Esztergom vármegyében barlanglakók nyomait nem találták meg, mert nincsenek olyan barlangok, melyekben arra utaló nyomok lennének, hogy bennük régen ősemberek laktak. Erre a vidékre már fejlettebb igényekkel jöttek az első letelepedők, akik állatcsontokból, szarvasagancsból készített szerszámaik mellett már kőszerszámokat is használtak. Ezért nem voltak rászorulva arra, hogy barlangokban, vagy földbe vájt üregekben lakjanak, hanem készíthettek sátrakat, valamint kunyhókat. Azokat a barlangokat, vagy földbe vájt üregeket, amelyekből erdőkben, vagy félreeső, nehezen hozzáférhető vidékeken most is sok van és emberi kultúra nyomai vannak bennük, nem lehettek ősemberek lakhelyei. Azok főleg a tatárjárás és törökpusztítás idejéből való búvólyukak voltak, mert nem vezethetők vissza az ősidőkre az azokban talált tárgyak.

Az 1926. évi Esztergom Évlapjaiban megjelent tanulmányban szó van arról, hogy a Gerecse hegységben lévő Nagy-Pisznice oldalában található nagy barlangot Kadić Ottokár és Vigh Gyula 1922-ben és 1924-ben kutatták át, mérték fel és tették annak egyes részeit járhatóvá. Még nem történt meg a barlang részletes vizsgálata. Az 1926. évi Barlangvilág szerint Kadić Ottokár és Vigh Gyula 1922-ben elhatározták, hogy felmérik a Gerecse hegységben található Pisznice-barlangot. Az 1931-ben napvilágot látott, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyvből megtudható, hogy a Pisznice-barlang a Gerecse hegység említésre érdemes egyik barlangja. Nagyon érdekes barlang boltozatos keletkezése miatt. Turisztikai szempontból is eléggé fontos. A barlang még nem lett szakszerűen ismertetve, de Kadić Ottokár és Vigh Gyula felmérték az üreget.

Az 1932-ben kiadott, Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke című könyvben, a Vértes hegység és a Gerecse hegység barlangjairól szóló részben meg van említve, hogy a Pisznice hegyen található a Pisznice-barlang. Az 1932-ben napvilágot látott, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyvben meg van ismételve a könyv 1931. évi kiadásának Pisznice-barlangot tárgyaló része. Az 1933. évi Barlangvilágban meg van említve, hogy a Szemlő-hegyi-barlangban lévő Örvény-folyosóban található szép eróziós kivájásokhoz hasonló kiöblösödéseket figyelt meg Kadić Ottokár a Pisznice-barlangban. Az 1939. évi Barlangvilágban megjelent és Kadić Ottokár által írt dolgozat szerint a Bükk hegységben lévő Szeleta-barlanghoz, Balla-barlanghoz, Herman Ottó-barlanghoz, Kecske-lyukhoz, Három-kúti-barlanghoz, Istállós-kői-barlanghoz, Büdös-pesthez és Puskaporosi-kőfülkéhez hasonló jelentőségűek a dunántúli barlangok, pl. a Gerecse hegységben található Pisznice-barlang.

Az 1940-ben kiadott, Gerecse és Gete hegység kalauza című útikalauzban az olvasható, hogy a Gerecse hegység vázát alkotó dachsteini mészkőben barlangok keletkeztek. A mészkőhegységekben a barlangok keletkezése rendkívül gyakori jelenség, mert a mészkő többnyire nagyon repedezett kőzet. A hasadékokon át a kőzetbe beszivárog a víz és ott oldja a mészkő anyagát, tágítja, nagyobbítja a hasadékot, míg végül barlang jön létre. A Gerecse hegység barlangjai hasonló módon alakultak ki. A Nagy-Pisznice D-i lejtőjén, 458 m magasságban található a Pisznice-barlang, amely a Gerecse hegység legnagyobb barlangja. A főfolyosó keskeny hasadékban folytatódik, a mellékfolyosók pedig gömbölyű üstökre tagolt magas kupolákban végződnek. 110 m a főfolyosó járható hossza. A barlang járható részeinek hossza 240 m, a folyosók átlagos magassága pedig 2,5 m. 8 m a folyosókba mélyülő kupolák átlagos magassága. A barlang félköralakú boltozatos bejárata mesterségesen lett bővítve és a barlang belsejében is robbantásokat végeztek a barlangban lévő sok guanó bányászatakor.

Az 1942. évi Országjárásban megjelent, hogy a Gerecse hegység egyik nevezetes barlangja a Nagypisznice déli oldalába hatoló Pisznice-barlang, amely majdnem egy labirintus. Az 1957. évi Természetjárásban lévő áttekintés szerint a Gerecse hegység leghosszabb barlangja a Pisznice-barlang. A Nagy-Pisznice D-i lejtőjén, a kőbánya végénél, 458 m tszf. magasságban található. A 240 m hosszú barlangból a múlt században nagy mennyiségű denevérguanót termeltek ki. Vannak eltömődött folyosói is.

Az 1959-ben kiadott Gerecse útikalauz szerint a Nagy-Pisznice D-i lejtőjén, a kőfejtők K-i vége alatt, a legalacsonyabban lévő dachsteini mészkőpadban, 458 m tszf. magasságban van a Pisznicei barlang. Ez a Gerecse hegység leghosszabb barlangja. A barlang kb. 110 m hosszan járható főfolyosójának átlagos magassága 2,5 m. A járható mellékfolyosók hossza is kb. 110 m. A barlang bejáratát és belsejét több helyen robbantással bővítették a belsejében lévő guanó (madártrágya) kitermelése miatt. A járatok magas kupolái, félgömbszerű üregei tanúsítják a meleg forrásoknak az eredeti tektonikus (kéregmozgásból eredő) repedést bővítő munkáját. A denevérek ezrei tanyáznak a barlang kupolájában. A Nagy-Pisznice csúcsáról kb. DNy-i irányban levezető ösvényen haladva a nagy kőfejtő meddőhányóinak aljában helyezkedik el a Pisznicei barlang (5 perc).

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4600-as (Gerecse hegység) barlangkataszteri területen lévő Pisznice-barlang. Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Gerecse hegységben, Lábatlanon elhelyezkedő Pisznice-barlang másik neve Nagy Pisznicei-barlang. A Nagy-Pisznice D-i lejtőjén, a dachsteini mészkőpadok legalsóbbikán, 458 m tszf. magasságban van a félkör alakú és boltozatos bejárata. A barlang 240 m hosszú, 2,5 m magas és 6 m széles. Hasadékok mentén a felszálló vizek alakították ki a 4 szintből álló barlangot. Az 1870-es években guanót termeltek ki belőle. A hegység leghosszabb barlangja. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Gerecse hegységben lévő barlang Pisznicei-barlang néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 12 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Gerecse hegységben, Lábatlanon található barlang Pisznice-barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Gerecse hegységben fekvő, 247 m hosszú Pisznice Cave 1975. december 31-én Magyarország 44. leghosszabb barlangja.

A Pisznice-barlangban lévő Bejárati-terem

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Gerecse hegységben lévő és 247 m hosszú Pisznice-barlang az ország 44. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 49. leghosszabb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben 247 m hosszú Pisznice-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Pisznice-barlang a 4600-as barlangkataszteri területen (Gerecse hegység, Gete) helyezkedik el. A barlangnak 4650/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

1982-ben a Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Gerecse hegységben lévő Pisznice-barlang fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Gerecse hegységben található Pisznice-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve.

A Kordos László által írt és az 1982. évi MKBT Beszámolóban közölt áttekintésben meg van említve, hogy 1982. február 28-án Juhász Márton mintát vett a Fő-ág cseppkőgátjánál lévő 2. számú denevértemetőből, amelyben állatmaradványok voltak. A Salientia indet. (béka), Rhinolophus hipposideros (kis patkósdenevér), Miniopterus schreibersii (hosszúszárnyú denevér), Plecotus sp. (hosszúfülű denevér) és Myotis sp. (simaorrú denevér) maradványok holocén koriak.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a barlang Pisznice-barlang néven Nagy Pisznicei-barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 36. leghosszabb barlangja a 4650 barlangkataszteri egységben lévő és kb. 500 m hosszú Pisznice-barlang. A 35. leghosszabb barlang (Keselő-hegyi-barlang), a 37. leghosszabb barlang (Szeleta-zsomboly) és a 38. leghosszabb barlang (Szirén-barlang) szintén kb. 500 m hosszú. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a Pisznice-barlang 247 m hosszú. 1989-ben a Gerecse Barlangkutató Egyesület feltérképezte a Vértes-ágat.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban publikált, Topál György által írt tanulmányban meg van említve, hogy az MKBT 1985-ben kijelölt 20 barlangot és a társulat ajánlotta a munkában önkéntesen résztvevőknek, hogy legyen ezekben évente elvileg egy-egy téli és nyári denevérszámlálás. A kijelölt barlangok közül 1988-ig pl. a Pisznice-barlangban történt denevér-megfigyelés. A Gerecse hegységben lévő Pisznice-barlang nagyon fontos nyári denevértanya volt az 1950-es években. Akkoriban a Baradla és a Miskolctapolcai-barlang mellett pl. a harmadik ismert magyarországi kölykezőhelye volt a kereknyergű patkósdenevérnek. 1957. július végén – augusztus elején a teljes népesség létszámának kb. az 1/4-e volt ez a faj, azaz az este számolt 3300-nál több denevérből legalább 800 egyed. Mellette itt kölykezett a közönséges denevér és kisebb egyedszámban a hosszúszárnyú denevér.

Sikerült kimutatni annak idején, hogy augusztus elejétől éjjelenként a teljes állomány 200 példánya vonult el a barlangból. 1976 nyarán csak 20–30 kereknyergű patkósdenevér volt a barlangban. Juhász Márton és a Gerecse Barlangkutató Egyesület tagjai 1986 januárjában és 1988 februárjának végén mindössze 54, valamint 8 denevért figyeltek meg itt. Az 1988. augusztus eleji felméréskor pedig egyetlen denevér sem volt benne. Az említett barlangkutatók által végzett átfogó kutatás 1986-ban kiterjedt majdnem 190 Gerecse hegységben lévő barlangra, amely ilyen, hasonlóan kis eredményekkel járt máshol is. 1988-ban denevért csak négy másik barlangban mutattak ki a téli és nyári számlálások. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek a tanulmánynak az angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban Pisznice Cave a barlang neve.

Függőcseppkő a Pisznice-barlangban

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy a Gerecse hegység központi részén van az 500 m-nél hosszabb Pisznice-barlang bejárata. A többszintes barlangra jellemzők a párhuzamosan haladó vízszintes folyosók és a jól fejlett gömbüstös kupolák. A barlangban egykor több tízezer egyedből álló denevérkolónia lakott. Az üregben összegyűlt guanót kibányászták az 1870-es években. A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Pisznice Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Gerecse hegységben fekvő, 500 m hosszú Pisznice-barlang (Pisznice Cave) 1988-ban Magyarország 37. leghosszabb barlangja. (1977-ben 247 m hosszú volt a barlang.)

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben publikált és Juhász Márton által megjelentetett hír szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a Gerecse Barlangkutató Egyesület látja el a gerecsei, lezárt Pisznice-barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít az egyesület. Az 1992. évi MKBT központi kutatótábor egyik tervezett kutatási programja volt a barlang kutatása. A szabadidős programok között szerepelt a barlangban a túrázás és a fotótúrázás.

Az 1994. évi Limesben napvilágot látott, Takácsné Bolner Katalin által írt tanulmány szerint az 1933-ban kiadott Höhlenbildung im Karste című munkában Helmuth Cramer a barlang sajátos oldásformáit visszaduzzasztással értelmezett víz alatti kialakulásmódúnak tekintette, részletesen elemezve a gömbös formákat kialakító áramlási viszonyokat. Láng Sándor 1956-os geomorfológiai tanulmányában a Pisznice-barlang kialakulását is langyos hévforrások működésére vezeti vissza. A Nagy-Pisznice D-i, DNy-i oldalán sorakozó, felhagyott jura mészkőbányákban feltárt üregek, amelyek nyilvánvalóan hajdani kiterjedtebb rendszerek maradványai, a természetes bejárattal nyíló és dachsteini mészkőben keletkezett Pisznice-barlanggal és Pisznicei-zsombollyal együtt a Gerecse hegység legmagasabban elhelyezkedő termálkarsztos jellegű barlangcsoportját képviselik.

Közülük az egyik legjelentősebb a kb. 500 m hosszan feltárt, leginkább vízszintes jellegű, többszintes, nagyszerű gömbkupolákkal tagolt Pisznice-barlang. Az alapvetően horizontális kifejlődésű barlangokban, mint például a Pisznice-barlangban, a legtágabb üregrészek megintcsak jellemzően a legfelső szinteken jöttek létre, ahol a járatszelvények legnagyobbrészt kupolaszerűen zárulnak, azaz az üregrendszerek egészének térformája felfelé szélesedő tendenciát mutat. A gerecsei barlangok üledékkitöltésének vizsgálata néhány, például a Pisznice-barlang agyagos üledékeire irányuló kémiai, szemcseösszetételi, termikus és röntgendiffrakciós vizsgálat kivételével, amelyekben a hidrotermális kőzetátalakulásra utaló illit-halloysit bizonyult az uralkodó agyagásványnak, csak makroszkópos megfigyelésekre korlátozódik.

Egyértelműen vadózus jellegű oldásformák a termálkarsztosként tárgyalt barlangokban csak elvétve, utólagos hatásként mutathatók ki a párás barlangi levegő hideg kőzetfelületre történő lecsapódására visszavezethető karros hieroglifák formájában a tág természetes bejáratú Jankovich-barlang és Pisznice-barlang bejáratközeli részein. A tanulmányhoz mellékelve lett a barlang Ny-i ágának kifejtett hosszmetszet térképe 9 keresztmetszettel, amely 1991-ben lett szerkesztve. Az 1994. évi Limesben megjelent és Kordos László által írt tanulmány szerint továbbra is kérdéses, hogy az új lelőhely (Pisznice-barlang Bejárati-terem III. réteg) a felső pleisztocén melyik szakaszának faunáját tartalmazza.

Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt dolgozatban az van írva, hogy Bél Mátyás Komárom vármegye leírását tartalmazó kéziratában három barlang, a Szelim-lyuk, a Pisznice-barlang és a Peskő-barlang van névvel részletesen leírva. A 4650/1 barlangkataszteri számú Pisznice-barlang további nevei Nagy-pisznicei-barlang, Priesnitz-barlang és Bőregér-lyuk. Bertalan Károly barlangleltárában a 66-os számú cédulán szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a fokozottan védett barlangnak kataszteri törzslapja, a Barlangtani Intézet által készített térképe, fényképe, kutatási törzslapja és irodalmi törzslapja van.

A Pisznice-barlangban található korróziós formák

Az 1994. évi Limesben lévő, Hakl József által írt tanulmány szerint a Gerecse hegység központi részén, a Nagy-Pisznice D-i oldalában, kb. 466 m tszf. magasságban van bejárata. A felső triász dachsteini mészkőben keletkezett barlang kb. 500 m hosszú. Jellegzetessége, hogy a járatok majdnem vízszintesen egymás mellett, valamint egymás alatt párhuzamosan húzódnak. A felső szinten lévő járatok tágak, az alsók szűkek. Szűk csatornák kötik össze a szinteket. Az MTA Atommagkutató Intézete Nyomdetektor Csoportja Juhász Márton és a Gerecse Barlangkutató Egyesület közreműködésével 1991-ben kezdett el radonméréseket folytatni a barlangban. A publikációban található, a vizsgált barlangok radonkoncentrációjának jellemző paramétereit szemléltető táblázatban láthatók a Pisznice-barlang radonkoncentrációját jellemző paraméterek. A tanulmányban van egy ábra, amely a Pisznice-barlangban és a Pisznicei-zsombolyban mért radon aktivitáskoncentrációk időbeli változását mutatja.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Gerecse hegységben található Pisznice-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Gerecse hegység területén lévő Pisznice-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangleírás szerint a Pisznice-barlang 550 m hosszú, 150 m vízszintes kiterjedésű, 20 m függőleges kiterjedésű, 15 m magas és 5 m mély, valamint 466 m tengerszint feletti magasságban nyílik. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4650-1 barlangkataszteri számú Pisznice-barlang Magyarország 46. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 550 m hosszú barlang 1977-ben 247 m és 1987-ben 500 m hosszú volt.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Pisznice-barlang a Gerecse hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Pisznice-hegy meredek, sziklás, D-i oldalában, 466 m tszf. magasságban van a bejárata. 1848-ból származik első írott említése. Az 1920-as években kezdődött el feltáró kutatása, amely jelenleg is tart. Az 550 m hosszú barlang triász mészkőben jött létre. Járatai egymás alatt, valamint mellett helyezkednek el, majdnem vízszintesek és É–D-i irányúak. A meleg karsztvizek játszottak szerepet keletkezésében, amit a szépen fejlett kupolás, gömbfülkés és gömbüstös járatok, borsókő- és kalcitkiválások bizonyítanak. Cseppkőképződmény is megfigyelhető egyes részein. A denevérkolóniák tömegének régen téli menedéket nyújtó járatokban felhalmozódott sok guanót kitermelték az 1870-es években. Nagyon jelentős denevértanyahely volt az 1950-es években, a többezres kolónia száma mára néhány 10 egyedre csökkent. Engedéllyel és alapfelszereléssel járható a lezárt bejáratú barlang. Tilos látogatni a denevérek téli nyugalmi időszakában.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben található Pisznice-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő Pisznice-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő Pisznice-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

A Juhász Márton által írt, 2007-ben publikált tanulmányban az olvasható, hogy a Lábatlanon (Komárom-Esztergom megye) lévő Pisznice-barlang egyéb elnevezései a Bőregér-lyuk, a Nagy-pisznicei-barlang és a Priesnitz-barlang. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 4650-1, UTM-kódja CT18A2. Az 560 m hosszú, 20 m függőleges kiterjedésű (15 m magas és 5 m mély) barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2006 között 57 téli, 55 tavaszi, 56 nyári és 55 őszi (összesen 223) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül 57 téli, 43 tavaszi, 18 nyári és 51 őszi (összesen 169) volt eredményes.

A teljes megfigyelési adatsor (1986–2006)
Dátum Összesen Rhin. hip. Rhin. fer. Rhin. eur. Myo. dau. Myo. mys. Myo. ema. Myo. natt. Myo. bech. Myo. myo. Ept. ser. Ple. aur. Ple. aus. Bar. bar. Indet sp.
1986. január 11.
54
6
2
39
5
1
1
1986. augusztus 3.
1987. március 14.
31
9
2
18
2
1988. január 15.
8
3
2
2
1
1988. február 20.
8
5
1
2
1988. március 19.
6
4
2
1988. augusztus 7.
1988. november 13.
36
7
1
21
1
6
1988. december 26.
29
5
1
22
1
1989. január 14.
37
4
1
22
2
3
5
1989. február 26.
30
6
1
20
2
1
1989. március 26.
6
4
1
1
1989. április 28.
1989. május 26.
1989. június 29.
1989. július 29.
1989. augusztus 28.
1989. szeptember 24.
1989. október 29.
5
3
2
1989. november 30.
48
10
2
24
1
2
9
1989. december 26.
54
12
2
24
1
3
12
1990. január 27.
50
10
3
22
5
10
1990. február 24.
23
6
2
1
3
9
1
1
1990. március 27.
6
3
1
2
1990. április 27.
1990. május 30.
1990. június 27.
1990. július 26.
1990. augusztus 31.
2
1
1
1990. szeptember 28.
1
1
1990. október 31.
4
1
3
1990. november 30.
18
6
1
9
2
1990. december 29.
20
6
1
9
1
2
1
1991. január 21.
32
7
1
20
3
1
1991. február 23.
29
6
1
16
1
5
1991. március 15.
10
5
5
1991. április 20.
10
3
6
1
1991. május 26.
1
1
1991. június 23.
1991. július 27.
1991. augusztus 30.
1
1
1991. szeptember 30.
4
3
1
1991. október 31.
12
5
4
3
1991. november 30.
42
16
22
4
1991. december 30.
46
16
2
20
6
2
1992. január 31.
31
12
1
14
4
1992. február 29.
26
6
1
12
6
1
1992. március 31.
14
1
8
5
1992. május 1.
1
1
1992. május 31.
2
1
1
1992. június 30.
1992. július 31.
1992. augusztus 30.
1
1
1992. szeptember 30.
1
1
1992. október 31.
8
7
1
1992. november 30.
11
7
1
2
1
1992. december 30.
40
11
1
22
3
1
2
1993. január 30.
42
11
2
22
5
2
1993. február 28.
39
10
1
22
5
1
1993. március 31.
22
5
2
14
1
1993. április 30.
1993. május 30.
1993. június 30.
1993. július 31.
1993. augusztus 30.
1
1
1993. szeptember 30.
2
2
1993. október 31.
5
1
1
1
2
1993. november 30.
26
9
1
10
4
2
1993. december 31.
8
5
3
1994. január 30.
7
6
1
1994. február 28.
22
8
9
2
3
1994. március 31.
11
1
1
5
4
1994. április 30.
1
1
1994. május 30.
1994. június 30.
1994. július 30.
1
1
1994. augusztus 31.
1994. szeptember 30.
1
1
1994. október 30.
8
4
1
3
1994. november 30.
19
13
1
1
4
1994. december 30.
29
14
1
1
1
12
1995. január 30.
33
11
1
1
1
18
1
1995. február 28.
25
8
1
1
15
1995. március 31.
22
7
1
1
12
1
1995. május 6.
1995. június 3.
1995. július 2.
1
1
1995. július 30.
1995. szeptember 2.
1995. október 5.
2
1
1
1995. október 29.
3
1
2
1996. február 4.
51
22
1
25
2
1
1996. március 15.
47
15
29
2
1
1996. április 13.
20
14
5
1
1996. május 11.
1996. június 30.
1
1
1996. július 10.
2
2
1996. július 28.
1996. augusztus 31.
1996. szeptember 27.
1996. október 8.
11
1
6
4
1996. november 9.
23
17
1
4
1
1996. december 7.
45
30
1
1
1
2
10
1997. január 26.
46
27
1
2
2
13
1
1997. február 28.
47
26
1
2
5
13
1997. március 29.
34
19
1
5
9
1997. április 26.
22
14
5
3
1997. május 31.
5
2
1
1
1
1997. június 29.
1997. július 26.
1
1
1997. augusztus 30.
1997. szeptember 28.
6
3
1
1
1997. október 31.
18
12
1
5
1997. december 7.
37
27
1
8
1
1997. december 30.
38
25
1
11
1
1998. január 24.
27
19
1
1
6
1998. február 27.
24
15
4
5
1998. március 31.
16
14
2
1998. április 26.
1
1
1998. május 30.
1998. július 4.
1998. augusztus 2.
1998. szeptember 6.
3
2
1
1998. október 3.
17
4
1
4
2
4
2
1998. november 1.
32
5
1
2
6
3
15
1998. november 29.
48
15
1
1
5
11
14
1
1998. december 29.
47
14
8
13
11
1
1999. január 31.
51
13
1
1
9
11
1
13
1
1
1999. február 27.
48
10
1
1
9
12
15
1999. március 30.
31
7
2
1
9
7
5
1999. április 30.
16
1
1
1
7
4
1
1
1999. május 29.
3
1
1
1
1999. június 20.
1999. július 31.
1
1
1999. augusztus 29.
1999. szeptember 25.
2
1
1
1999. október 30.
12
5
3
4
1999. november 28.
18
10
1
2
5
1999. december 30.
16
7
1
1
7
2000. január 29.
17
8
1
8
2000. február 26.
21
12
1
2
1
5
2000. március 25.
9
7
2
2000. április 30.
1
1
2000. június 3.
2000. július 1.
2000. július 30.
2000. augusztus 26.
2000. szeptember 30.
1
1
2000. október 28.
6
3
1
1
1
2000. november 26.
9
3
2
1
2
1
2000. december 28.
11
6
1
2
2
2001. január 28.
19
13
1
1
1
3
2001. február 24.
18
11
1
2
1
3
2001. március 24.
11
4
1
5
1
2001. április 26.
3
1
1
1
2001. május 20.
1
1
2001. június 23.
2001. július 28.
2001. augusztus 26.
3
1
2
2001. szeptember 23.
2001. október 28.
20
2
1
3
12
2
2001. november 28.
40
20
1
14
2
3
2001. december 29.
64
30
2
2
17
5
2
6
2002. január 25.
48
15
4
1
23
4
1
2002. február 24.
51
18
4
25
2
1
1
2002. március 23.
43
20
4
13
6
2002. április 27.
18
2
4
11
1
2002. május 25.
1
1
2002. június 22.
1
1
2002. július 27.
1
1
2002. augusztus 19.
1
1
2002. szeptember 22.
9
1
3
2
1
2002. október 27.
12
3
1
4
2
2
2002. november 30.
31
17
1
5
2
6
2002. december 27.
26
10
1
4
9
1
1
2003. január 26.
34
10
1
6
4
2
8
1
2
2003. február 23.
40
17
8
4
3
7
1
2003. március 29.
12
2
1
6
1
2
2003. április 26.
7
1
4
1
1
2003. május 24.
2
1
1
2003. június 29.
2003. július 26.
2003. augusztus 24.
2003. szeptember 27.
5
2
3
2003. október 26.
24
10
2
2
10
2003. november 29.
36
16
1
7
1
11
2003. december 27.
42
16
3
4
2
1
15
1
2004. január 24.
45
13
1
10
3
3
15
2004. február 28.
35
17
1
2
1
1
12
1
2004. március 27.
36
17
5
2
1
5
5
1
2004. április 25.
9
4
4
1
2004. május 25.
3
2
1
2004. június 29.
2004. július 25.
2004. augusztus 18.
2004. szeptember 19.
1
1
2004. október 24.
18
7
1
2
8
2004. november 27.
26
15
2
2
7
2004. december 28.
38
18
1
6
3
10
2005. január 30.
39
21
1
2
2
1
12
2005. március 5.
35
18
1
2
2
9
2
1
2005. március 27.
25
10
6
2
6
1
2005. április 30.
8
2
4
2
2005. május 22.
3
2
1
2005. június 19.
2005. július 30.
1
1
2005. augusztus 27.
4
1
2
1
2005. szeptember 24.
2
2
2005. október 30.
15
8
2
1
2
2
2005. november 26.
23
15
1
3
2
2
2005. december 28.
32
17
7
3
4
1
2006. január 29.
41
19
7
2
1
6
1
5
2006. február 26.
45
25
7
2
1
6
2
2
2006. március 26.
36
19
1
7
2
1
4
1
1
2006. április 30.
5
5
2006. május 21.
1
1
2006. június 25.
2006. július 29.
2006. augusztus 27.
2006. szeptember 30.
8
1
6
1
2006. október 29.
18
11
4
3
2006. november 25.
30
15
9
6
2006. december 28.
30
11
10
1
8

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Pisznice-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Komárom-Esztergom megyei, lábatlani, 4650-1 barlangkataszteri számú és 23928 lelőhely-azonosítójú Pisznice-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Pisznice-barlang (Gerecse hegység) fokozottan védett barlang. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált Juhász Márton nekrológban meg van említve, hogy a barlang Palota-ága és Forrás-csatornája Juhász Márton nélkül nem lettek volna feltárva. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Pisznice-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Denevér-megfigyelések[szerkesztés]

Denevér-megfigyelések (1986–2014)
Dátum Összesen Rhin. hip. Rhin. fer. Rhin. eur. Myo. dau. Myo. mys. Myo. ema. Myo. natt. Myo. bech. Myo. myo. Ept. ser. Ple. aur. Ple. aus. Bar. bar. Indet sp.
1986. január 11.
54
6
2
39
5
1
1
1986. augusztus 3.
1987. március 14.
31
9
2
18
2
1988. január 15.
8
3
2
2
1
1988. február 20.
8
5
1
2
1988. március 19.
6
4
2
1988. augusztus 7.
1988. november 13.
36
7
1
21
1
6
1988. december 26.
29
5
1
22
1
1989. január 14.
37
4
1
22
2
3
5
1989. február 26.
30
6
1
20
2
1
1989. március 26.
6
4
1
1
1989. április 28.
1989. május 26.
1989. június 29.
1989. július 29.
1989. augusztus 28.
1989. szeptember 24.
1989. október 29.
5
3
2
1989. november 30.
48
10
2
24
1
2
9
1989. december 26.
54
12
2
24
1
3
12
1990. január 27.
50
10
3
22
5
10
1990. február 24.
23
6
2
1
3
9
1
1
1990. március 27.
6
3
1
2
1990. április 27.
1990. május 30.
1990. június 27.
1990. július 26.
1990. augusztus 31.
2
1
1
1990. szeptember 28.
1
1
1990. október 31.
4
1
3
1990. november 30.
18
6
1
9
2
1990. december 29.
20
6
1
9
1
2
1
1991. január 21.
32
7
1
20
3
1
1991. február 23.
29
6
1
16
1
5
1991. március 15.
10
5
5
1991. április 20.
10
3
6
1
1991. május 26.
1
1
1991. június 23.
1991. július 27.
1991. augusztus 30.
1
1
1991. szeptember 30.
4
3
1
1991. október 31.
12
5
4
3
1991. november 30.
42
16
22
4
1991. december 30.
46
16
2
20
6
2
1992. január 31.
31
12
1
14
4
1992. február 29.
26
6
1
12
6
1
1992. március 31.
14
1
8
5
1992. május 1.
1
1
1992. május 31.
2
1
1
1992. június 30.
1992. július 31.
1992. augusztus 30.
1
1
1992. szeptember 30.
1
1
1992. október 31.
8
7
1
1992. november 30.
11
7
1
2
1
1992. december 30.
40
11
1
22
3
1
2
1993. január 30.
42
11
2
22
5
2
1993. február 28.
39
10
1
22
5
1
1993. március 31.
22
5
2
14
1
1993. április 30.
1993. május 30.
1993. június 30.
1993. július 31.
1993. augusztus 30.
1
1
1993. szeptember 30.
2
2
1993. október 31.
5
1
1
1
2
1993. november 30.
26
9
1
10
4
2
1993. december 31.
8
5
3
1994. január 30.
7
6
1
1994. február 28.
22
8
9
2
3
1994. március 31.
11
1
1
5
4
1994. április 30.
1
1
1994. május 30.
1994. június 30.
1994. július 30.
1
1
1994. augusztus 31.
1994. szeptember 30.
1
1
1994. október 30.
8
4
1
3
1994. november 30.
19
13
1
1
4
1994. december 30.
29
14
1
1
1
12
1995. január 30.
33
11
1
1
1
18
1
1995. február 28.
25
8
1
1
15
1995. március 31.
22
7
1
1
12
1
1995. május 6.
1995. június 3.
1995. július 2.
1
1
1995. július 30.
1995. szeptember 2.
1995. október 5.
2
1
1
1995. október 29.
3
1
2
1996. február 4.
51
22
1
25
2
1
1996. március 15.
47
15
29
2
1
1996. április 13.
20
14
5
1
1996. május 11.
1996. június 30.
1
1
1996. július 10.
2
2
1996. július 28.
1996. augusztus 31.
1996. szeptember 27.
1996. október 8.
11
1
6
4
1996. november 9.
23
17
1
4
1
1996. december 7.
45
30
1
1
1
2
10
1997. január 26.
46
27
1
2
2
13
1
1997. február 28.
47
26
1
2
5
13
1997. március 29.
34
19
1
5
9
1997. április 26.
22
14
5
3
1997. május 31.
5
2
1
1
1
1997. június 29.
1997. július 26.
1
1
1997. augusztus 30.
1997. szeptember 28.
6
3
2
1
1997. október 31.
18
12
1
5
1997. december 7.
37
27
1
8
1
1997. december 30.
38
25
1
11
1
1998. január 24.
27
19
1
1
6
1998. február 27.
24
15
4
5
1998. március 31.
16
14
2
1998. április 26.
1
1
1998. május 30.
1998. július 4.
1998. augusztus 2.
1998. szeptember 6.
3
2
1
1998. október 3.
17
4
1
4
2
4
2
1998. november 1.
32
5
1
2
6
3
15
1998. november 29.
48
15
1
1
5
11
14
1
1998. december 29.
47
14
8
13
11
1
1999. január 31.
51
13
1
1
9
11
1
13
1
1
1999. február 27.
48
10
1
1
9
12
15
1999. március 30.
31
7
2
1
9
7
5
1999. április 30.
16
1
1
1
7
4
1
1
1999. május 29.
3
1
1
1
1999. június 20.
1999. július 31.
1
1
1999. augusztus 29.
1999. szeptember 25.
2
1
1
1999. október 30.
12
5
3
4
1999. november 28.
18
10
1
2
5
1999. december 30.
16
7
1
1
7
2000. január 29.
17
8
1
8
2000. február 26.
21
12
1
2
1
5
2000. március 25.
9
7
2
2000. április 30.
1
1
2000. június 3.
2000. július 1.
2000. július 30.
2000. augusztus 26.
2000. szeptember 30.
1
1
2000. október 28.
6
3
1
1
1
2000. november 26.
9
3
2
1
2
1
2000. december 28.
11
6
1
2
2
2001. január 28.
19
13
1
1
1
3
2001. február 24.
18
11
1
2
1
3
2001. március 24.
11
4
1
5
1
2001. április 26.
3
1
1
1
2001. május 20.
1
1
2001. június 23.
2001. július 28.
2001. augusztus 26.
3
1
2
2001. szeptember 23.
2001. október 28.
20
2
1
3
12
2
2001. november 28.
40
20
1
14
2
3
2001. december 29.
64
30
2
2
17
5
2
6
2002. január 25.
48
15
4
1
23
4
1
2002. február 24.
51
18
4
25
2
1
1
2002. március 23.
43
20
4
13
6
2002. április 27.
18
2
4
11
1
2002. május 25.
1
1
2002. június 22.
1
1
2002. július 27.
1
1
2002. augusztus 19.
1
1
2002. szeptember 22.
9
1
3
2
1
2
2002. október 27.
12
3
1
4
2
2
2002. november 30.
31
17
1
5
2
6
2002. december 27.
26
10
1
4
9
1
1
2003. január 26.
34
10
1
6
4
2
8
1
2
2003. február 23.
40
17
8
4
3
7
1
2003. március 29.
12
2
1
6
1
2
2003. április 26.
7
1
4
1
1
2003. május 24.
2
1
1
2003. június 29.
2003. július 26.
2003. augusztus 24.
2003. szeptember 27.
5
2
3
2003. október 26.
24
10
2
2
10
2003. november 29.
36
16
1
7
1
11
2003. december 27.
42
16
3
4
2
1
15
1
2004. január 24.
45
13
1
10
3
3
15
2004. február 28.
35
17
1
2
1
1
12
1
2004. március 27.
36
17
5
2
1
5
5
1
2004. április 25.
9
4
4
1
2004. május 25.
3
2
1
2004. június 29.
2004. július 25.
2004. augusztus 18.
2004. szeptember 19.
1
1
2004. október 24.
18
7
1
2
8
2004. november 27.
26
15
2
2
7
2004. december 28.
38
18
1
6
3
10
2005. január 30.
39
21
1
2
2
1
12
2005. március 5.
35
18
1
2
2
9
2
1
2005. március 27.
25
10
6
2
6
1
2005. április 30.
8
2
4
2
2005. május 22.
3
2
1
2005. június 19.
2005. július 30.
1
1
2005. augusztus 27.
4
1
2
1
2005. szeptember 24.
2
2
2005. október 30.
15
8
2
1
2
2
2005. november 26.
23
15
1
3
2
2
2005. december 28.
32
17
7
3
4
1
2006. január 29.
41
19
7
2
1
6
1
5
2006. február 26.
45
25
7
2
1
6
2
2
2006. március 26.
36
19
1
7
2
1
4
1
1
2006. április 30.
5
5
2006. május 21.
1
1
2006. június 25.
2006. július 29.
2006. augusztus 27.
2006. szeptember 30.
8
1
6
1
2006. október 29.
18
11
4
3
2006. november 25.
30
15
9
6
2006. december 28.
30
11
10
1
8
2007. január 26.
24
12
2
7
2
1
2007. február 24.
27
11
4
2
10
2007. március 24.
26
7
11
1
6
1
2007. április 27.
5
2
3
2007. május 30.
2007. június 29.
1
1
2007. július 28.
2007. augusztus 26.
1
1
2007. szeptember 30.
5
4
1
2007. október 28.
17
3
2
4
2
6
2007. november 30.
51
13
1
15
7
2
12
1
2007. december 22.
73
18
1
15
10
11
15
3
2008. január 27.
80
80
2009. január 30.
38
11
18
3
6
2009. február 28.
49
18
16
1
2
1
9
2
2009. március 29.
28
10
12
1
4
1
2009. április 26.
10
2
5
3
2009. május 30.
3
2
1
2009. június 23.
2009. július 26.
2009. augusztus 29.
2009. szeptember 26.
6
1
1
4
2009. október 24.
12
9
3
2009. november 28.
23
7
14
2
2009. december 28.
26
4
16
1
1
4
2010. január 31.
26
8
17
1
2010. február 28.
12
6
1
3
2
2010. március 28.
18
4
1
13
2010. április 30.
2
1
1
2010. május 29.
2010. június 27.
1
1
2010. július 31.
2010. augusztus 26.
1
1
2010. október 1.
6
1
4
1
2010. október 7.
15
7
1
7
2010. október 29.
33
13
14
6
2010. november 27.
45
12
1
23
5
1
3
2010. december 28.
48
7
1
29
1
5
4
1
2011. január 27.
48
2
1
28
1
7
6
1
2
2011. február 28.
54
7
1
25
1
10
1
5
2
1
1
2011. március 29.
40
7
1
25
7
2011. április 28.
4
1
1
2
2011. május 27.
1
1
2011. június 30.
2011. július 30.
2011. augusztus 31.
1
1
2011. szeptember 24.
5
1
2
1
1
2011. szeptember 29.
8
5
3
2011. október 27.
30
6
1
23
2011. november 26.
60
18
42
2011. december 27.
52
8
43
1
2012. január 27.
50
3
43
4
2012. február 26.
47
3
40
1
3
2012. március 29.
12
4
8
2012. április 26.
1
1
2012. május 31.
9
9
2012. június 29.
3
3
2012. július 26.
2012. augusztus 30.
1
1
2012. szeptember 27.
12
4
1
5
2
2012. október 14.
11
2
8
1
2012. október 27.
20
4
1
14
1
2012. november 29.
38
9
1
27
1
2012. december 28.
27
4
1
14
1
1
1
4
1
2013. január 30.
35
5
1
27
1
1
2013. március 1.
24
3
1
18
1
1
2013. március 28.
15
11
1
1
1
1
2013. április 29.
3
2
1
2013. május 30.
4
4
2013. július 2.
1
1
2013. július 26.
1
1
2013. augusztus 30.
1
1
2013. szeptember 27.
8
6
2
2013. október 9.
6
4
2
2013. október 30.
8
3
2
2
1
2013. november 30.
40
7
32
1
2013. december 27.
38
6
31
1
2014. január 31.
30
5
25
2014. február 28.
32
3
27
2
2014. március 31.
11
2
9
2014. április 25.
12
2
9
1
2014. május 30.
4
4
2014. június 27.
2014. július 30.
2014. augusztus 28.
2
2
2014. szeptember 28.
3
2
1
2014. október 15.
2
1
1
2014. október 16.
4
3
1
2014. október 31.
18
9
1
8
2014. november 29.
12
4
8
2014. december 29.
57
2
55

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Cramer, Helmuth – Kolb, H[einrich] – Vigh [Gyula] J.: Weitere Beiträge zur Geologie ungarischer Karstgebiete. Beobachtungen im Gerecse-Gebirge. Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, 1931. Berlin. 1–9., 33–40. old.
  • Cramer, Helmuth: Höhlenbildung im Karste. Dr. A. Petermanns Mitteilungen aus Justus Perthes' Geographischer Anstalt, 1933. (Gotha.) 78–81. old.

További információk[szerkesztés]