Pisznice-barlang
| Pisznice-barlang | |
 |
|
| A barlang bejárata | |
| Hossz | 560 m |
| Mélység | 5 m |
| Magasság | 15 m |
| Függőleges kiterjedés | 20 m |
| Tengerszint feletti magasság | 472 m |
| Település | Lábatlan |
| Földrajzi táj | Gerecse |
| Típus | hidrotermális |
| Barlangkataszteri szám | 4650-1 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pisznice-barlang témájú médiaállományokat.
|
|
A Pisznice-barlang a Gerecse területén található fokozottan védett barlang. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Keselő-hegyi-barlang után a hegység második leghosszabb barlangja.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Gerecse hegység központi részén emelkedő Pisznice sziklás, déli oldalában nyílik 466 (vagy 472 méter) tengerszint feletti magasságban. A felső triász mészkőben kialakult üregrendszer hosszúsága 560 méter, így ez a barlang a hegység egyik legnagyobb üregrendszere. A jellegzetessége, hogy a járatok közel vízszintesen egymás mellett, illetve egymás alatt párhuzamosan futnak.
A felső szinti járatok tágasak, az alsók szűkek, a szinteket szűk csatornák kötik össze, a barlang termálkarsztos jellegét nagy horizontális kiterjedése, a gömbkupolák, a kalcit- és borsókőkiválások bizonyítják. A barlang cseppköveit sokszor megrongálták.
A barlang bejárata 2 méter széles, 2 méter magas, felül félkör, alul szabálytalan alakú, mesterségesen tágított. A közvetlenül a nyílás utáni 1,5 méteres letörés a Bejárati-terem alsó részébe vezet. Innen indul a Nyugati-mellékág alsó járata, amely körülbelül 30 méter hosszban járható. Körülbelül 15 méternél ez egy kis kürtővel kapcsolódik a mellékág felső járatához. Ezen kifelé haladva a Bejárati-terem felső részébe jutunk. Ez a tágas terem 3–8 méter széles, 4–6 méter magas és a hosszúsága 15 méter. A terem végében, a bejárattól 19 méterre lévő szűkebb járatszelvénybe egy rácsozott vasajtó van beépítve.
Bejárata lezárt, látogatásához engedély és alapfelszerelés szükséges. A denevérek téli nyugalmi időszakában látogatása tilos.
Előfordul irodalmában Bőregér-lyuk, Nagy Pisznicei-barlang (Kordos 1984), Piszlice-barlang, Pisznicei-barlang, Pisznyice-barlang, Pisznyicei hévizes barlang és Priesnitz-barlang néven is.
Élővilága[szerkesztés]
A Pisznice-barlang gerinces maradványait Kordos László elemezte az 1980-as években és megállapításai szerint rétegtani szempontból azok között négy szintet lehet megkülönböztetni: fiatal holocén, idősebb fiatal holocén, felső-pleisztocén és alsó-középső pleisztocén kitöltést. A 19. század második felében a környékbeliek által már ismert barlang rendkívül gazdag denevérguanó felhalmozódásáról és kitermeléséről híres. Az 1950-es években még több ezer példányt számoltak meg itt, számuk napjainkra erősen lecsökkent, ennek ellenére az itt élő denevérek fajgazdagsága, a fokozottan védett, ritka fajok előfordulása miatt a barlang kiemelkedő természeti értéket képvisel. Állandó téli, alkalmi nyári szálláshelye a denevéreknek.
Kutatástörténete[szerkesztés]
Az első írásos említése Fényes Elektől, 1848-ból származik. A feltáró kutatása az 1920-as években kezdődött meg és napjainkban is tart. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.
Képek[szerkesztés]
-
Korróziós formák
-
Bejárati terem
Irodalom[szerkesztés]
- Cramer, Helmuth – Kolb, H[einrich] – Vigh [Gyula] J.: Weitere Beiträge zur Geologie ungarischer Karstgebiete. Beobachtungen im Gerecse-Gebirge. Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, 1931. Berlin. 1–9, 33–40. old.
- Fényes Elek: A Magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. I. Komárom vármegye. Pest, 1848.
- Hevesi Attila: Fejlődéstörténet II. Felszínfejlődés. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 89, 99. old.
- Juhász Márton: A Pisznice-barlang megismerésének története és a barlangra vonatkozó irodalom jegyzéke. Országos Barlangnyilvántartás, 1987, kézirat.
- Juhász Márton: A Pisznice-barlang megismerésének története. Karszt és Barlang, 1986. 2. félév. 105–114. old.
- Kadić Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1924. évben. Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 49. old.
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 45. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 219, 223, 277, 298. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. 2005.
- Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65483. old.
- Topál György: A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. – A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve, 1954. (5. évf.) 471–483. old.
- Topál György: A barlangi denevérek magyarországi kutatásának áttekintése. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 85, 86. old.
- Vigh Gyula: A Gerecse barlangjai. Turisták Lapja, 1937. május. (49. évf. 5. sz.) 196–197. old.
