Amfiteátrum-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amfiteátrum-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz294 m
Mélység76 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés76 m
Tengerszint feletti magasság180 m
Ország Magyarország
Település Üröm
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-2
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum-barlang témájú médiaállományokat.

Az Amfiteátrum-barlang fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben található. A barlang eléri a nyugalmi karsztvízszintet. A hegységben két olyan barlang van, amely eléri a nyugalmi karsztvízszintet, a másik a Csókavári-barlang. Sokáig a Pilis hegység legmélyebb barlangja volt. Az Amfiteátrum-kőfejtő 7 barlangja közül a leghosszabb és a legmélyebb barlang.

Leírás[szerkesztés]

Üröm szélén, a település központjától D-re, a Péter-hegy Ny-i oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtő (amelynek másik neve Csókavári-kőfejtő) bejárata után, a felső szint bal oldalán nyílik a barlang lezárt bejárata. Az Ürömi Tanösvény egyik állomása a kőfejtő. Az Amfiteátrum 7. sz. barlanggal szemben található a bejárata.

A barlang triász dachsteini mészkőben K–Ny irányú törésvonal mentén jött létre. 107 m tengerszint feletti magasságban eléri barlangi tóként a nyugalmi karsztvízszintet. Ez és a képződménygazdagsága teszik magyarországi viszonylatban jelentőssé. A barlang valószínűleg folytatódik a nyugalmi karsztvízszint alatt. Az ásványkiválásai változatosak, hófehér, korallszerű borsókövek, kristálypamacsok, függőcseppkövek, a falhoz mindössze egy ponton kötődő, olykor dió nagyságú, átlátszó kalcitgömbök figyelhetők meg benne.

Meredeken lejtő és függőleges hasadékaknákból áll. A kőfejtőben tárolt gázgyári veszélyes hulladék jelentős környezetkárosítást okozott levegőjének és vizének összetételében. A szén-dioxid koncentrációja magas, 2–4%, néha 6% és bejárását ez is nehezíti. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és elektromos lámpa használatával látogatható.

A 73,2 méter mély barlang sokáig a Pilis hegység legmélyebb barlangja volt. Később mélysége 73,2 m-ről 75 m-re változott a nyugalmi karsztvízszint csökkenése miatt. Üröm három fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik kettő a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang.

Az Amfiteátrum 3. sz. barlang is le lett írva Amfiteátrum-barlang és Amfiteátrum barlang néven. Előfordul irodalmában I. sz. barlang (Horváth 1967), II. munkahely (Aradi 1966), Amfiteátrum 1. sz. barlang (Kárpát 2003), Amfiteátrum 1.sz. barlang (Bertalan 1976), Amfiteátrumi 1. sz. barlang (Kordos 1984), Csókavári 1. sz. barlang (Kárpát 2003), Csókavári 2. sz. munkahely (Kárpát 2003), Csókavári II. sz. munkahely (Kordos 1984), Csókavári II.sz. munkahely (Bertalan 1976), Sartory József hasadék-barlang (Keczely 1971), Sártory József-hasadékbarlang (Sartory Józsefről lett elnevezve) és Ürömi Amfiteátrum-barlang (Kárpát 1992) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Horváth János által 1967-ben készített és az Amfiteátrum kőfejtőt és barlangjait bemutató térképlapon jelölve van a barlang helyszínrajzon. A kőfejtő felső szintjének délkeleti oldalán helyezkedik el és látható a barlang alaprajz térképe és hosszmetszet térképe két keresztmetszettel. A térképlapon I. sz. barlang a neve és nem azonos a szintén térképezett Amfiteátrum barlanggal.

Az 1967. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban az olvasható, hogy a Bányászati Kutató Intézet Denevér Barlangkutató Csoportja a kőfejtőben, két helyen próbált meg feltárni barlangot. A kőfejtő bejáratának bal oldalán volt a II. munkahely, amely az úttal egy szintben helyezkedett el. Ezen a munkahelyen lett feltárva az Amfiteátrum-barlang. Az 1970-es években a Ganz-Mávag SK Barlangkutató Csoport kutatta az akkor körülbelül 20 méter hosszú barlangot. 1971-ben a Ganz-Mávag SK Barlangkutató Csoport három tagja, Nagy Ferenc, Keczely György és Szabad Ilona mérték fel. Ebben az évben a felmérés alapján Nagy Ferenc szerkesztette meg és Keczely György rajzolta meg hosszmetszet térképét, amely 1:100 méretarányban készült.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Ürömön elhelyezkedő Amfiteátrum 1.sz. barlang másik neve Csókavári II.sz. munkahely. Az Ürömtől DDK-re 1 km-re lévő Amfiteátrum kőfejtő bejáratának bal oldalán van a bejárata. Az úttal azonos szinten található, széles, vízszintesre feltöltött hasadék talpán nyílik. Kb. 10 m hosszú és kb. 15 m mély. ÉK–DNy irányú, nagyon szűk hasadék, amelyben nagyon szép aragonitkristályok láthatók. Gázgyári salaklerakás miatt veszélyeztetve van. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Amfiteátrumi 1. sz. barlang néven Csókavári II. sz. munkahely névváltozattal és térképen van jelölve helye.

Az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai 1991-ben hosszát 250 méterre növelték a végponti szűkület rövid bontásával, amellyel mélysége 73,2 méter lett, valamint felmérték a barlangot és hossz-szelvény térképet rajzoltak. 1991-ben le lett zárva bejárata a magas szén-dioxid koncentráció miatt biztonsági okból. A szakosztály 1991. évi jelentésében látható egy helyszínrajz a Csókavárról és a rajzon jelölve van helye. Az 1991. évi Karszt és Barlangban megjelent tájékoztatás szerint 300 méter hosszúságig és 80 méter mélységig tárták fel. 1991-ben a MÁFI Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang és környékének földtani feldolgozását. Az 1992. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent ismertetés szerint az 1991-ben térképezett, Pilisben található, 250 méter hosszú barlang az Acheron Barlangkutató Szakosztály által térképezett jelentősebb barlangok közül az egyik. 1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Amfiteátrum-barlang fokozottan védett barlang.

1995-ben Szabó Zoltán szerkesztett és Kárpát József rajzolt hossz-szelvény barlangtérképet. 1996-ban a szakosztály rajzolt hossz-szelvény barlangtérképet, amelyen az Amfiteátrum 2. sz. barlang és a Porhintő-barlang hosszmetszet barlangtérképei is láthatók. Az 1997. januári állapotot bemutató, a Csókavárat ábrázoló helyszínrajzon, amelyet Regős József rajzolt meg van jelölve helye barlangjellel és I. sz. barlang felirattal. Az 1997. február 16-án kitöltött Amfiteátrum 2. sz. barlangról szóló nyilvántartólap szerint az Amfiteátrum 2. sz. barlang feltárása esetén az Amfiteátrum-barlangba lehetne jutni. 1997-ben Szabó Zoltán rajzolt 1:200 méretarányú, É–D irányú hossz-szelvény barlangtérképet. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő Amfiteátrum-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. Az 1998. évi MKBT Tájékoztatóban kiadott közlemény szerint a Plózer István Víz alatti Barlangkutató Szakosztály már jól ismerte a barlangot. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Pilis hegység területén lévő Amfiteátrum-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

2002-ben az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület készítette el alaprajzi barlangtérképét és hossz-szelvény barlangtérképét. A barlangtérképek elkészítéséhez a barlangot Kovács Ádám, Kovács Jenő és Kovács Richárd mérték fel. A Kovács Jenő és Kovács Richárd által rajzolt és a barlangtani intézet megbízásából készített barlangtérképek szerint hossza 294 méter, mélysége 73,2 méter, alacsony vízszintnél 75 méter. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Amfiteátrum-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Amfiteátrum-barlang fokozottan védett barlang. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia szerint a Pilis legmélyebb barlangja, 300 méter hosszú és 73 méter mély, valamint a kőfejtőben elhelyezett hulladék által okozott környezetszennyezés elhárítása folyamatban van. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Pilis hegységben elhelyezkedő Amfiteátrum-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

A 2011. évi Karszt és Barlangban napvilágot látott tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található, amelyek közül a legjelentősebb a Csókavári-barlang és az Amfiteátrum-barlang, amely nem ugyanaz a barlang, mint amely az 1960-as években Amfiteátrum-barlang néven volt ismert. A barlang eléri a karsztvíz szintjét és valószínűleg folytatódik a karsztvízszint alatt.

A 2013. évi Karsztfejlődés című kiadványban az jelent meg, hogy Magyarországon talán Üröm az egyetlen olyan község, amelynek a határában három fokozottan védett barlang is van, az Amfiteátrum-barlang, a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang. A Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. Külön nevet kapott a három legnagyobb barlang, az Amfiteátrum-barlang, a Csókavári-barlang és a Porhintő-barlang a sorszámon kívül. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Amfiteátrum-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Amfiteátrum-barlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]