Amfiteátrum-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amfiteátrum-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz294 m
Mélység76 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés76 m
Tengerszint feletti magasság180 m
Ország Magyarország
Település Üröm
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-2
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum-barlang témájú médiaállományokat.

Az Amfiteátrum-barlang fokozottan védett barlang, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található. A barlang eléri a nyugalmi karsztvízszintet. A hegységben két olyan barlang van, amely eléri a nyugalmi karsztvízszintet, a másik a Csókavári-barlang. Sokáig a Pilisnek a legmélyebb barlangja volt. Az Amfiteátrum-kőfejtő hét barlangja közül a leghosszabb és a legmélyebb barlang.

Leírás[szerkesztés]

Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőnek, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, a bejárata után, a felső szint bal oldalán nyílik a barlang lezárt bejárata. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő. Az Amfiteátrum 7. sz. barlanggal szemben található a bejárata.

A barlang triász, dachsteini mészkőben, egy kelet–nyugat irányú törésvonal mentén jött létre. 107 méter tengerszint feletti magasságban eléri egy barlangi tóként a nyugalmi karsztvízszintet. Ez és a képződménygazdagsága teszik magyarországi viszonylatban jelentőssé. A barlang valószínűleg folytatódik a nyugalmi karsztvízszint alatt. Az ásványkiválásai változatosak, hófehér, korallszerű borsókövek, kristálypamacsok, függőcseppkövek, a falhoz mindössze egy ponton kötődő, olykor dió nagyságú, átlátszó kalcitgömbök figyelhetők meg benne.

Meredeken lejtő és függőleges hasadékaknákból áll. A kőfejtőben tárolt, gázgyári, veszélyes hulladék jelentős környezetkárosítást okozott a levegőjének és a vizének az összetételében. A szén-dioxid koncentrációja magas, 2–4%, néha 6% és a bejárását ez is nehezíti. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és elektromos lámpa használatával látogatható.

A 73,2 méteres mélységével sokáig a Pilisnek a legmélyebb barlangja volt. Később a mélysége 73,2-ről 75 méterre változott a nyugalmi karsztvízszint csökkenése miatt. Üröm három fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik kettő a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang.

Az Amfiteátrum 3. sz. barlang is le lett írva Amfiteátrum-barlang és Amfiteátrum barlang néven. Előfordul az irodalmában I. sz. barlang (Horváth 1967), II. munkahely (Aradi 1966), Amfiteátrum 1. sz. barlang (Kárpát 2003), Amfiteátrumi 1. sz. barlang (Kordos 1984), Csókavári 1. sz. barlang (Kárpát 2003), Csókavári 2. sz. munkahely (Kárpát 2003), Csókavári II. sz. munkahely (Kordos 1984), Sartory József hasadék-barlang (Keczely 1971), Sártory József-hasadékbarlang (Sartory Józsefről lett elnevezve) és Ürömi Amfiteátrum-barlang (Kárpát 1992) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Horváth János által, 1967-ben készített, az Amfiteátrum kőfejtőt és a barlangjait bemutató térképlapon jelölve van az Amfiteátrum-barlang egy helyszínrajzon, a kőfejtő felső szintjének a délkeleti oldalán helyezkedik el és látható a barlang alaprajzi barlangtérképe és hosszmetszeti barlangtérképe, valamint két keresztmetszete is. A térképlapon I. sz. barlang a neve és nem azonos a szintén térképezett Amfiteátrum barlanggal. Az 1967. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban az olvasható, hogy a Bányászati Kutató Intézet Denevér Barlangkutató Csoportja a kőfejtőben, két helyen próbált meg feltárni barlangot. A kőfejtő bejáratának a bal oldalán volt a II. munkahely, amely az úttal egy szintben helyezkedett el. Ezen a munkahelyen lett feltárva az Amfiteátrum-barlang. Az 1970-es években a Ganz-Mávag SK Barlangkutató Csoport kutatta az akkor körülbelül 20 méter hosszú barlangot. 1971-ben a Ganz-Mávag SK Barlangkutató Csoport három tagja, Nagy Ferenc, Keczely György és Szabad Ilona mérték fel. Ebben az évben a felmérés alapján Nagy Ferenc szerkesztette meg és Keczely György rajzolta meg a hosszmetszet barlangtérképét, amely 1:100 méretarányban készült.

Az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai 1991-ben a hosszát 250 méterre növelték a végponti szűkület rövid bontásával, amellyel a mélysége 73,2 méter lett, valamint felmérték a barlangot és egy hossz-szelvény barlangtérképet rajzoltak. 1991-ben le lett zárva a bejárata a magas szén-dioxid koncentráció miatt, biztonsági okból. A szakosztály 1991. évi jelentésében látható egy helyszínrajz a Csókavárról és a rajzon jelölve van a helye. Az 1991. évi Karszt és Barlangban megjelent tájékoztatás szerint 300 méter hosszúságig és 80 méter mélységig tárták fel. 1991-ben a MÁFI Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang és a környékének a földtani feldolgozását. Az 1992. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent ismertetés szerint az 1991-ben térképezett, Pilisben található, 250 méter hosszú barlang az Acheron Barlangkutató Szakosztály által térképezett, jelentősebb barlangok közül az egyik. 1993 óta fokozottan védett barlang.

A barlang bejárata

1995-ben Szabó Zoltán szerkesztett és Kárpát József rajzolt egy hossz-szelvény barlangtérképet. 1996-ban a szakosztály rajzolt egy hossz-szelvény barlangtérképet, amelyen az Amfiteátrum 2. sz. barlang és a Porhintő-barlang hosszmetszet barlangtérképei is láthatók. Az 1997. januári állapotot bemutató, a Csókavárat ábrázoló helyszínrajzon, amelyet Regős József rajzolt meg van jelölve a helye barlangjellel és I. sz. barlang felirattal. Az 1997. február 16-án kitöltött, az Amfiteátrum 2. sz. barlangról szóló nyilvántartólap szerint az Amfiteátrum 2. sz. barlang feltárása esetén az Amfiteátrum-barlangba lehetne jutni. 1997-ben Szabó Zoltán rajzolt egy 1:200 méretarányú, észak–dél irányú, hossz-szelvény barlangtérképet. Az 1998. évi MKBT Tájékoztatóban kiadott közlemény szerint a Plózer István Víz alatti Barlangkutató Szakosztály már jól ismerte a barlangot.

2002-ben az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület készítette el az alaprajzi barlangtérképét és a hossz-szelvény barlangtérképét. A barlangtérképek elkészítéséhez a barlangot Kovács Ádám, Kovács Jenő és Kovács Richárd mérte fel. A Kovács Jenő és Kovács Richárd által rajzolt és a barlangtani intézet megbízásából készített barlangtérképek szerint a hossza 294 méter, a mélysége 73,2 méter, alacsony vízszintnél 75 méter. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint a Pilis legmélyebb barlangja, 300 méter hosszú és 73 méter mély, valamint a kőfejtőben elhelyezett hulladék által okozott környezetszennyezés elhárítása folyamatban van.

A 2011. évi Karszt és Barlangban napvilágot látott tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában a kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt, vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek a nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek a következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található, amelyek közül a legjelentősebb a Csókavári-barlang és az Amfiteátrum-barlang, amely nem ugyanaz a barlang, mint amely az 1960-as években Amfiteátrum-barlang néven volt ismert. A barlang eléri a karsztvíz szintjét és valószínűleg folytatódik a karsztvízszint alatt.

A 2013. évi Karsztfejlődés című kiadványban az jelent meg, hogy Magyarországon talán Üröm az egyetlen olyan község, amelynek a határában három, fokozottan védett barlang is van, az Amfiteátrum-barlang, a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang. A Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi, kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért a szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. Külön nevet is kapott a három legnagyobb barlang, az Amfiteátrum-barlang, a Csókavári-barlang és a Porhintő-barlang a sorszámon kívül. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]