Amfiteátrum 8. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amfiteátrum 8. sz. barlang
A barlang bejárata a kőbánya aljára vezető úthoz legközelebb látható
A barlang bejárata a kőbánya aljára vezető úthoz legközelebb látható
Hossz2,5 m
Mélység0,3 m
Magasság0,2 m
Függőleges kiterjedés0,5 m
Tengerszint feletti magasság158 m
Ország Magyarország
Település Üröm
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-39
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum 8. sz. barlang témájú médiaállományokat.

Az Amfiteátrum 8. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Ürömön található barlang. Az Amfiteátrum-kőfejtőnek a hét barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőben, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, lezárt magánterületen, a kőbánya alsó szintjén, az alsó szint felső részén, az északi falban, 158 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a barlangnak a bejárata. A felső triász, dachsteini mészkőben, lapos rétegrés mentén keletkezett barlang kötéltechnikai eszközök alkalmazásával érhető el. A kőfejtő talpszintjén kezdődő, 20 fokos emelkedésű, 205 fokos irányú repedéshálózat hasadéka és a kőzetpadok közötti rétegrést kioldó, szubtermális hatások munkája miatt jött létre. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő. A lezárt kőbányába a bejutást az ürömi jegyzőnél, vagy az Ürömi Baráti Társaságnál lehet intézni. A lezáratlan barlang engedéllyel látogatható.

A kőfejtő barlangjainak a nevei közül lehet, hogy a 8. sz. üreg (Sásdi 2000) név is ennek a barlangnak a neve. Előfordul az irodalmában 8-as számú barlang (Polacsek 2011) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1967 és 1976 között a kőbányában nagy mennyiségű, veszélyes, gáztisztító masszát helyeztek el és ebből az anyagból a lehajtó rámpa alatt nyíló barlangba is nagy mennyiség jutott be. A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint az Amfiteátrum-kőfejtőben, a 8. sz. üregben találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta. 2010-ben kezdődött el a barlangba bekerült, veszélyes anyag eltávolítása és ekkor nyílt meg a barlang a kőfejtő északi falában. A 2011. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában a kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt, vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek a nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek a következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található.

Polacsek Zsoltnak a 2011-ben készült jelentésében látható egy fénykép a barlang bejáratáról, amely a barlang feltárásakor készült. A jelentésben az olvasható, hogy 158 méter tengerszint feletti magasságban nyílik és 2,5 méter hosszú. A gáztisztító massza szinte nem jutott be a barlangba, mert a bejáratot kőzettömbök torlaszolták el. A barlangban tisztítani nem kellett. A kőfejtőnek egyre alacsonyabb szintre került a bányatalpa a kitöltés eltávolításával és ezért ennek a barlangnak a bejárata egyre magasabbra helyeződött és csak kötéltechnikai eszközök alkalmazásával lett elérhető. A 2013. évi Karsztfejlődésben publikált tanulmány szerint a gáztisztító masszát 1965 és 1976 között vitték a kőbányába. A Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi, kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért a szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. A kőfejtőnek a kisebb barlangjai általában csak néhány méter hosszúak és belül szűkek. A kis barlangok közül néhány csak kötéllel közelíthető meg és néhányban borsóköves kiválás és gömbfülke van. A veszélyes anyagtól megtisztított barlang az ürömi önkormányzat kezelésébe került.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]