Kristály-barlang (Budakalász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kristály-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz31 m
Mélység9 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés9 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 380 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis
Típus inaktív, hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4820-34
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristály-barlang témájú médiaállományokat.

A Kristály-barlang megkülönböztetetten védett, budakalászi barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. A különleges megjelenésű ásványai miatt érdekes.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Kevély keleti oldalában, a csúcstól északkeletre, egy felhagyott kőbánya falának a közepén, a bánya talpszintjétől körülbelül 11 méterrel magasabban található a bejárata. A zöld sáv jelzésű turistaút érinti a turistatérképeken jelölt kőfejtőt és a turistaúttól könnyen megközelíthető a bejárata. A Zöld-barlangtól délkeletre, körülbelül 100 méterre nyílik.

Felső triász, dachsteini mészkőben jött létre. Tipikus hévizes barlang a képződményei és a bejárati része alapján. Gömbfülkékből áll, amelyeket nagyon szűk átjárók kötnek össze. Négy, kis alapterületű terem van benne, a Bejárati-terem, a Kis-terem, a Pikkelyes-terem és a Dolgozószoba, amely a legnagyobb terme. A szűk részek miatt kevesen jártak benne és emiatt sokáig épségben maradtak a képződményei. Sok borsókő és sok kalcitkristály figyelhető meg a falain. Régen a teljes falfelületet kalcitkristályok fedték. Gömbüstök is előfordulnak a barlangban. Erős légáramlás érzékelhető benne, de télen kifejezetten meleg a léghőmérséklete. A vízszintes kiterjedése 13 méter. A barlangjáró alapfelszereléssel járható, lezárt barlang csak engedéllyel tekinthető meg.

A Kristály-barlang név 1992-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Zöld-barlang melletti üreg (Kárpát 1988) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A kőbányászat során tárult fel. 1988-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály mérte fel vázlatosan és a felmérés alapján Vér Zsolt szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet hét keresztmetszettel. A barlangtérképen be lett jelölve a feltárásra legalkalmasabb hely. A szakosztály ebben az évben hőmérsékletmérést és relatív páratartalom mérést végzett, valamint elkészítette a fénykép-dokumentációját. 1992-ben a Karszt Barlangkutató Szakosztály bontotta és vizsgálta, valamint tervezte a lezárását a képződményeinek a megóvása miatt. Ekkor 15 méter hosszú volt. 1993-ban a szakosztály állagmegóvást végzett, beszámolt róla, hogy ásványgyűjtők látogatják és javasolta a lezárását. 1994-ben a szakosztály szemetet gyűjtött benne.

A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint a Kristály-barlangban találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta. 2003. október 11-én Kraus Sándor tekintette meg és a jelentésében az is olvasható, hogy a falait több centiméter élhosszúságú, kalcit-romboéderekkel díszített, 60–80 centiméter átmérőjű medicinlabdák borítják. 2003. október 11-én a Troglonauta Barlangkutató Egyesület mérte fel, Szabó Zoltán vezetésével és a felmérés alapján, 2004. január 9-én Szabó Zoltán szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet öt keresztmetszettel, valamint egy hosszmetszet barlangtérképet. A felmérés szerint 31 méter hosszú, kilenc méter mély és 13 méter vízszintes kiterjedésű. Ekkor az egyesület bontotta, véste és elkészítette a fénykép-dokumentációját, valamint megállapította, hogy az 1988-ban készült barlangtérkép nem ábrázol egy nagy részt. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]