Kristály-barlang (Budakalász)
| Kristály-barlang | |
 | |
| A Kristály-barlang bejárata | |
| Hossz | 31 m |
| Mélység | 9 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 9 m |
| Tengerszint feletti magasság | körülbelül 380 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budakalász |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | inaktív, hévizes eredetű |
| Barlangkataszteri szám | 4820-34 |
| Elhelyezkedése | |
 Kristály-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 37′ 24″, k. h. 18° 59′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 24″, k. h. 18° 59′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kristály-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Kristály-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben található. Különleges megjelenésű ásványai miatt érdekes.
Leírás[szerkesztés]
A Nagy-Kevély K-i oldalában, a csúcstól ÉK-re, egy felhagyott kőbánya falának a közepén, a bánya talpszintjétől körülbelül 11 méterrel magasabban található a bejárata. A zöld sáv jelzésű turistaút érinti a turistatérképeken jelölt kőfejtőt és a turistaúttól könnyen megközelíthető a bejárata. A Zöld-barlangtól délkeletre, körülbelül 100 méterre nyílik.
Felső triász dachsteini mészkőben jött létre. Tipikus hévizes barlang a képződményei és a bejárati része alapján. Gömbfülkékből áll, amelyeket nagyon szűk átjárók kötnek össze. Négy kis alapterületű terem van benne, a Bejárati-terem, a Kis-terem, a Pikkelyes-terem és a Dolgozószoba, amely a legnagyobb terme. A szűk részek miatt kevesen jártak benne és emiatt sokáig épségben maradtak képződményei.
Sok borsókő és sok kalcitkristály figyelhető meg falain. Régen a teljes falfelületet kalcitkristályok fedték. Gömbüstök is előfordulnak a barlangban. Erős légáramlás érzékelhető benne, de télen kifejezetten meleg a léghőmérséklete. Vízszintes kiterjedése 13 méter. A barlangjáró alapfelszereléssel járható, lezárt barlang csak engedéllyel tekinthető meg.
1992-ben volt először Kristály-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Zöld-barlang melletti üreg (Kárpát 1988) néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1988-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály mérte fel vázlatosan a barlangot és a felmérés alapján Vér Zsolt szerkesztette meg a barlang alaprajz térképét 7 keresztmetszettel. A térképen be lett jelölve a feltárásra legalkalmasabb hely. A szakosztály ebben az évben a barlangban hőmérsékletmérést és relatív páratartalom mérést végzett, valamint elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját. Kárpát József 1990-ben készült kéziratában az van írva, hogy a Zöld-barlang melletti üreg (Budakalász) bejárata a Nagy-Kevély csúcsától 75°-ra 600 m-re, 360 m tszf. magasságban helyezkedik el. A zöld jelzésű turistaút D-i oldalán fekvő felhagyott kis kőbányában, a kőbánya talpszintjétől 11 m-rel magasabban található a bejárata. A 20 m hosszú és 7 m mély barlang hévizes keletkezésű gömbfülkeszerű kis üregek sora, amelyeket nagyon szűk átjárók kapcsolnak össze. A teljesen száraz barlang kitöltése agyag, por és kőtörmelék. Szép kalcitkristályok figyelhetők meg benne. Érdemes lenne kutatni.
A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Zöld-barlang melletti üreg 20 m hosszú és 7 m mély. 1992-ben a Karszt Barlangkutató Szakosztály bontotta és vizsgálta, valamint tervezte a lezárását a képződményeinek a megóvása miatt. Ekkor 15 m hosszú volt. 1993-ban a szakosztály állagmegóvást végzett, beszámolt róla, hogy ásványgyűjtők látogatják és javasolta a lezárását. 1994-ben a szakosztály szemetet gyűjtött benne. A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint a Kristály-barlangban találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta.
2003. október 11-én Kraus Sándor tekintette meg és a jelentésében az is olvasható, hogy a falait több centiméter élhosszúságú, kalcit-romboéderekkel díszített, 60–80 centiméter átmérőjű medicinlabdák borítják. 2003. október 11-én a Troglonauta Barlangkutató Egyesület mérte fel Szabó Zoltán vezetésével és a felmérés alapján 2004. január 9-én Szabó Zoltán szerkesztett és rajzolt alaprajzi barlangtérképet 5 keresztmetszettel, valamint hosszmetszet barlangtérképet. A felmérés szerint 31 méter hosszú, 9 méter mély és 13 méter vízszintes kiterjedésű. Ekkor az egyesület bontotta, véste és elkészítette fénykép-dokumentációját, valamint megállapította, hogy az 1988-ban készült barlangtérkép nem ábrázol egy nagy részt.
2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő és 4820/34 kataszteri számú Kristály-barlang. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4820-34 kataszteri számú Kristály-barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Kristály-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom[szerkesztés]
- Ézsiás György: Troglonauta Barlangkutató Egyesület kutatási jelentés 2003. Kézirat. 23–27. oldalak és egy oldal fényképmelléklet, valamint egy számozatlan oldal a jelentés elején. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
- Kárpát József szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1988. évi jelentése. Kézirat. 11., 90–92. oldalak és egy oldal fényképmelléklet. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kárpát József: A Pilis barlangjai. Kézirat, 1990.
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Krajcsovich Gábor: Karszt Barlangkutató Szakosztály 1993. Kézirat. Budapest, 1994. február 9. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne említve a barlang.)
- Kraus Sándor: Beszámoló a 2003. évben végzett barlangász tevékenységemről. Kézirat. 2004. január 8. 4., 80. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
- Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 88. old.
- Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Turi Zoltán – Krajcsovich Gábor: Karszt Barlangkutató Szakosztály 1994. évi kutatási jelentése. Kézirat. 1995. február 10. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Vörös Péter: Beszámoló jelentés a Karszt Barlangkutató Csoport 1992-ben végzett munkáiról. Kézirat. 9. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Kristály-barlang leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
