Kristály-barlang (Budakalász)
| Kristály-barlang | |
 | |
| A barlang bejárata | |
| Hossz | 31 m |
| Mélység | 9 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 9 m |
| Tengerszint feletti magasság | körülbelül 380 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budakalász |
| Földrajzi táj | Pilis |
| Típus | inaktív, hévizes eredetű |
| Barlangkataszteri szám | 4820-34 |
| Elhelyezkedése | |
 Kristály-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 37′ 24″, k. h. 18° 59′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 24″, k. h. 18° 59′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kristály-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Kristály-barlang megkülönböztetetten védett, budakalászi barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. A különleges megjelenésű ásványai miatt érdekes.
Tartalomjegyzék
Leírás[szerkesztés]
A Nagy-Kevély keleti oldalában, a csúcstól északkeletre, egy felhagyott kőbánya falának a közepén, a bánya talpszintjétől körülbelül 11 méterrel magasabban található a bejárata. A zöld sáv jelzésű turistaút érinti a turistatérképeken jelölt kőfejtőt és a turistaúttól könnyen megközelíthető a bejárata. A Zöld-barlangtól délkeletre, körülbelül 100 méterre nyílik.
Felső triász, dachsteini mészkőben jött létre. Tipikus hévizes barlang a képződményei és a bejárati része alapján. Gömbfülkékből áll, amelyeket nagyon szűk átjárók kötnek össze. Négy, kis alapterületű terem van benne, a Bejárati-terem, a Kis-terem, a Pikkelyes-terem és a Dolgozószoba, amely a legnagyobb terme. A szűk részek miatt kevesen jártak benne és emiatt sokáig épségben maradtak a képződményei. Sok borsókő és sok kalcitkristály figyelhető meg a falain. Régen a teljes falfelületet kalcitkristályok fedték. Gömbüstök is előfordulnak a barlangban. Erős légáramlás érzékelhető benne, de télen kifejezetten meleg a léghőmérséklete. A vízszintes kiterjedése 13 méter. A barlangjáró alapfelszereléssel járható, lezárt barlang csak engedéllyel tekinthető meg.
A Kristály-barlang név 1992-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Zöld-barlang melletti üreg (Kárpát 1988) néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
A kőbányászat során tárult fel. 1988-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály mérte fel vázlatosan és a felmérés alapján Vér Zsolt szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet hét keresztmetszettel. A barlangtérképen be lett jelölve a feltárásra legalkalmasabb hely. A szakosztály ebben az évben hőmérsékletmérést és relatív páratartalom mérést végzett, valamint elkészítette a fénykép-dokumentációját. 1992-ben a Karszt Barlangkutató Szakosztály bontotta és vizsgálta, valamint tervezte a lezárását a képződményeinek a megóvása miatt. Ekkor 15 méter hosszú volt. 1993-ban a szakosztály állagmegóvást végzett, beszámolt róla, hogy ásványgyűjtők látogatják és javasolta a lezárását. 1994-ben a szakosztály szemetet gyűjtött benne.
A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint a Kristály-barlangban találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta. 2003. október 11-én Kraus Sándor tekintette meg és a jelentésében az is olvasható, hogy a falait több centiméter élhosszúságú, kalcit-romboéderekkel díszített, 60–80 centiméter átmérőjű medicinlabdák borítják. 2003. október 11-én a Troglonauta Barlangkutató Egyesület mérte fel, Szabó Zoltán vezetésével és a felmérés alapján, 2004. január 9-én Szabó Zoltán szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet öt keresztmetszettel, valamint egy hosszmetszet barlangtérképet. A felmérés szerint 31 méter hosszú, kilenc méter mély és 13 méter vízszintes kiterjedésű. Ekkor az egyesület bontotta, véste és elkészítette a fénykép-dokumentációját, valamint megállapította, hogy az 1988-ban készült barlangtérkép nem ábrázol egy nagy részt. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint.
Irodalom[szerkesztés]
- Ézsiás György: Troglonauta Barlangkutató Egyesület kutatási jelentés 2003. Kézirat. 23–27. oldalak és egy oldal fényképmelléklet, valamint egy számozatlan oldal a jelentés elején. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
- Kárpát József szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1988. évi jelentése. Kézirat. 11, 90–92. oldalak és egy oldal fényképmelléklet. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- Krajcsovich Gábor: Karszt Barlangkutató Szakosztály 1993. Kézirat. Budapest, 1994. február 9. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- Kraus Sándor: Beszámoló a 2003. évben végzett barlangász tevékenységemről. Kézirat. 2004. január 8. 4, 80. old. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 88. old.
- Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 13. old. Megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- Turi Zoltán – Krajcsovich Gábor: Karszt Barlangkutató Szakosztály 1994. évi kutatási jelentése. Kézirat. 1995. február 10. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- Vörös Péter: Beszámoló jelentés a Karszt Barlangkutató Csoport 1992-ben végzett munkáiról. Kézirat. 9. old. Megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- –: Kristály-barlang leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. Megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
