Kristály-barlang (Budakalász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kristály-barlang
A Kristály-barlang bejárata
A Kristály-barlang bejárata
Hossz31 m
Mélység9 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés9 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 380 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis hegység
Típus inaktív, hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4820-34
Elhelyezkedése
Kristály-barlang (Magyarország)
Kristály-barlang
Kristály-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 24″, k. h. 18° 59′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 24″, k. h. 18° 59′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristály-barlang témájú médiaállományokat.

A Kristály-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben található. Különleges megjelenésű ásványai miatt érdekes.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Kevély K-i oldalában, a csúcstól ÉK-re, egy felhagyott kőbánya falának a közepén, a bánya talpszintjétől körülbelül 11 méterrel magasabban található a bejárata. A zöld sáv jelzésű turistaút érinti a turistatérképeken jelölt kőfejtőt és a turistaúttól könnyen megközelíthető a bejárata. A Zöld-barlangtól délkeletre, körülbelül 100 méterre nyílik.

Felső triász dachsteini mészkőben jött létre. Tipikus hévizes barlang a képződményei és a bejárati része alapján. Gömbfülkékből áll, amelyeket nagyon szűk átjárók kötnek össze. Négy kis alapterületű terem van benne, a Bejárati-terem, a Kis-terem, a Pikkelyes-terem és a Dolgozószoba, amely a legnagyobb terme. A szűk részek miatt kevesen jártak benne és emiatt sokáig épségben maradtak képződményei.

Sok borsókő és sok kalcitkristály figyelhető meg falain. Régen a teljes falfelületet kalcitkristályok fedték. Gömbüstök is előfordulnak a barlangban. Erős légáramlás érzékelhető benne, de télen kifejezetten meleg a léghőmérséklete. Vízszintes kiterjedése 13 méter. A barlangjáró alapfelszereléssel járható, lezárt barlang csak engedéllyel tekinthető meg.

1992-ben volt először Kristály-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Zöld-barlang melletti üreg (Kárpát 1988) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1988-ban az Acheron Barlangkutató Szakosztály mérte fel vázlatosan a barlangot és a felmérés alapján Vér Zsolt szerkesztette meg a barlang alaprajz térképét 7 keresztmetszettel. A térképen be lett jelölve a feltárásra legalkalmasabb hely. A szakosztály ebben az évben a barlangban hőmérsékletmérést és relatív páratartalom mérést végzett, valamint elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját. Kárpát József 1990-ben készült kéziratában az van írva, hogy a Zöld-barlang melletti üreg (Budakalász) bejárata a Nagy-Kevély csúcsától 75°-ra 600 m-re, 360 m tszf. magasságban helyezkedik el. A zöld jelzésű turistaút D-i oldalán fekvő felhagyott kis kőbányában, a kőbánya talpszintjétől 11 m-rel magasabban található a bejárata. A 20 m hosszú és 7 m mély barlang hévizes keletkezésű gömbfülkeszerű kis üregek sora, amelyeket nagyon szűk átjárók kapcsolnak össze. A teljesen száraz barlang kitöltése agyag, por és kőtörmelék. Szép kalcitkristályok figyelhetők meg benne. Érdemes lenne kutatni.

A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Zöld-barlang melletti üreg 20 m hosszú és 7 m mély. 1992-ben a Karszt Barlangkutató Szakosztály bontotta és vizsgálta, valamint tervezte a lezárását a képződményeinek a megóvása miatt. Ekkor 15 m hosszú volt. 1993-ban a szakosztály állagmegóvást végzett, beszámolt róla, hogy ásványgyűjtők látogatják és javasolta a lezárását. 1994-ben a szakosztály szemetet gyűjtött benne. A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint a Kristály-barlangban találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta.

2003. október 11-én Kraus Sándor tekintette meg és a jelentésében az is olvasható, hogy a falait több centiméter élhosszúságú, kalcit-romboéderekkel díszített, 60–80 centiméter átmérőjű medicinlabdák borítják. 2003. október 11-én a Troglonauta Barlangkutató Egyesület mérte fel Szabó Zoltán vezetésével és a felmérés alapján 2004. január 9-én Szabó Zoltán szerkesztett és rajzolt alaprajzi barlangtérképet 5 keresztmetszettel, valamint hosszmetszet barlangtérképet. A felmérés szerint 31 méter hosszú, 9 méter mély és 13 méter vízszintes kiterjedésű. Ekkor az egyesület bontotta, véste és elkészítette fénykép-dokumentációját, valamint megállapította, hogy az 1988-ban készült barlangtérkép nem ábrázol egy nagy részt.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő és 4820/34 kataszteri számú Kristály-barlang. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4820-34 kataszteri számú Kristály-barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Kristály-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]