Benárd-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benárd-barlang
A barlang bejárata 1937-ben
A barlang bejárata 1937-ben
Hossz15 m
Mélység1 m
Magasság4 m
Függőleges kiterjedés5 m
Tengerszint feletti magasság317 m
Ország Magyarország
Település Sáska
Földrajzi táj Bakony
Típus kifagyásos aprózódású
Barlangkataszteri szám 4430-14
Elhelyezkedése
Benárd-barlang (Magyarország)
Benárd-barlang
Benárd-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 46″, k. h. 17° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 46″, k. h. 17° 28′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Benárd-barlang témájú médiaállományokat.

A Benárd-barlang megkülönböztetetten védett barlang. A Bakonyban található. Régészeti leletek kerültek elő belőle.

Leírás[szerkesztés]

A bejárata piros barlang, azaz Ω jelzésű turistaúton közelíthető meg. A nyílása kilenc méterrel a völgy talpa felett van, egy néhány méter magas, 15 méter széles sziklakibúvás alján. Felső triász fődolomitban keletkezett. Leél-Őssy Sándor leírása szerint egy tektonikus hasadék mentén, a fődolomit aprózódása következtében alakult ki. Denevérek is megpihennek a járataiban. Utcai ruhában járható, a bejárásához világítóeszköz ajánlott.

A neve 1937-ben bukkant fel az irodalmában. A Benárd-barlang nevet Szecsődy Gy. József adta a barlangnak. Benárd Ágost neve volt az alapja az elnevezésének. Előfordul az irodalmában Benard-barlang (Kolláth 1993), Bernád-barlang (Eszterhás 1984), Bénárd-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Sobri Jóska barlangja (Bertalan 1938), Sobri Jóska-barlangja (Bertalan 1976), Sobri Jóska buvóhelye (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Zsiványlik (Darnay-Dornyay 1957) és Zsivány-lik (Eszterhás 1984) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A helyi lakosok egyik részének régi elmondása szerint Sobri Jóska búvóhelye, míg másik részük szerint az ősember lakóhelye volt. Benárd Ágost, a terület birtokosa hívta meg Szecsődy Gy. Józsefet, hogy vizsgálja át a barlangot. 1937 tavaszán Szecsődy Gy. József megvizsgálta, lefényképezte, klimatológiai méréseket és ásatást végzett benne, amelynek során egy karcos kőedénytöredéket és több más agyagedényt talált. A barlang belső részeinek a nagyon kormos falai alapján feltételezte, hogy sokáig laktak benne. Az ásatás előtt csak hason csúszva lehetett a bejáratán bejutni. Az 1938. évi Turisták Lapjában az lett publikálva, hogy a Nyirád melletti Dabos-pusztánál lévő, egyik karsztos dolomithegy oldalában, 317 méter tengerszint feletti magasságban keletkezett a kis barlang. A főfolyosón kívül egy emeletes tornácból és két mellékágból áll. Történelemelőtti edénytöredékeket talált a talajában a feltáró Szecsődy Gy. József. Néhány helyen hófehér kőrózsák díszítik a falakat. A publikáció egy irodalmi hivatkozás alapján lett írva. Az 1955-ben megjelent, „Bakony útikalauz”ban részletesen le van írva.

1959-ben a hossza alig hat méter volt Leél-Őssy Sándor tanulmánya szerint. Az Agár-tetőnek és a környékének az egyetlen, kis barlangja, amely Dabos-pusztától körülbelül 200 méterre, északkeletre fekszik. Emeletes és kőfülke jellegű barlangnak írta le, amelynek két szintje van egymás felett. A dolomit aprózódásos lepusztulása hozta létre egy tektonikus hasadék mentén. Ezért nem karsztos barlang. Az 1965. évi Karszt és Barlangban napvilágot látott tanulmány szerint Szőcön, Dabos-pusztán van. A Szecsődy Gy. József által talált leletek lehet, hogy őskoriak.

Az 1976-ban kiadott, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel egy névváltozata és a barlanggal foglalkozó két publikáció. A barlangnévmutató szerint Nyirádon helyezkedik el. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Bakony déli részén, Szőcön, a Nyirád melletti Dobospusztától északkeletre, körülbelül 200 méterre található. Egy karsztos dolina oldalában, 317 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A hat méter hosszú, mállásos kőfülke fődolomitban jött létre. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján íródott.

Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és két névváltozata, valamint egy térképen van feltüntetve a helye. Az 1984-ben megjelent, Eszterhás István által írt, „Lista a Bakony barlangjairól” című összeállítás említi négy névváltozatát és azt, hogy hat méter hosszú karsztbarlang. 1988-ban a Bakony Barlangkutató Egyesület tagjai vizsgálták át, valamint készítettek egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet keresztmetszettel. A felmérés alapján 15 méter hosszú. A kéziratuk szerint forrásbarlang.

1990-ben a Bauxit Barlangkutató Csoport tagjai készítettek egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet keresztmetszetekkel, amelyeket 1993-ban a Plecotus Barlangkutató Csoport tagjai aktualizáltak és jelentettek meg a beszámolójukban. A barlangot nyolc méter hosszúnak írták le. Hazslinszky Tamás 1999-es kéziratában téves az a megállapítás, hogy Darnay-Dornyay Béla az 1957-es útikalauzában csak az egyik névváltozatát említette. 2006 óta megkülönböztetett védelem alatt álló barlang. 2008-ban geoládát helyeztek el benne. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. A 2013. évi Építésügyi Szemlében kiadott, Varga Gábor által írt tanulmányban a feltételezett, barlangi lelőhelyek közé van sorolva, az olyan lelőhelyekhez, ahonnan nem kerültek elő leletek, vagy a leletek korhatározása nem történt meg.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]