Benárd-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benárd-barlang
A Benárd-barlang bejárata 1937-ben
A Benárd-barlang bejárata 1937-ben
Hossz15 m
Mélység1 m
Magasság4 m
Függőleges kiterjedés5 m
Tengerszint feletti magasság317 m
Ország Magyarország
Település Sáska
Földrajzi táj Bakony
Típus kifagyásos aprózódású
Barlangkataszteri szám 4430-14
Lelőhely-azonosító 23943
Elhelyezkedése
Benárd-barlang (Magyarország)
Benárd-barlang
Benárd-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 46″, k. h. 17° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 46″, k. h. 17° 28′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Benárd-barlang témájú médiaállományokat.

A Benárd-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Bakonyban található. Régészeti leletek kerültek elő belőle. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

Bejárata piros barlang, azaz Ω jelzésű turistaúton közelíthető meg. Nyílása 9 m-rel a völgy talpa felett van, egy néhány m magas, 15 m széles sziklakibúvás alján. Felső triász fődolomitban keletkezett. Leél-Őssy Sándor leírása szerint tektonikus hasadék mentén a fődolomit aprózódása következtében alakult ki. Denevérek is megpihennek járataiban. Utcai ruhában járható, bejárásához világítóeszköz ajánlott.

1937-ben volt először Benárd-barlangnak nevezve a barlang irodalmában. A Benárd-barlang nevet Szecsődy Gy. József adta a barlangnak. Benárd Ágost neve volt az alapja az elnevezésének. Előfordul az irodalmában Benard-barlang (Kolláth 1993), Bernád-barlang (Eszterhás 1984), Bénárd-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Sobri Jóska barlangja (Bertalan 1938), Sobri Jóska-barlangja (Bertalan 1976), Sobri Jóska buvóhelye (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Zsiványlik (Darnay-Dornyay 1957) és Zsivány-lik (Eszterhás 1984) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A helyi lakosok egyik részének régi elmondása szerint Sobri Jóska búvóhelye, míg másik részük szerint az ősember lakóhelye volt. Benárd Ágost, a terület birtokosa hívta meg Szecsődy Gy. Józsefet, hogy vizsgálja át a barlangot. 1937 tavaszán Szecsődy Gy. József megvizsgálta, lefényképezte, klimatológiai méréseket és ásatást végzett benne, amelynek során egy karcos kőedénytöredéket és több más agyagedényt talált. A barlang belső részeinek nagyon kormos falai alapján feltételezte, hogy sokáig laktak benne. Az ásatás előtt csak hason csúszva lehetett bejáratán bejutni.

A Turisták Lapja 1938. évi évfolyamában az lett publikálva, hogy a Nyirád melletti Dabos-pusztánál lévő egyik karsztos dolomithegy oldalában, 317 m tengerszint feletti magasságban keletkezett a kis barlang. A főfolyosón kívül emeletes tornácból és két mellékágból áll. Történelemelőtti edénytöredékeket talált talajában a feltáró Szecsődy Gy. József. Néhány helyen hófehér kőrózsák díszítik a falakat. A publikáció egy irodalmi mű alapján lett írva. Az 1955-ben megjelent Bakony útikalauzban részletesen le van írva.

1959-ben hossza alig 6 m volt Leél-Őssy Sándor tanulmánya szerint. Az Agár-tetőnek és környékének egyetlen kis barlangja, amely Dabos-pusztától kb. 200 m-re ÉK-re fekszik. Emeletes és kőfülke jellegű barlangnak írta le, amelynek két szintje van egymás felett. A dolomit aprózódásos lepusztulása hozta létre tektonikus hasadék mentén. Ezért nem karsztos barlang. Az 1965. évi Karszt és Barlangban napvilágot látott tanulmány szerint Szőcön, Dabos-pusztán van. A Szecsődy Gy. József által talált leletek lehet hogy őskoriak.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bakonyban, Nyirádon lévő barlang Bénárd-barlang néven Sobri Jóska buvóhelye névváltozattal. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 publikáció, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bakony D-i részén, Szőcön, a Nyirád melletti Dobospusztától ÉK-re kb. 200 m-re található. Karsztos dolina oldalában, 317 m tengerszint feletti magasságban van bejárata. A 6 m hosszú mállásos kőfülke fődolomitban jött létre. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva.

Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Benárd-barlang néven Sobri Jóska barlangja és Zsiványlik névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Déli-Bakony, a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1984-ben megjelent és Eszterhás István által írt Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Déli-Bakonyban, a 4430-as barlangkataszteri tájegységben, Sáskán lévő Bénárd-barlang további nevei Bernád-barlang, Zsivány-lik és Sobri Jóska buvóhelye. A karsztbarlang 6 m hosszú és ismeretlen mélységű.

1988-ban a Bakony Barlangkutató Egyesület tagjai vizsgálták át, valamint készítettek alaprajzi barlangtérképet és hosszmetszet barlangtérképet keresztmetszettel. A felmérés alapján 15 m hosszú. A kéziratuk szerint forrásbarlang. 1990-ben a Bauxit Barlangkutató Csoport tagjai készítettek alaprajzi barlangtérképet és hosszmetszet barlangtérképet keresztmetszetekkel, amelyeket 1993-ban a Plecotus Barlangkutató Csoport tagjai aktualizáltak és jelentettek meg beszámolójukban. A barlangot 8 m hosszúnak írták le.

Hazslinszky Tamás 1999-es kéziratában téves az a megállapítás, hogy Darnay-Dornyay Béla 1957-es útikalauzában csak az egyik névváltozatát említette. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bakony hegységben elhelyezkedő és 4430/14 nyilvántartási számú Benárd-barlang. 2008-ban geoládát helyeztek el benne.

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4430-14 kataszteri számú Benárd-barlang. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Veszprém megyében lévő Sáskán elhelyezkedő, 23943 lelőhely-azonosítójú és 4430-14 barlangkataszteri számú Benárd-barlang a feltételezett barlangi régészeti lelőhelyek közé van sorolva, azaz az olyan lelőhelyek közé, ahonnan leletek nem kerültek elő, vagy a leletek korhatározása nem történt meg.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]