Kis-Berda-barlang
| Kis-Berda-barlang | |
 | |
| A Kis-Berda-barlang bejárata (két kötél között) | |
| Hossz | 20 m |
| Mélység | 2 m |
| Magasság | 4 m |
| Függőleges kiterjedés | 6 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Csobánka |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | inaktív hévizes |
| Barlangkataszteri szám | 4820-48 |
| Elhelyezkedése | |
 Kis-Berda-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 42″, k. h. 18° 58′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 42″, k. h. 18° 58′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Berda-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Kis-Berda-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, a Csúcs-hegyen található egyik barlang, amelynek bejárata kötéltechnikai eszközök alkalmazásával érhető el.
Leírás[szerkesztés]
Csobánka szélén, a Csúcs-hegy északnyugati, felhagyott mészkőbányájának (a kőfejtőben található egy Berda József emlékét őrző emléktábla) keleti oldalában, a sziklafal felső harmadában, körülbelül 10 méter magasságban helyezkedik el a látványos, messziről is jól látható bejárata. A bejárat kötéltechnikai eszközök alkalmazásával érhető el. Felülről ereszkedéssel, alulról sziklamászással.
A 20 méter hosszú barlang felső triász dachsteini mészkőben, valószínűleg freatikus körülmények között jött létre. A bejárati fülkéből kúszva lehet eljutni a barlang belsőbb részeibe, ahol a lejtő folyosókat kis teremszerű kiszélesedések kötik össze. Az első kiszélesedésnél egy keresztirányú, négy méter magas, szűk hasadék található, de ezt leszámítva a barlangra a lapos keresztmetszet jellemző. Nincs sok ásványkiválás a barlangban, amelynek végpontjáról elszűkülő járatok vezetnek több irányba. Kutatás szempontjából nem nagyon jelentős, de felkeresni és megnézni érdemes.
Előfordul a barlang az irodalomban Berda-emlékmüi-barlang (Kraus 1997) és Kis Berda barlang (Kucsera 1993) neveken is. 1997-ben volt először Kis-Berda-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1988-ban az Aragonit Barlangkutató Csoport kutatta. A barlangnak nem volt bejárata, csak egy kis gömbfülke volt a sziklamászó helyen. A fülkében lévő kevés agyagban egy körülbelül három méter magas fa nőtt. Légréses fülkéket találtak, amikor kivették a fát és az agyagot négy méter hosszig kitermelték. 1992-ig nyolc méter hosszig fedezték fel. Az Aragonit Barlangkutató és Természetbarát Egyesület tervezte, hogy 1993-ban folytatja a kutatását és lezárja a bejáratot. 1996-ig nyolc méter hosszú kuszoda volt, amelynek végpontján 1996-ban négy méterrel túljutottak.
1997. március 27-én Regős József felmérte a barlangot és a felmérés alapján Kraus Sándor 1997. március 29-én megrajzolta alaprajz barlangtérképét, amely 1:100 méretarányban lett szerkesztve. 1997. májusban Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Csúcs-hegy barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a Kis Berda névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Kis-Berda-barlangnak (Berda-emlékmüi-barlang) 1997-ben készült el a térképe. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz.
Irodalom[szerkesztés]
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 22., 23. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kucsera János: Aragonit Barlangkutató és Természetbarát Egyesület 1992. évi jelentés. Kézirat. Budapest, 1993. február 28. 1., 2–3., 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kucsera János: Aragonit Barlangkutató és Természetbarát Egyesület 1996. évi jelentés. Kézirat. Budapest, 1997. február 12. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Kis-Berda-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
