Boldog Özséb-kilátó
| Boldog Özséb-kilátó | |
.jpg) | |
| A Boldog Özséb-kilátó az avatása napján | |
| Település | Pilisszentkereszt |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 2014 |
| Megnyitás | 2014. október 28. |
| Tervező | Koller József, Koller és Társa Tervező Kft. |
| Kivitelező | Molnár és Molnár Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. |
| Építési költség | >50 millió Ft |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kilátó |
| Tulajdonos | Pilisi Parkerdő Zrt. |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 756 m |
| Magassága | 17,25 m |
| Alapterület | 66,5 m² |
| Hosszúsága | ∅ 9,2 m |
| Szélessége | ∅ 9,2 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Különlegességek | A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján emelkedik |
| Elhelyezkedése | |
 Boldog Özséb-kilátó
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
| é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 52′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 52′ 23″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Özséb-kilátó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Boldog Özséb-kilátó a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis 756 méteres csúcsán 2014-ben emelt kilátó, Pilisszentkereszt közigazgatási területén, nem messze a pilisszántói községhatártól. A kör alaprajzú, több mint 17 méter magas, felső teraszáról 360 fokos körpanorámát biztosító építmény egy, a csúcson évtizedekkel korábban emelt geodéziai mérőtorony átépítésével jött létre, nevét Boldog Özsébről, a pálos rend alapítójáról kapta, aki a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remeteként.
Története[szerkesztés]
A Pilis teteje a rendszerváltás körüli évekig katonai területnek számított, legmagasabb pontján egy földmérési célokat szolgáló, hengeres formájú geodéziai mérőtorony épült az 1970-es években. Az 1980-as évek elején lett katonai terület, ahová az SZ–75-ös rakétákkal felszerelt 11/2. honi légvédelmi rakétaosztály (MN 1059) települt. A bázist 1995-ben számolták fel. Ezt a terület katonai funkciójának megszűnését követően a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), illetve egy meteorológiai megfigyelésekkel és az észlelések rögzítésével foglalkozó civil szervezet tartotta fenn. Kilátóvá való átépítésének ötlete a 2010-es években született meg, a beruházás lebonyolítója a Pilisi Parkerdő Zrt. volt.
Az átépítés során meghagyták, illetve megmagasították a korábbi torony vasbeton falait, ezzel új tetőszintet alakítottak ki, amit kizárólag a vasbeton magon belül vezetett csigalépcsőn lehet elérni. Ugyanakkor a torony körül új, fából ácsolt lépcsősort építettek, a kilátó külső falaként pedig függőleges fatartókból képeztek ki egy hengerpalást alakú homlokzatot. E megoldásnak köszönhetően a kilátóban biztonsággal szétválasztható a turisztikai és a meteorológiai megfigyelő funkció, hiszen a kutatóállomás műszerei így védelmet élveznek.
Átadására 2014. október 28-án került sor.[1]
Műszaki adatai[szerkesztés]
A kilátó építésekor a meglévő vasbeton torony körül új, fából készült lépcsősor épült, melynek gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a vasbeton falhoz és az építmény külső falát alkotó, borovifenyőből készült, 10×15 centiméteres keresztmetszetű függőleges tartók által képezett faszerkezethez. Az eredeti, 3,5 méteres átmérőjű és 12,5 méter magasságú tornyot a 2014. június 20-án megindított építkezés során összesen 4,75 méterrel magasították meg, és legfelül egy olyan épületrészt alakítottak ki, amelynek átmérője megegyezik a kilátó faszerkezetének 9,2 méteres átmérőjével. A kilátó látogatószintjén 3 méter széles körgyűrű alakú, az előbb említett új vasbeton szerkezet által fedett teraszt képeztek ki, a talajfelszíntől számított 12,9 méteres magasságban. Az építkezéshez összesen mintegy 96 m³ betont, 3,8 tonna betonacélt és további 6 tonnányi acélszerelvényt használtak fel, a kilátó külső borításához 31 m³ fenyőgerendára volt szükség és 65 méternyi rozsdamentes acélból készült korlátot építettek be a szerkezetbe.[1]
Megközelítése[szerkesztés]
A kilátó megközelítése több irányból lehetséges, de csak gyalogosan, kijelölt turistautakon. A legrövidebb megközelítési útvonal a Pilisszántó felett magasodó Orosdy-kastélytól induló, szinte toronyiránt vezető, ám elég meredek útvonal; a legkényelmesebb elérési lehetőség pedig a Pilisszentkereszt külterületén, Pest és Komárom-Esztergom vármegye határa közelében található Két-bükkfa-nyeregtől kínálkozik, ahonnan nemcsak jelzett turistaút, hanem kiépített (a közforgalom elől elzárt) erdészeti út is vezet a kilátóhoz.
Látnivalók a környéken[szerkesztés]
A kilátó közelében több kolostorrom (pilisszentléleki pálos, klastrompusztai pálos, pilisszentkereszti ciszterci kolostor) és számos barlang található. Részben annak is köszönhetően, hogy a Pilis-tető hosszabb időn keresztül el volt zárva a kirándulók elől, ezen a környéken maradt fent egy ritka, fokozottan védett növényfaj, a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) legnagyobb ismert Kárpát-medencei populációja.
Képgaléria[szerkesztés]
-
A kilátó távlati képe egy egykori fedezékkel
-
A Boldog Özséb-kilátó fák között
-
Egy egykori fedezék a Pilis-tetőn, háttérben a kilátóval
-
A kilátó bejárati része a felavatása előtt
-
A kilátó bejárati része
-
A Boldog Özséb-kilátó avatása 2014. október 28-án
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Légifotó-galéria[szerkesztés]
-
Boldog Özséb-kilátó, légi fotó
-
A Boldog Özséb-kilátó a levegőből
-
Kilátó Pilis 756 méteres csúcsán, légi felvétel
-
Madártávlatból a Boldog Özséb-kilátó
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b A pilis-tetői Boldog Özséb-kilátó átadása. parkerdő.hu, 2014. október 28. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)