Jóreménység-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jóreménység-barlang
A Jóreménység-barlang bejárata
A Jóreménység-barlang bejárata
Hossz70,6 m
Mélység2,5 m
Magasság9 m
Függőleges kiterjedés11,5 m
Tengerszint feletti magasság581 m
Ország Magyarország
Település Pilisszentkereszt
Földrajzi táj Pilis hegység
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4840-122
Elhelyezkedése
Jóreménység-barlang (Magyarország)
Jóreménység-barlang
Jóreménység-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 15″, k. h. 18° 51′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 15″, k. h. 18° 51′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóreménység-barlang témájú médiaállományokat.

A Jóreménység-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, a Pilisszentkereszt szélén található Vaskapu-hegyen elhelyezkedő egyik barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Vaskapu-völgyben, a Pilis-barlangtól 290°-ra 150 m-re, 580 m tszf. magasságban van az É-ra néző bejárata. A Vaskapu-völgy elágazásától 215°-ra 130 m-re, 6 m-es sziklafal tövében nyílik. Bejárata felett van a Jóreménység feletti-barlang bejárata, amely egy kis nyíláson keresztül össze is függ a Jóreménység-barlanggal. Előterében még megfigyelhetők az egykori kutatótáborok nyomai (tűzrakó- és pihenőhely).

Felső triász dachsteini mészkőben jött létre. Inaktív forrásbarlangnak tűnik formakincse alapján, de lehet, hogy freatikus körülmények között keletkezett. Szép korróziós formák (gömbüstök és mikroformák) díszítik tág folyosóját. Képződményei: függőcseppkövek, cseppkőlefolyások, farkasfogas cseppkövek és apró kondenzvizes borsókő. Száraz a barlang. Kitöltése agyag, humusz és kőtörmelék. Sok az avar az elején. 5–6 főnek alkalmas bivakolásra. Érdemes meglátogatni a lezáratlan barlangot, mert engedély nélkül és utcai ruhában is járható és nagyon sok érdekesség van benne. Csak világítóeszköz szükséges bejárásához.

1982-ben volt először Jóreménység-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben meg van említve, hogy a Szoplák-völgyi-barlang környékén, a Vaskapu-völgyben sok kis üreg bújik meg a bokrok között. Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak a Vaskapu-völgyi barlangok. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint egy erdei kunyhó mellett befordul a kék négyzet jelzésű turistaút a Vaskapu-völgybe és kb. fél km után az út mellé lehúzódó sziklás hegyoldalban üregek és kis barlangok egész sora található. Ezek a vaskapu-völgyi barlangok (kőfülkék, sziklaodúk), amelyek közül kiemelkedik méreteivel, cseppköveivel és érdekes formáival a Pilis-barlang.

A Labor MIM/EKB Esztergomi Karszt- és Barlangkutató Csoport 1982. évi jelentése szerint a Jóreménység-barlangot (Pest megye, Pilis hegység, Vaskapu-völgy) 1982. június 27-én fedezték fel a csoport tagjai. Az év második felében a tagok a barlang sziklafala előtti terület talpszintjét 2×3 m-es négyszögben 2 m-rel alacsonyabbra süllyesztették. Az alacsonyabb terület miatt könnyebbé vált a barlangba bemosódott törmelék kihordása az eredeti bejárattól DK-re 1,5 m-re lévő nyíláson át. Beigazolódott az a feltételezés, hogy az első terem aláhajlással eléri a leásott felszíni részt.

A törmelék eltávolításának megkönnyítésére a sziklafal előtti részen a Tatabányai Barlangkutató Csoport segítségével csigás drótkötélpályát készítettek. Később az első terem egészében 1 m-rel növelték a belmagasságot a törmelék eltávolításával, majd a terem hosszában D-re egy 1 m széles és 1 m mély kutatóárkot mélyített a csoport. Megőrizték a törmelékben talált cseppkőtöredéket. 1982-ben a csoport a barlangból 35 m³ agyagot és kőtörmeléket távolított el. Az 1. melléklet a Vaskapu-völgy térképvázlata. A rajzon látható a Jóreménység-barlangnak és a környék barlangjainak földrajzi elhelyezkedése. A 2. melléklet a barlang alaprajz térképe, amelyet Mátéfi László készített.

A Népszava 1982. július 24-ei számában közölve lett, hogy a Labor Műszeripari Művek esztergomi karszt- és barlangkutatói kiásták egy nagy kiterjedésűnek tűnő cseppkőbarlang bejáratát, amely a Pilis hegységben lévő Vaskapu-völgyben van. A barlang a formakincse alapján a Pilis hegység legszebbnek ígérkező cseppkőbarlangja. Elképzelhető, hogy az érdeklődő turistáknak is elérhetővé válik majd a feltárás után a Jóreménység-barlang megcsodálása. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban meg van említve, hogy a Labor MIM/EKB Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók 1982-ben feltáró kutatást végeztek a Pilis hegységben lévő Jóreménység-barlangban. 1982. december 31-én a Labor MIM Esztergomi Természetjáró Karszt- és Barlangkutató Tömegsportcsoport kutatási területe volt a Jóreménység-barlang (Pilis hegység).

Az Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók 1983. évi jelentésében az olvasható, hogy a csoport 1983-ban csigát, kötélpályát készített az 1982-ben lesüllyeszett (2×3 m-es) felszíni rész fölé. Ezért sokkal gyorsabb lett a barlangban lévő kitöltés eltávolítása. A csoporttagok szélesítették (azaz 1 m-rel mélyítették) az 1982-ben ásott kutatóárkot. A kitöltés eltávolításakor (50 cm után) bejutottak egy új járatba, amelynek a Kürtő nevet adták. A Kürtő 4,7 m magas és 1,8 m széles. A Nagy-terem bal oldalán 1 m széles támfalat hagytak, mert a kitöltésben kormos törmeléket (2–10 cm-es mészkődarabok), mellette pedig 5 mm és 1,5 cm közötti nagyságú faszéndarabokat találtak. A falak nem voltak kormosak vagy elszíneződöttek. A Heliktites Nagy-terem felé lévő végében volt a tűzre utaló nyomok többsége. A feltáró munka során nem került elő régészeti tárgy, csont.

A csoport tájékoztatta a Balassi Bálint Múzeumot. A múzeum Lázár Saroltát küldte a helyszínre. Megállapította, hogy a barlangban nem található régészeti kultúra vagy lelet. A faszén és a korom valószínűleg egy erdőtűz bemosott nyoma. A csoport utánanézett ennek a levéltárban és nem talált feljegyzést azzal kapcsolatban, hogy azon a környéken (Vaskapu-völgy) tűz volt. A támfalban hagyott kitöltés majdnem végig ugyanolyan. Ez a kitöltés löszös, agyag csak elvétve van benne néhány apró, 3–10 mm-es kaviccsal középtájon és a kormos törmelékkel. Az agyagban nincsenek elkülöníthető rétegek. A szintsüllyesztésnél megmaradt a Heliktites, mert ha megbolygatják az agyagot, akkor megsérült volna a lenőtt cseppkőréteg. A Heliktites meghagyása megnehezítette a Cukorsüvegből a kitöltés eltávolítását. (Pedig ezen a helyen volt a legtöbb esély új járat felfedezésére.)

A Jóreménység-barlang bejárata

Mivel a talaj egyenletesen süllyed a bejárat felé, ezért fennáll az a veszély, hogy bármikor megcsúszhat 5–6 m³ anyag. Ezt a földmennyiséget el kell távolítani, amelynek egy része már megtörtént. A tagok 1983-ban kb. 40 m³ kitöltést, követ mozgattak meg és hordtak ki a barlangból. A csoport decemberben elkészítette a barlang térképét. A kéziratban látható az elkészült kötélpálya rajza, a Nagy-terem metszete és a Heliktites metszete. A Nagy-terem metszetén látható az 1983-ban felfedezett kürtő, a tanúfal, a kitöltés eredeti szintje (1982. június 27.), 1982. decemberi szintje, az 1982. évi kutatóárok és a kitöltés jelenlegi szintje (1983. december) is. A jelentésbe bekerült a barlang 1983. decemberben készült alaprajz térképe 3 keresztmetszettel és hosszmetszet térképe.

Az 1983. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1983. évi csoportjelentés kivonatos változata. A kiadványban megjelent a barlang alaprajz térképe is, de metszetek nélkül. A Magyar Ifjúság 1983. január 14-ei számában meg van említve, hogy az Esztergomi Karszt- és Barlangkutató Társaság 1982 júliusában felfedezte a Pilis hegység egyik hidrotermális eredetű és elcseppkövesedett üregrendszerét, amelynek a társaság a Jóreménység-barlang nevet adta. A már Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók nevű csoport fedezte fel a Jóreménység-barlang mellett elhelyezkedő Borostyán-barlangot.

Az Esztergomi Karszt- és Barlangkutató Csoport 1984. évi jelentésében az van írva, hogy 1984-ben a csoport első munkája az volt a barlangban, hogy eltávolította a barlangban télen összegyűlt hordalékot, valamint némi omladékot. Az eltávolított anyag felszínről behordott, a barlang nagyságához képest sok bemosott talajból és avarból állt. A tervezett 1,5 m széles és 2 m mély árok nem lett kiásva, pedig nagyon sokat segített volna az árokban futó kötélpálya. Az árok földmunkáinál már az első 20 cm-nél megnehezítette a munkát a sok kőtörmelék. A kőtörmelék eltávolítása után elérték a szálkövet és ezért 50 cm mélységben be kellett fejezni a munkát. A Cukorsüveg-teremben 30–40 cm-es talpszintsüllyesztés közben talált csontok még nem lettek meghatározva. A Gombás-barlang földrajzi elhelyezkedését bemutató vázlatos helyszínrajzon látható a Jóreménység-barlang földrajzi elhelyezkedése is.

A Jóreménység-barlang bejárata belülről fényképezve

Az 1984. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1984. évi csoportjelentésnek a Jóreménység-barlangra vonatkozó része, de a Gombás-barlang földrajzi elhelyezkedését bemutató vázlatos helyszínrajz nélkül. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a Jóreménység-barlang. 1989 decemberében Kárpát József, Gyombolai Gábor és Madár Marianna mérték fel a barlangot. A felmérés alapján alaprajz térkép és 2 keresztmetszet lett rajzolva.

A Kárpát József által írt, 1990-ben készült kéziratban szó van arról, hogy a Jóreménység-barlang (Pilisszentkereszt) 21 m hosszú és 3 m mély. A Pilis-barlangtól 290°-ra 150 m-re, 580 m tszf. magasságban van a bejárata. A Vaskapu-völgy elágazásától 215°-ra 130 m-re, 6 m-es sziklafal tövében nyílik. Bejárata felett van a Jóreménység feletti-barlang bejárata. A barlangot az esztergomi barlangkutatók bontották ki az 1980-as évek elején. Inaktív forrásbarlangnak tűnik formakincse alapján. Szép korróziós formák (gömbüstök és mikroformák) díszítik tág folyosóját. Képződményei: függőcseppkövek, cseppkőlefolyások, farkasfogas cseppkövek és apró kondenzvizes borsókő. Száraz a barlang. Kitöltése agyag, humusz és kőtörmelék. Sok az avar az elején. 5–6 főnek alkalmas bivakolásra. Érdemes tovább kutatni végpontját, de jelenleg nincs kutatva. Előterében még megfigyelhetők az egykori kutatótáborok nyomai. A kéziratba bekerült az 1989-ben készült térkép.

Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő rész, amely a vaskapu-völgyi barlangokat ismerteti, azzal a különbséggel, hogy az erdei kunyhó mellett a piros jelzésű turistaút fordul be a Vaskapu-völgybe. A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Jóreménység-barlang (Pilisszentkereszt) 21 m hosszú és 3 m mély. Az 1996. évi barlangnap túrakalauzában meg van említve, hogy a vaskapu-völgyi barlangok, kőfülkék és sziklaodúk közül mind méretével, mind érdekes formáival, cseppköveivel kiemelkedik a Pilis-barlang.

1997. májusban Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pilis-barlang környékén lévő üregek földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a Jóreménység névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Jóreménység-barlangnak volt már térképe 1997 előtt. Jelentős barlang, amely további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A Vas Népe, a Zalai Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap és a Napló 2004. szeptember 30-ai számaiban meg van említve, hogy a 21 m hosszú Jóreménység-barlang akár utcai ruhában is végigjárható. A barlang egybefüggő termében különböző cseppkövek és borsókövek is megfigyelhetők.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]