Kevély-nyergi-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kevély-nyergi-zsomboly
A Kevély-nyergi-zsomboly bejárata 2020-ban
A Kevély-nyergi-zsomboly bejárata 2020-ban
Hossz80 m
Mélység21 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés21 m
Tengerszint feletti magasság396 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis hegység
Típus hidrotermális eredetű
Barlangkataszteri szám 4820-12
Elhelyezkedése
Kevély-nyergi-zsomboly (Magyarország)
Kevély-nyergi-zsomboly
Kevély-nyergi-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 46″, k. h. 18° 58′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 46″, k. h. 18° 58′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kevély-nyergi-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Kevély-nyergi-zsomboly Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben található. Turista útikalauzokban is be van mutatva.

Leírás[szerkesztés]

500 méterre, keletre fekszik az egykori Kevély-nyergi turistaháztól, a Nagy-Kevély oldalában. Ligetes erdőben, nehezen észrevehetően nyílik, bár a bejárata nagy, egy 4–5 méter átmérőjű akna. A turistatérképek is jelölik a helyét. A legkönnyebben a zöld sáv jelzésű turistaútról közelíthető meg.

Felső triász dachsteini mészkőben jött létre. Meleg vizek alakították ki. A bejárati akna Leél-Őssy Sándor szerint hévizes, Haas János szerint beszakadásos eredetű, amelyben gömbüstök és cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A bejárati aknával párhuzamos, agyaggal és a felszínről bemosott kőzettörmelékkel feltöltött ikerakna egy terembe vezet, ahol a beszakadás törmelékhalma van. A barlang csak kötéltechnikában jártas, engedéllyel rendelkező személyeknek járható. A bejárati akna feltöltődése gyakran megakadályozza a zsomboly alsó, vízszintes részébe a bejutást. Jelenleg nem járható ez a rész.

Előfordul a barlang az irodalmában Kevélyi-zsomboly (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Kevély-nyergi Természetbarát-zsomboly (Dely, Mezei 1974), Kevélynyergi-zsomboly (Leél-Őssy 1958), Kevélynyergi zsomboly (Leél-Őssy 1958), Kevélynyergi Zsomboly (Thuróczy 1964), Nagy-kevélyi Természetbarát-zsomboly (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Nagykevélyi-zsomboly (Kordos 1984), Nagykevélyi zsomboly (Kadić 1942), Természetbarát-barlang (Kordos 1984), Természetbarát barlang (Bertalan 1976), Természetbarát-zsomboly (Révai 1941) és Természetbarát zsomboly (Mezei, Páli 1955) neveken is. A Természetbarát-barlang nevet és az ahhoz hasonló neveket a barlang az 1940-es években, az alsó teremsorát felfedező Természetbarátok Turista Egyesület neve miatt kapta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kézirata szerint Schőnviszky László 1937-ben publikált tanulmányában meg van említve a Kevély-nyergi-zsomboly, de a 151. oldalon valószínűleg a Gyopáros-barlangra utalt Schőnviszky László. A 151. oldalon az olvasható, hogy van a Nagy-Kevély déli oldalán egy feltárásra váró kis üreg.

A Természetbarát 1938. évi 3–4. számában meg van említve, hogy a TTE barlangkutatói felfedeztek egy zsombolyt. Korábban ismeretlen volt a zsomboly, amely a kevély-nyergi menedékháztól É-ra pár percre helyezkedik el. Az egyesület tagjai elkezdték a barlang kutatását. Négy munkatúrán kutatták a barlangot. Eredményt lassan értek el, de az eredmény biztató. A feltárt részekben szép cseppkövek vannak. Úgy gondolják, hogy a zsomboly egy nagyobb barlangrendszerhez vezet le. Nemsokára megint munkatúrát tesznek a barlangban és remélik, hogy sok természetbarát lesz ezen a túrán. A túra nemcsak az egyesület tagjainak fontos, hanem mindenkinek. Az egyesület tagjai eltervezték, hogy ha elég érdeklődő lesz, akkor Pest környéki barlangkörtúrát (pl. Kevélyi barlang, Szemlő-hegyi-barlang, Ferenc-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Solymári-ördöglyuk, Legény-barlang) fognak vezetni. Őszi barlangtúranaptár: 1938. október 16., kevélyi új zsomboly (vezető: Venkovits István).

1940-ben, valamint 1941-ben a csoporttagok feltáró munkát végeztek a barlangban. 1941 júniusában és 1941. november 9-én fel lett mérve a barlang, majd a felmérés alapján elkészült a Természetbarát barlang alaprajz térképe és hosszmetszet térképe. A térképen láthatók a barlang részeinek nevei: Magazin, Zsomboly, Büdöslyuk, Pihenő, Kiskürtő-terem, Miklós-átjáró, Kis-Danca-terem, Nagy-Danca-terem, Átjáró és Hosszú-folyosó.

A Népszava 1941. április 2-i száma szerint 1941. március 30-án a Természetbarátok barlangkutatói új részt tártak fel a zsombolyban. A 20 méter mély zsomboly alján, a felhalmozódott, nagy mennyiségű sziklatörmelékben, sokáig tartó munka után vasárnap sikerült egy szűk folyosót kibontani, amelyből két nagy méretű terembe jutottak a felfedezők. Az egyik terem egy emelet magas és sok benne a gyönyörű cseppkő, valamint a hófehér mésztufazuhatag. A legszebb termet Dancza János nevéről Dancza-teremnek nevezték el. A barlangban a legszebb látványosság egy cseppkőfülke, amely három–négy méter magas, karfiolszerű képződmény és mellette egy kristálytiszta vízzel teli kőmedence van. A padlót is tufagátak és cseppkövek díszítik. 50 méter hosszú a felfedezett, gyönyörűen cseppköves barlangrész, amely csak egy részeredménye a barlang kutatásának és emiatt a Pilis fontos barlangjai közé sorolható a zsomboly.

Az 1942. június 30-i Magyar Turista Életben megjelent cikkben az olvasható, hogy Jaskó Sándor szakvéleményt adott a TTE kérésére a Nagykevélyi zsomboly további feltárásáról. Az 1950-es években a barlang alsó részei elzáródtak a külvilágtól. Az 1955-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyv szerint a Kevély-nyergi turistaház közelében nyílik a fárasztó munkával feltárt barlang, amely azóta beomlott.

Az 1958-ban megjelent és Leél-Őssy Sándor által írt tanulmányban szó van arról, hogy a Kevély-hegycsoport tönkösödését és fiatal mozgásait bizonyítják pl. a magasan elhelyezkedő, pusztuló, száraz forrásbarlangok, valamint hévizes eredetű barlangok. Ilyen a 420 m tszf. magasságban fekvő Kevélynyergi-zsomboly is. A Kevélynyergi zsomboly közelében is megfigyelhető néhány kis (1 m mély) dolinaszerű, lefolyástalan mélyedés. A Kevélynyergi-zsomboly a Kevély-hegycsoport legnagyobb barlangja az Ürömi-víznyelőbarlang után, de jelenleg megint el van tömődve legnagyobb része. A kevély-nyergi turistaháztól K-re kb. 500 m-re, cserjés belsejében (úttalan, nehezen megtalálható helyen), kb. 420 m tszf. magasságban helyezkedik el a barlang bejárata. A barlang tulajdonképpen egyetlen aknából áll, amely hatalmas, 17 m mély. Az akna aljának hatalmas teremben van vége. Ebben a teremben kezdődik az az eltömődött és lefelé haladó akna, amely a barlang alsó részeibe vezet.

Leél-Őssy Sándorék szerint nem felszakadt zsomboly a barlang, hanem emeletes aknabarlang, amely hévizes kialakulású. Az aknabarlang tektonikus hasadék mentén keletkezett. Ezt igazolják az akna oldalfalain és vakkürtőinek mennyezetén keletkezett hatalmas, jellegzetes gömbfülkék, amelyek egymás felett füzérszerűen helyezkednek el. A barlang alsó részeit az 1940-es évek elején Venkovits István tárta fel és mérte fel térképének elkészítéséhez, de azóta megint beomlott és eltömődött az ebbe a részbe vezető út. A barlang régóta száraz, pusztuló állapotú. Venkovits István szerint majdnem 100 m hosszú a barlang belső, elzárt része. Ezért érdemes lenne megint feltárni ezt a részt. A tanulmányhoz mellékelve lett egy térképvázlat, amely a Kevély-hegycsoportot mutatja be. A térképvázlaton megfigyelhető a Kevély-nyergi-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A rajzon és a szövegben 10-es számmal van jelölve a barlang.

Az 1962-ben napvilágot látott A barlangok világa című könyvben szó van arról, hogy a Kevélynyergi zsomboly a Kevély-csoport legnagyobb barlangja. A kevély-nyergi turistaháztól K-re kb. 500 m-re lévő cserjés-erdős részen van a barlang bejárata, amely az úttalan helyen nehezen található meg. Egyetlen hatalmas, 17 m mély akna alkotja, amely alul egy kupolás teremben ér véget. A teremből egy akna indul, amely általában el van tömődve, a kb. 100 m-es alsó barlanghoz. Az alsó barlangot Venkovits István vezetésével tárták fel az 1940-es években. A hévizes keletkezésű barlangban jellegzetes gömbfülkék figyelhetők meg.

Az 1964. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutatói 1964-ben a kutató táborozásukkor nehéz munkával megint feltárták a Kevély-nyeregben lévő Természetbarát-zsomboly omlások miatt régen lezárult alsó járatait. Az 1964-ben kiadott Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben az olvasható, hogy a Kevély-hegycsoportban, K-re 0,5 km-re, úttalan és cserjés erdőben rejtve nyílik a barlang nehezen megtalálható bejárata. A hévizes eredetű barlang két fő részből áll, a felszínről levezető meredek, 17 m mély aknából és az alsó szinten húzódó, kb. 100 m hosszú részből. Az utóbbiba átvezető járat azonban mindig eltömődik. A barlang hévizes kialakulását a barlang falain füzérszerűen elhelyezkedő jellegzetes gömbfülkék bizonyítják. Az Ürömi-víznyelőbarlang után a Kevélynyergi Zsomboly a Kevély-hegycsoport legnagyobb barlangja. 1964-ben a zsombolynyílás alatt ácsolatot készítettek a pilisvörösvári bányászok a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának kérésére. Ezzel akadályozták meg a behulló, bemosódó talaj és a törmelék bekerülését az alsóbb szintekbe.

1965 tavaszán a Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának tagjai (Scharek Péter, Szablyár Péter) felmérték a barlangot, majd a felmérés alapján Szablyár Péter megrajzolta a Kevélynyergi zsomboly alaprajz térképét. A térkép 1:50 méretarányban mutatja be a barlangot. 1966-ban Haas János, a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának tagja képesítő szakdolgozatot készített róla. 1968-ban a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportja újra feltérképezte. 1969-ben Szenthe István vizsgálta az üreget. 1969–1971-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport tagjai végeztek benne klimatológiai, biológiai és hidrológiai méréseket. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van a Kevély-nyergi-zsomboly és a Természetbarát-zsomboly. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Nagy-Kevély és Kis-Kevély közötti nyeregben, a kevély-nyergi turistaháztól K-re kb. 500 m-re, ligetes erdőben található a Kevély-nyergi-zsomboly (Természetbarát-zsomboly), amely a Kevélyek egyik legnagyobb barlangja. Az 1975. évi MKBT Beszámolóban kiadott és Jánossy Dénes által írt jelentésben meg van említve, hogy 1975-ben a Kevély-nyergi-zsomboly kitöltéséből csontanyag lett gyűjtve, amelyet Szücs Z. átadott a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Őslénytani Szakbizottságának.

Az 1976. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott és Kordos László által írt jelentésben szó van arról, hogy a Kevély-nyergi-zsomboly talpszintjének kis oldaljáratából, a Magazinból többször előkerültek csontmaradványok. 1976. szeptember 29-én Schindler László gyűjtött innen (faunalistáját lásd az MKBT Beszámoló 1975 második félév, 171–172. old.). 1976. januárban Schindler László a Magazinban talált barna varangy, Rana, különböző madárfajok, nagy pele, Apodemus, Microtus és Canis csontokat. Az 1976. évi MKBT Beszámolóban kiadott és Jánossy Dénes által írt jelentésben meg van említve, hogy 1976-ban szórvány őslénytani lelet került elő a Pilis hegységben lévő Kevélynyergi zsombolyból (Schindler László).

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Budakalászon elhelyezkedő Kevélynyergi zsomboly további nevei Nagykevélyi zsomboly és Természetbarát barlang. A kevély-nyergi Stromfeld Aurél turistaháztól ÉK-re 400 m-re, a Kevély-nyereg gerincén, ligetes erdőben, 396 m tengerszint feletti magasságban, két kis méretű beszakadásban van a 4–5 m átmérőjű bejárata. A bejáratnál található segédpont a 406 m-es magassági ponttól DNy-ra 135°-ra, 132 m-re van. A hévizes eredetű emeletes aknabarlang kb. 80 m hosszú és kb. 21 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben lévő barlang Nagy-kevélyi Természetbarát-zsomboly néven Kevélyi-zsomboly, Természetbarát-zsomboly névváltozatokkal. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 8 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1975–1980. évi Karszt- és Barlangkutatásban publikálva lett egy vázlatos térkép, amelyen a Kevély-csoport vízkémiai szempontból vizsgált barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. Az ábrán megfigyelhető a Kevély-nyergi-zsomboly földrajzi elhelyezkedése.

A Kevély-nyergi-zsomboly bejárata 2013-ban

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Természetbarát-zsombolynak 4820/12. a barlangkataszteri száma. Az 1983. évi Karszt és Barlangban van egy olyan ábra, amelyen a Pilis hegység Pilis hegytől Dunáig terjedő részének hossz-szelvénye látható. A rajzon megfigyelhető a terület jelentős barlangjainak földrajzi elhelyezkedése és az, hogy a barlangok mekkora tszf. magasságban helyezkednek el. Az ábrán szerepel a 394 m tszf. magasságban elhelyezkedő Kevély-nyergi-zsomboly. A barlang 80 m hosszú és 21 m mély.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Természetbarát-zsomboly néven Kevély-nyergi-zsomboly, Nagykevélyi-zsomboly és Természetbarát-barlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Kevély-nyergi-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 2 foglalkozik a barlanggal.

Kárpát József 1990-ben írt kéziratában az van írva, hogy a Kevélynyergi-zsombolyt (Budakalász) nevezik még Nagykevélyi-zsombolynak, Természetbarát-zsombolynak és Természetbarát-barlangnak. A barlang bejárata a kevély-nyergi turistaháztól 70°-ra 600 m-re, 400 m tszf. magasságban helyezkedik el. A zöld jelzésű turistaúttól É-ra 100 m-re, berogyás alján van a bejárat. Hévizes keletkezésű kürtő felszínre szakadásával jött létre a kb. 80 m hosszú és 18 m mély barlang. Látványos, 9 m mély bejárati aknája két irányba induló, elágazó járatrendszerhez kapcsolódik. Jellegzetes oldásformák (gömbkupolák, gömbfülkék) jellemzők formakincsére. Néhány helyen cseppkőképződmények figyelhetők meg benne. Agyaggal nagyon feltöltődtek, sarasak járatai. Jelenleg senki nem kutatja a barlangot. Kötéltechnikai eszközök is kellenek bejárásához. A kéziratba bekerült a barlang 1953-ban készült alaprajz térképe.

A Kárpát József által 1991-ben írt kéziratban meg van említve, hogy a Kevély-nyergi-zsomboly (Budakalász) 100 m hosszú és 18 m mély. A Pilis hegység 10. leghosszabb barlangja. Az 1991. évi Földrajzi Közleményekben publikált és Hevesi Attila által írt tanulmányban szó van arról, hogy mivel a Pilis hegység sasbércvonulatai magasra emelkednek környezetükhöz viszonyítva, ezért hátaikon néhány zsomboly (pl. a Kevély-nyergi-zsomboly), tetőik közelében, homlokfalaikon pedig sok régi forrásbarlang található. Az 1991-ben napvilágot látott A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauzban részletesen le van írva. A könyvben az olvasható, hogy a turistaháztól kb. 500 m-re K-re, ligetes erdőben van a nagy bejárata és a Kevélyek egyik legnagyobb, 21 m mély barlangja. Az 1930-as években a TTE tagjai tárták fel először az alsó teremsort, amely azután omlások miatt járhatatlan lett. A geológiai technikum kutatói 1964 őszén tették látogathatóvá ezt a részt. Később több mint 80 m-rel növelték a barlang hosszát új termek megismerésével. A barlang hévizes kialakulására utalnak a nagyterem kupoláján és a zsombolyakna falán megfigyelhető jellegzetes gömbfülkék. A tág, 12 m mély bejárati akna egy kupolás nagyméretű terembe vezet. A teremhez egy szűk és meredeken lejtő folyosó csatlakozik. A folyosóhoz egy alsóbb szinten található teremsor kapcsolódik.

A 2000. évi Karsztfejlődésben lévő tanulmány szerint a többi, Pilis hegységi barlangot figyelembe véve feltűnő adat, hogy a zsomboly üledékes kitöltéséből Haas János felsőeocén–oligocén Foraminifera együttest iszapolt ki. A tanulmányban van egy ábra, amelyen látható a Pilis hegységben található néhány barlang és édesvízi mészkő előfordulás földrajzi elhelyezkedése. Az ábrán megfigyelhető, hogy a Kevély-nyergi-zsomboly (a rajzon Kevélynyergi a neve) mekkora függőleges kiterjedésű és mekkora tszf. magasságban helyezkedik el. Sásdi László 2002-ben készült kéziratában azok az információk szerepelnek, mint a 2000. évi Karsztfejlődésben lévő tanulmányban, de a kéziratban meg van említve az is, hogy a Pilis hegységben található barlangok kis hányada a felszíni lepusztulás miatt nyílt meg, pl. a Kevély-nyergi-zsomboly.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Kevély-nyergi-zsomboly (Nagykevélyi-zsomboly, Természetbarát-zsomboly) a Pilis hegységben található védett természeti érték. 400 m tszf. magasságban van a jelentős méretű, 3,5×2 m-es bejárata. 80 m hosszú és 21 m mély a triász dachsteini mészkőben keletkezett barlang. A gömbüstökkel és cseppkőlefolyásokkal díszített bejárati akna felszakadással alakult ki. A főakna mellett egy azzal párhuzamos, felszínről bemosott kőzettörmelékkel és agyaggal feltöltött ikerakna vezet a beszakadás törmelékkúpját magába foglaló terembe. A TTE barlangkutatói, akiket Révay Ernő és Venkovits István vezettek, az 1940-es években jutottak le a barlang vízszintes részébe. Az újrafeltöltődés gyakran megakadályozza a zsomboly alsó részébe való bejutást. Jelenleg sem járható.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő és 4820/12 kataszteri számú Kevély-nyergi-zsomboly. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4820-12 kataszteri számú Kevély-nyergi-zsomboly.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: A barlangkutató-szakosztály jelentése. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület beszámolója az 1942. jubileumi évről. Budapest, 1943. 17–19. old.
  • Haas János: A kevélynyergi Természetbarát-zsomboly. Kézirat. Budapest, 1966. Képesítő szakdolgozat (Szabó József Geológiai Technikum).
  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk[szerkesztés]