Kapolcsi Pokol-lik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapolcsi Pokol-lik
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz56,8 m
Mélység0 m
Magasság5 m
Függőleges kiterjedés5 m
Ország Magyarország
Település Kapolcs
Földrajzi táj Bakony
Típus tektonikus
Barlangkataszteri szám 4430-13
Lelőhely-azonosító 23939
Elhelyezkedése
Kapolcsi Pokol-lik (Magyarország)
Kapolcsi Pokol-lik
Kapolcsi Pokol-lik
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 17° 35′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 17° 35′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapolcsi Pokol-lik témájú médiaállományokat.

A Kapolcsi Pokol-lik megkülönböztetetten védett barlang, amely bazaltban alakult ki. A barlangban talált cseréptöredékek közül a legidősebbek késő bronzkori darabok. A barlang legalább 3000 éve ismert hely. Első írott említése 1610-ből származik, amely Thurzó György barlanglátogatásáról számol be.

Leírás[szerkesztés]

Kapolcs határában, a Bondoró-hegy DK-i sziklaperemében nyílik. A barlang 4,5 m magas és 3,5 m széles háromszögformájú száját a fokozatosan alacsonyodó, 24 m hosszú főág követi. A főág mennyezetén mindvégig jól látható az a törés, amely mentén a barlang bal oldali falát alkotó kőzetkaréj elvált és megbillenve lejjebb csúszott. A mennyezeti törés a barlang közepe táján Y alakban elágazik és ennek megfelelően maga a barlang főága is egy hosszabb előre folytatódó és egy rövidebb bal oldali elágazást mutat. A barlang hossza 56,8 m.

A barlang teljes egészében bazaltban alakult ki. Az egykori vulkáni tevékenység középső fázisában nagy tömegű, de vékonyabb, 20–30 m-es, közel vízszintes lávalepény borította be a pannon kori homokkőfelszínre már korábban kiszórt vulkáni hamuréteget. A bazaltlepény maradványa alkotja a Bondoró csúcsrégióját körbefogó, alacsonyabb fennsíkszerű részét. Az évmilliók óta tartó lepusztulás során a bazaltlepény pereméből egyre több rész töredezett le. A letöredezés bizonyos esetekben hatalmas, egyben maradó karéjok formájában történt. Egy ilyen nagyobb peremdarab leválása és részbeni megcsúszása alakította ki a Kapolcsi Pokol-likat.

Az így kialakult barlangok a vulkáni kőzetben posztgenetikusan keletkezett barlangok közül a peremmel párhuzamos törés mentén tektonikusan képződött tömegmozgásos barlangok.

Előfordul irodalmában Bondoró-barlang, Kapolcsi-bazaltbarlang, kapolcsi Pokol-lik (Kordos 1984), Kapolcsi Pokollik (Bertalan 1938), Kapolcsi sziklaüreg (Kordos 1984), Kapolczi-Ördöglyuk-barlang (Gazdag 1990), Pokol-lik és Pokol-lyuk neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang széles bejáratú, tág belsejű, benne iható víz fakad, így szinte természetes, hogy a történelmi idők kezdetétől ismert üreg. Vízszerző helynek, menedéknek és talán vadásztanyának is használták. A legújabb kori cseréptöredékek és helyiek elbeszélése is mutatja, hogy megbecsült vízvételi helynek számított és számít még ma is.

Oláh János a barlangról szóló leírásában említette, hogy a török háború idején Kapolcs egész lakossága itt talált menedéket. Természetesen a falu lakossága akkor jóval kevesebb volt. 1939-ben Bertalan Károly feltérképezte és kutatott benne régészeti leletek után. A barlang főágában 1,4 m mély ásatási próbagödröt mélyített, de őslénytani és régészeti leletek nem kerültek elő. Az 1950-ben megjelent Bakony útikalauzban le van írva. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang kapolcsi Pokol-lik néven Kapolcsi sziklaüreg névváltozattal és térképen van jelölve helye.

Az 1984-ben kiadott Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Déli-Bakonyban, a 4430-as barlangkataszteri tájegységben, Kapolcson helyezkedik el a Kapolcsi Pokol-lik. A vulkánikus barlang 47 m hosszú és 5 m magas.

1986-ban a főág és a mellékágba vezető átbújó felszínén Eszterhás Istvánék 79 cseréptöredéket találtak. A cserépdarabok első rátekintésre három korba csoportosíthatók voltak. A részletes vizsgálatuk nem történt meg, mert a székesfehérvári István Király Múzeumban elvesztek. A legrégebbi darabok késő bronzkorinak tűntek, ezek nem korongozott és korongozott vastagfalú fekete cserépdarabok voltak. Kora középkori, máztalan, vörös, korongozott darabok voltak még a leletegyüttesben. A legfiatalabbak a részben mázas, részben máztalan darabok, valamint a festett edények és korsók darabjai.

1987-ben Eszterhás István tanulmányozta részletesen a barlangot. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a Kapolcson (a 4430-as barlangkataszteri területen és a 4461-es barlangkataszteri területen) lévő Pokol-lik bazaltban alakult ki és 51 m hosszú, 4,5 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kézirat szerint bazaltban jött létre, 51 m hosszú és 4 m magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 6. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Pokol-lik (Kapolcs). Bazaltban alakult ki, 51 m hosszú és 3 m magas. A fontosabb hazai vulkanikus kőzeteket és azok jelentősebb barlangjait bemutató térképen látható a Kapolcsi Pokol-lik földrajzi elhelyezkedése.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bakony hegységben elhelyezkedő, 4430/13 nyilvántartási számú Kapolcsi Pokol-lik. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4430-13 kataszteri számú Kapolcsi Pokol-lik. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Veszprém megyei, kapolcsi, 4430-13 barlangkataszteri számú és 23939 lelőhely-azonosítójú Kapolcsi Pokol-lik régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]