Sűrű-hegyi Ördög-lik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sűrű-hegyi Ördög-lik
Hossz150,2 m
Mélység11,72 m
Magasság7,01 m
Függőleges kiterjedés18,73 m
Tengerszint feletti magasság368 m
Ország Magyarország
Település Dudar
Földrajzi táj Bakony
Típus keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám 4423-74
Lelőhely-azonosító 7846

A Sűrű-hegyi Ördög-lik megkülönböztetetten védett barlang, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található. A Bújó-lik feltárásáig a Bakony leghosszabb barlangja volt. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Leírás[szerkesztés]

Dudar szélén, az Ördög-gáttól, a Gizella-átjárótól É-ra, kb. 50 m-re, az Ördög-árok középső részén, a patak medre felett 35 m magasságban van a bejárata. A völgyoldal felső részén nyílik, közvetlen a perem letörésében. Az 5 m széles és 3,5 m magas bejárata sziklafalban van. Eocén mészkőben, triász fődolomit határán alakult ki az elágazó, kétszintes barlang. Tektonikus repedések mentén jött létre a vízszintesen áramló karsztvíz oldó hatásának következtében. Több helyen, hasadékkitöltésként és üregkitöltésént is található benne őskarsztos üledék. Felső szintjén sok gömbfülke és nummulites figyelhető meg.

Késő rézkori, bronzkori, kora vaskori, római kori és Árpád-kori leletek kerültek elő kitöltéséből. Bejárati részén rácsos ajtóval le van zárva. Barlangjáró alapfelszereléssel, könnyű mászással bejárható. Elektromos lámpával és engedéllyel látogatható. 14 denevérfaj jelenlétét észlelték benne, amelyek közül 3 fokozottan védett denevérfaj volt. Megkülönböztetetten védett barlang befoglaló kőzete, sok gömbüstje, régészeti jelentősége és a denevérek védelme miatt.

Előfordul irodalmában 2. sz. barlang (Bertalan 1963), VIII. barlang (Kordos 1984), barlang a dudari határban (Bertalan 1963, Bertalan ezt is a barlang elnevezésének tartja), barlang a Nádasdy-féle erdőben (Bertalan 1963, Bertalan ezt is a barlang elnevezésének tartja), Dudari Ördög-lik (Eszterhás 1984), Dudari Ördöglik (Bertalan 1976), dudari Ördöglik (Bertalan 1963), dudari Ördöglikbarlang (Bertalan 1963), Dudari Sűrűhegy „Éva” barlangja (Bertalan 1963), Dudari Sűrűhegy Éva-barlangja (Bertalan 1963), Éva-barlang (Bertalan 1938) – Ezt a nevet Vasbányai Antal adta a barlangnak, akinek a kislánya fél éves volt, amikor a barlangot Vasbányai Antal felmérte. A nevet sokáig használták is a helyiek, mert 1934. június 16. és július 21. között azt valaki a bejárat fölé festette zöld olajfestékkel. –, Éva barlang (Bertalan, Szokolszky 1935), Kopasz-hegyi-barlang (Eszterhás 1984), Kő-hegyi-barlang (Eszterhás 1984), Kőhegyi barlang (Bertalan 1963), Magoshegyi-barlang (Jakucs, Kessler 1962, Bertalan 1963 szerint a barlang téves neve), Magoshegyi barlang (Dornyay 1927, Bertalan 1963 szerint a barlang téves neve), Nádasdy-féle erdő barlangja (Eszterhás 1984), Nagy-barlang (Eszterhás 1984), Nagybarlang (Roska 1954), Ö-15 (Veress 1978), Ö-15. (Eszterhás 1984), Ördögárki VIII. sz. barlang (Bertalan 1976), Ördög-árki 15 sz. barlang (Eszterhás 1984), Ördög-árok VIII. sz. barlangja (Eszterhás 1984), Ördög-árok 15. sz. barlang (Kordos 1984), Ördögároki barlang (Bertalan 1963), Ördög-gáti-barlang (Eszterhás 1984), Ördöggáti-zsomboly (Bertalan 1963), Ördög-lik (Eszterhás 1984), Ördöglik (Bertalan, Szokolszky 1935), Ördög-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Ördöglyuk (Bertalan 1963), Sürühegy 2. sz. barlangja (Bertalan 1976), Sürü-hegyi 2-es sz. barlang (Eszterhás 1984), Sürü-hegyi-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Sürühegyi barlang (Kadić 1952), Sürü-hegyi Ördög-lyuk (Eszterhás 1984), Sürühegyi Ördöglyuk (Balázs 1964), Sürü-hegyi-zsomboly (Eszterhás 1984), Sűrűhegy 2. sz. barlangja (Bertalan, Szokolszky 1935), Sűrűhegyi 2. sz. barlang (Kordos 1984), Sűrűhegyi-barlang (Jakucs, Kessler 1962), Sűrűhegyi barlang (Dornyay 1955), Sűrűhegyi Ördöglik (Bertalan 1938), Sűrűhegyi-ördöglik (Székely 1986) és Sűrűhegyi-zsomboly (Bertalan 1963) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Rómer Flóris 1860-ban megjelent A Bakony című könyvében történt első nyomtatott leírása és a leírás szerint koponyákat, arany hajtűket és késeket találtak benne. Rómer Flóris nem járt a barlangban, csak hallott róla. Pesty Frigyes kéziratában az van írva, hogy a tatárjárás idején a környéken élők ide menekültek. 1911. szeptember 15-én Laczkó Dezső egy dudari tanító, Szőnyi István társaságában eredménytelen próbaásatást végzett, a kultúrréteget viszont elérte a bejárati részben és vázlatos felmérést készített róla, de csak a felső szakasz egy részéről, 53 m hosszúságig. 1934. április 1-jén Vasbányai Antal készítette el első teljes barlangtérképét, amely 1:200 méretarányú. Ő említette meg először a barlang alsó szintjét. Ekkor hossza 120 m és mélysége 18 m volt.

Sikeres ásatást folytatott az üregrendszerben, amelynek során sok, különböző korból származó cseréptöredék és egyéb eszköz került elő. A legidősebb leleteket 3000 évesnek határozták meg. Vasbányai Antal Oláh József társaságában kutatta a barlangot. Kéziratban maradt munkájában meg van említve, hogy denevérek és guanó van a barlangban. A barlangot a Solymári-ördöglyukhoz hasonlónak írta le. Bertalan Károlynak is elküldte a leleteket meghatároztatásra és Bertalan Károly néhányat lefényképezett közülük. A leleteket Rhé Gyula vizsgálta és megállapította korukat. 1934-ben Tomor-Thirring János geológiai szempontból írta le a barlangot és tanulmányának földtani térképmellékletén a barlang helye jelölve van. Az 1937-ben megjelent Szeghalmy Gyula által írt könyvben sok meglepő dolog van leírva a barlangról, de ezek nem felelnek meg a valóságnak.

1941-ben Mottl Mária járt benne és megállapította, hogy ásatásra alkalmas. 1943-ban a bejárati szakasz végén Vértes László végzett ásatást és hallstatti edénytöredékeket és neolitra utaló darabokat talált. 1950-ben Roska Márton bejáratánál 6,7 m mély kutatóaknát ásott és innen sok 114. századi lelet került elő, köztük I. Valentinianus római császár három kis bronzérme, III. Béla magyar király egyik brakteátája és a középső kőkorszak elejéről származó jelképes koponya temetkezési nyomok is. Az ásatás őslénytani leleteit Varrók Sarolta határozta meg és egy fosszilis sün, valamint egy medve, amely lehet, hogy barlangi medve maradványa a pleisztocén üledékek meglétére utalnak. Az 1955-ben megjelent Bakony útikalauzban többször meg van említve, részletesen le van írva és térképen van helye jelölve. 1959-ben Markó László vezetésével új rész tárult fel benne.

1962. április 22–23-án a Kinizsi T. E. Barlangkutató Szakosztályának tagjai az Északi-Bakony barlangjait vizsgálták és ennek során a Sűrű-hegyi Ördög-lik adatait is rögzítették. 1963. április 14-én mérték fel az FTC Barlangkutató Szakosztály tagjai, akiket Horváth János és Solymossy Imre vezettek, valamint készítették el alaprajzi barlangtérképét és hosszmetszeti barlangtérképét keresztmetszetekkel 1963 áprilisában, amelyeket Horváth János és Solymossy Imre rajzoltak. 1963. április 14–15-én Balázs Dénes is járt benne és szpeleográfiai terepjelentést készített a barlangról 1963. április 20-án. A jelentésében az szerepel, hogy főágának hossza 126 m és mellékágainak hossza 42 m. 168 m hosszú. Vízszintes kiterjedése 44 m, függőleges kiterjedése 20,2 m, 8,5 m magas és 11,7 m mély. Alapterülete 247 m² és térfogata 358 m³. 1964-ben történt a harmadik felmérés, amelyet az FTC Barlangkutató Csoportjának tagjai végeztek és a felmérés alapján Horváth János rajzolt alaprajzi barlangtérképet.

1976-ban a Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutató Csoport tudományos megfigyeléseket végzett az Ördög-árokban és ekkor a Sűrű-hegyi Ördög-likat is vizsgálta. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára kéziratban az olvasható, hogy az Ördögárki VIII. sz. barlang további nevei Dudari Ördöglik, Sürühegy 2. sz. barlangja, Éva-barlang, Kőhegyi barlang és a Bakony ÉK-i részén, Dudaron helyezkedik el. Dudartól ÉNy-ra 3,3 km-re, a Sűrű-hegy csúcsától ÉÉK-re 900 m-re, az Ördög-gát felett, a K-i peremen, 369 m tszf. magasságban található. A kétszintes barlang nummuliteszes mészkőben keletkezett és az É-i Bakony leghosszabb barlangja. 168 m hosszú és 20,2 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 7 irodalmi mű alapján lett írva.

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4400-as (Bakony) barlangkataszteri területen lévő, dudari barlang. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bakonyban lévő, dudari barlang Sürü-hegyi-barlang néven Ördög-lyuk névváltozattal és a barlangot említő 5 irodalmi mű megjelölésével. 1978-ban a Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport zárta le rácsajtóval a barlangot és mivel nagy a bejárata, a barlangon belül, a bejárattól kb. 10 m-re lett elhelyezve az ajtó. A lezárás melletti kerülőutat betonfallal átjárhatatlanná tette.

Az 1984-ben megjelent Lista a Bakony barlangjairól című felsorolás szerint a Keleti-Bakonyban, a 4423-as barlangkataszteri tájegységben, Dudaron helyezkedik el a Dudari Ördög-lik, amelynek további nevei Nádasdy-féle erdő barlangja, Sürü-hegyi-barlang, Sürü-hegyi Ördög-lyuk, Éva-barlang, Nagy-barlang, Kopasz-hegyi-barlang, Kő-hegyi-barlang, Ördög-lik, Sürü-hegyi-zsomboly, Ördög-árok VIII. sz. barlangja, Ördög-gáti-barlang, Sürü-hegyi 2-es sz. barlang, Ö-15. és Ördög-árki 15 sz. barlang. A karsztos barlang 168 m hosszú és 20 m mély. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Ördög-árok 15. sz. barlang néven VIII. barlang és Sűrűhegyi 2. sz. barlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Sűrűhegyi-ördöglik néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 3 foglalkozik a barlanggal.

Alaprajzi barlangtérképe és vetített hosszmetszet barlangtérképe 1992. szeptember 1-jén készült el, amelyeket Szabó Zoltán szerkesztett. A barlangtérképek készítéséhez a barlangot Szabó Zoltán és Kiss Dolly mérték fel 1992. augusztus 24–25-én. Hossza a barlangtérképek szerint 147,35 m, mélysége 13,24 m, magassága 7,65 m és függőleges kiterjedése 20,89 m. A barlangtérképeken a második mélységadat a függőleges kiterjedést jelenti. Mélységét és magasságát pontatlanul adták össze, mert 20,29 m szerepel a barlangtérképeken a függőleges kiterjedésnél.

Legújabb barlangtérképe 2006-ban készült el, amelyet a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége készített. A felmérést Schäfer István vezette. Ekkor hosszát 150,2 m-nek, mélységét 11,72 m-nek és függőleges kiterjedését 18,73 m-nek mérte a szövetség. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bakony hegységben elhelyezkedő, 4423/74 nyilvántartási számú Sűrű-hegyi Ördög-lik. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4423-74 kataszteri számú Sűrű-hegyi Ördög-lik. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Veszprém megyei, dudari, 4423-74 barlangkataszteri számú és 7846 lelőhely-azonosítójú Sűrű-hegyi Ördög-lik régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]