Aranyház felső ürege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aranyház felső ürege
Hossz2,5 m
Mélység1 m
Magasság2,6 m
Függőleges kiterjedés3,6 m
Tengerszint feletti magasság185 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4463-2
Elhelyezkedése
Aranyház felső ürege (Magyarország)
Aranyház felső ürege
Aranyház felső ürege
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 06″, k. h. 17° 52′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 06″, k. h. 17° 52′ 54″

Az Aranyház felső ürege megkülönböztetetten védett barlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

A Tihanyi-félsziget legnagyobb és legismertebb forráskúpjában, az Aranyházban található. A Belső-tó déli partjától a sárga + jelzésű turistaösvényen, dél felé haladva, körülbelül 400 méter megtétele után érhető el. A forráskúp legfelső része egy körülbelül 30 méter hosszú, észak-déli irányú tarajt képez. Ennek a tarajnak a déli végében, 185 méter tengerszint feletti magasságban található a barlang. A turistaösvény a bejáratig vezet.

A bejárat egy méter széles, de a magasságát már nem lehet egyértelműen meghatározni, ugyanis a barlang kezdetét jelentő küszöb felett nincs beboltozódás. Egy beboltozódás nélküli sziklaszorosból áll a bejárat. A barlang beboltozódása csak a bejárattól 130 centiméterrel beljebb válik teljessé. Maga a barlang egyetlen, kürtőszerű cella. A bejárattal szemközti fala felül töredezett és a bal felső sarkában 10×20 centiméteres ablakkal nyílik a felszínre.

A barlang befoglaló kőzete üreges hidrokvarcit. Benne kitűnően láthatók a hidrotermális oldódás barázdái és üstjei. A ma ismert barlang alighanem a kioldott, egykori forráskürtő felső része, melynek ismeretlen nagyságú alsó részét évszázadok kőtörmeléke és szeméttörmeléke tölti ki.

Előfordul az irodalmában 3/1-barlang, Aranyház forráskürtője, Aranyház gejzírkúpjának ürege, Aranyház kráternyílása, Arany-ház kráternyílása, Aranyház sziklaürege és Arany-ház-sziklaürege néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang régen ismert, nyitott bejáratú üreg. Az első irodalmi említése Lóczy Lajostól származik, aki szerint az Aranyház egy üreges gejzírkúp. Pávai-Vajna Ferencnek az 1931-es tanulmányában le van írva a hidrotermális oldásnyomokat tartalmazó üreg. Cholnoky Jenőnek az 1935-ös publikációjában meg van említve, ő forráskráternek gondolta a barlangot. Hoffer András részletesebben leírta az egész Aranyházat és a tarajának a déli részében lévő barlangot, amelyet alulról oldott kürtőnek gondolt. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]