Király-kúti-sziklaüreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Király-kúti-sziklaüreg
A barlang belseje
A barlang belseje
Hossz11,5 m
Mélység2 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasság297 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5363-47
Elhelyezkedése
Király-kúti-sziklaüreg (Magyarország)
Király-kúti-sziklaüreg
Király-kúti-sziklaüreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 20° 38′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 20° 38′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Király-kúti-sziklaüreg témájú médiaállományokat.

A Király-kúti-sziklaüreg megkülönböztetetten védett barlang, amely a Bükki Nemzeti Parkban, Miskolcon található. Régészeti leletek kerültek elő belőle.

Leírás[szerkesztés]

A bükk-fennsíki Kis-fennsíkon, a Forrás-völgy egyik déli, a Dolka-tető és a Bedő Albert-hegy között húzódó, névtelen oldalvölgyében helyezkedik el. A Király-kúti-sziklaodú és a Büdös-pest mellett nyílik. Viszonylag tág, eredeti bejáratát egy nagyméretű és több, kisebb omladéktömb választja ketté. Az északi bejárat völgyoldalban, hat–nyolc méter magas sziklafal tövében, erdőben található. 1,1 méter széles, 0,8 méter magas, természetes jellegű, szabálytalan alakú és lejtő tengelyirányú. A déli bejárat völgyoldalban, hat–nyolc méter magas sziklafal tövében, erdőben található. 2 méter széles, 1,1 méter magas, természetes jellegű, szabálytalan alakú és lejtő tengelyirányú.

Megközelíthető a miskolci Majális park nevű buszvégállomás felől, az Ampullagyárnál induló, piros kereszt turistajelzésen, a Forrás-völgyön kelet felé haladva. Körülbelül egy kilométer után, a Kecske-lyuk nagyméretű bejáratát jobbra elhagyva egy déli oldalvölgy csatlakozik be, melyen a piros négyszög turistajelzés vezet felfelé. A völgytalptól körülbelül 100 métert haladva egy fán piros barlang jelzés látható, amely keskeny, meredek ösvényen felvezet a mellékvölgy nyugati oldalába. Ahol a meredek ösvény eléri a sziklafalat a barlangjelzés jobbra vezet tovább, a Büdös-pesthez. A Király-kúti-sziklaüreghez azonban bal kéz felé, meredeken felfelé kell tovább kapaszkodni, és néhány méter megtétele után el is érhető a barlang.

A barlang triász mészkőben, tektonikus repedés mentén, a kifolyó víz hatására képződött. Jelenleg hidrológiailag inaktív. Egykori forrásbarlang jellegét támasztják alá a barlang szépen oldott falai, valamint a kereszthasadék mennyezetén megfigyelhető, körülbelül egy méter hosszú, arasznyi széles, szépen oldott mennyezeti csatorna.

Az omladéktömbök között bemászva egy lapos, széles, enyhén befelé lejtő üregbe lehet érni. Felállni csak beljebb lehet benne, egy a barlang szélességét átívelő kereszthasadékban, az első néhány méteren magassága általában nem haladja meg az egy métert. A kereszthasadék a terem végén egy szűk, alacsony járatban folytatódik, amely a továbbjutás reményében meg lett bontva. Egyszerű térformájú, vízszintes lejtésviszonyú és a jellemző szelvénytípusa a szabálytalan szelvénytípus. Mennyezeti csatorna, cseppkő bekérgezés, bocskoros cseppkő, cseppkő lefolyás, függőcseppkő, galléros cseppkő, farkasfogas cseppkőzászló, montmilch és borsókő figyelhető meg benne. A barlang nyilvántartott, régészeti lelőhely és a régészeti lelőhely-azonosító száma 23912.

A Király-kúti-sziklaüreg név 1977-ben bukkant fel az irodalomban. Előfordul az irodalmában Király-kuti-sziklaüreg (Bertalan, Schőnviszky 1976) Királykuti sziklaüreg (Kadić 1932), Királykúti sziklaüreg (Schőnviszky 1937) és Névtelen barlang (T. Dobosi 1974) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1931-ben Sebős Károly egy munkás segítségével kutatta át a barlangot. Az 1937. évi Turisták Lapjában az olvasható, hogy Hámor határában, a Király-kúti-sziklaodú és a Büdös-pest mellett található. Kétnyílású, alacsony, kis üreg. Ásatásakor díszítés nélküli cserépedény-töredékek és néhány állati csontmaradvány került elő. Kadić Ottokár 1952-ben befejezett kéziratában az van írva, hogy sziklák között el van rejtve és emlőscsontok kerültek elő belőle. 1973-ban Saád Andor bejelentése alapján rövid leletmentést végeztek benne T. Dobosi Violáék. Ekkor cserepek és egy pleisztocén, legömbölyített, kisméretű, égett csont kerültek elő.

Az 1973–1974. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bibliographia spelaeologica hungarica barlangnévmutatójában szerepel Király-kuti-sziklaüreg néven. A barlangnévmutató szerint Hámor területén van és egy publikáció foglalkozott vele. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Büdöspest-szikla keleti oldalában, a Király-kúti-sziklaodúnál magasabban, sziklafal aljában, törmelékben nyílik. Gyakran látogatják turisták a körülbelül négy–öt méter hosszú és három–négy méter mély barlangot. Az 1977-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyvben meg van ismételve az 1937-es leírás.

1982-ben Kárpát József felmérte és rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét három keresztszelvénnyel, amely 1:100 méretarányban lett szerkesztve. A barlang használatáról, és a benne felhalmozott rengeteg szemétről az 1982-es kataszteri felmérés is tanúskodik. A felméréskor egy ismeretlen nevű, egykori barlangkutató lakott benne, aki 1985 telén fagyhalált halt a barlangban. A remetéről fénykép is található a barlang kataszteri dossziéjában.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és a helye egy térképen van bejelölve. 2008-ban Egri Csaba készítette el a fénykép-dokumentációját. Az 1982-es alaprajzi barlangtérképen be lettek jelölve a fényképek készítésének a helyei és a fényképezés iránya. A 2008-as állapotfelvételi kéziratban az olvasható, hogy 11,5 méter hosszú, nincs magassága, két méter mély, a függőleges kiterjedése két méter és a vízszintes kiterjedése 11,5 méter. Sajnos az antropogén használat nyoma nagyon látszik a barlangban a sok behordott szemét és tűzifa miatt. A barlangban még néhány évvel azelőtt is rengeteg szemét volt. Ehhez képest a barlangot viszonylag rendben, kitakarítva találták, de még így is sok szemét maradt, vagy keletkezett benne újra, főleg a barlang északi fala menti, szűk részben, illetve a terem közepén található, kövekkel borított szemétkupac formájában. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]