Csókási Sajt-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csókási Sajt-barlang
A Csókási Sajt-barlang bejárata
A Csókási Sajt-barlang bejárata
Hossz294 m
Mélység26,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés26,5 m
Tengerszint feletti magasság452 m
Ország Magyarország
Település Parasznya
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5362-57
A Wikimédia Commons tartalmaz Csókási Sajt-barlang témájú médiaállományokat.

A Csókási Sajt-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Bükki Nemzeti Parkban található. Labirintus jellegű járathálózata miatt a Bükk-vidék egyik különleges barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A Kis-fennsík középső részén, a Csókás nevű kiemelkedés nyugati oldalán, a Csókás-réttől északra, a Csókás-réti-víznyelőbarlangtól északra, körülbelül 160 méterre, a víznyelőbarlangtól számított második töbörnek az alján, a csókási erdészeti út nyugati, bal oldalán lévő, meredek oldalú töbörben, a töbör észak–északnyugati részén, erdőben, egy országos jelentőségű védett területen, egy sziklakibúvás tövében, a Csókási-barlang közelében van az 1,3 méter magas és 70 centiméter széles, természetes jellegű, lejtő tengelyirányú, szabálytalan alakú bejárata.

Felső triász mészkőben, tektonikus repedések mentén, a felszínről befolyó víz hatására jött létre. Inaktív víznyelőbarlang, de nagy esőkkor kis mennyiségben nyel vizet. A bonyolult elrendezésű járatok miatt hasonló egy hévizes eredetű barlanghoz. A barlang három szintre tagolható. Néhány helyen, nagy felületen előbukkan a szálkőtalp. Kürtők, aknák, gömbfülkék, meanderek, mennyezeti csatornák, gömbüstök, szinlők, ujjbegykarrok, hullámkagylók és hieroglifák vannak benne. Megfigyelhető a járatokban függőcseppkő, állócseppkő, cseppkőoszlop, szalmacseppkő, cseppkőléc, cseppkőzászló, cseppkőbekérgezés és cseppkőlefolyás, valamint típusos, gömbös borsókő, vagy huzatborsókő. A legmagasabb kürtője a Tiszta-teremből indul és nyolc méter magas. A legmélyebb, 10 méter mély akna a bejárati akna. A vízszintes kiterjedése 26 méter. A barlang végpontjának a távolsága a bejárattól légvonalban 19,23 méter. A lezáratlan barlang engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel járható. A bejárati részen ajánlott egy 10 méter hosszú kapaszkodókötelet használni. Víznyomjelzéssel nem lett megállapítva, hogy a barlangban elfolyó víz hol bukkan elő.

A barlangra illik a neve, mert a járhatatlan méretű, de átlátható méretű nyílások és a lyukacsosra oldott mészkő egymásba nyíló járatai tényleg egy nagyon lyukas sajtra emlékeztetnek. Előfordul irodalmában Augusztus 20.-barlang (Regős 2003), Augusztus 20-barlang (Lénárt 1977), Augusztus 20. barlang (Lénárt 1982), Csókási Labyrint-zsomboly (Regős 2003), Csókási-Sajt-barlang (Regős 2003), Csókási-viznyelőbarlang (Bertalan 1976), Csókási víznyelő (Borbély 1955), Csókási-víznyelőbarlang (Lénárt 1979), Csókás-réti-barlang (Hevesi 1977), Csókásréti Labyrinth-zsomboly (Ferenczy 2009), Labirint-barlang (Regős 2003), Mesebeli-barlang (Ferenczy 2009) és Sajt-barlang (Lénárt 1975) neveken is. 2006-ban volt először Csókási Sajt-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1953 augusztusában kezdődött el feltárása. 1953. augusztus 20-án tárult fel első jelentős szakasza. Az 1955. évi Hidrológiai Közlönyben Borbély Sándor azt publikálta, hogy Újmassától 800 méterre északra, a Kovács-kő háromszögelési pontjától 750 méterre észak–északkeletre található töbörben, 450 méter tengerszint feletti magasságban van a víznyelő. 1953. augusztus 20-án lett kibontva. Egy függőleges, kilenc méter mély aknával kezdődik. Az akna egy kis terembe vezet, ahonnan egy lejtős járaton keresztül egy másik kis terembe lehet jutni. Három járat indul a teremből. Kettőnek a vége elszűkül és a harmadiknak egy teremben van vége.

A teremből három egymás melletti akna vezet tovább. A legmélyebb akna megkerülhető egy kanyargó folyosón és több aknán át. Nedves agyaggal nagyon eltömött a barlang legmélyebb pontja. Csak repedéseken keresztül észleltek vízhozzáfolyást. A tanulmányban korábban ismertetett feltárásokkor nem találtak aktív vízjáratot a Szeleta-zsomboly kivételével. A tanulmányhoz mellékelve lett a Csókási Sajt-barlang alaprajzi barlangtérképe.

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban az olvasható, hogy a Csókásréti-barlangtól északra található töbörben van a zsomboly, amely körülbelül 15 méter mélységben labirintussá válik. Nagyon töredezett, korrodált formák vannak benne. A Bányász Barlangkutató Csoport dolgozik a barlangban. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kézirat szerint a Csókási-viznyelőbarlang a Bükk hegységben, Parasznyán, a Csókástól É-ra kb. 200 m-re, a műút bal oldalán, töbörben, berogyásból, 450 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Kb. 50 m hosszú. Az időszakos víznyelőbarlangnak omlásveszélyes a bejárata. Az ismertetés egy publikáció alapján íródott.

Az 1977-ben megjelent Bükk útikalauz című kiadványban az lett publikálva, hogy a Csókási-barlang közelében található régi víznyelő. Függőleges bejárata egy olyan labirintusba vezet, amely sok helyen nagyon szűk és néhány helyen csak hason csúszva járható. Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című könyvben az olvasható, hogy a Csókási-víznyelőbarlang a Csókási-barlangtól a műúton jobbra indulva, a bal oldalon lévő második töbörben található fa tövében nyílik. Sajt-barlangnak is nevezik, mert nagyon zegzugos, egymást keresztező járatai vannak. Bejárati része kötélbiztosítással, de szabad mászással járható. Alsóbb részei közül több csak laposkúszással érhető el. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 11-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1980-as évek első felében egy rádőlt vastag fa miatt nem volt járható. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang két külön barlangként. Az egyik barlangnak Sajt-barlang a neve és Augusztus 20. barlang a névváltozata. A másik barlangnak Csókási-víznyelőbarlang a neve és Sajt-barlang a névváltozata. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a két barlang földrajzi elhelyezkedése. 1987-ben a Borsodi Szénbányák IGSE Természetjáró Szakosztály Karszt- és Barlangkutató Csoportja kitisztította a barlang töbrét. 1989. április 8-án a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület egy kis termetű patkósdenevért és egy nagy termetű patkósdenevért észlelt a barlangban.

1990. január 20-án az egyesület tagja, Kiss János egy denevért figyelt meg benne. 1993-ban Ferenczy Gergely arról számolt be, hogy a barlang bejárata be van tömve. A bejárati hasadékba egy méretes, valószínűleg a fakitermeléskor ott maradt fatuskó lett lökve és még néhány nagy kő torlaszolta el a bejáratot. Az 1994. évi MKBT Műsorfüzetben arról számolt be az egyesület, hogy a hegységben néhány rongálást tapasztalt. Segítséget kértek az olvasóktól, hogy akinek információja van a Kis-fennsík barlangjainak sorozatos, valószínűleg szándékos eltömedékeléseiről az értesítse az egyesületet.

Az 1990-es évek második felében egy beszorult kő miatt nem lehetett bejárni. 2000-ben, vagy 2001-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság stabilizáltatta a bejáratot. Egy rövid faácsolatot alakítottak ki, hogy visszafogja a törmeléket és átbontatta a bejárati akna elzáródását. A 2003-ban készült állapotfelvételben az olvasható, hogy becsült hossza 100 méter, becsült mélysége 35 méter és becsült függőleges kiterjedése 35 méter. Vízszintes kiterjedése 25 méter. A bejárati aknában jó állapotú faácsolat található. Szabadon látogatható.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben elhelyezkedő és 5362/57 kataszteri számú Csókási Sajt-barlang. A megkülönböztetett védelmet morfológiai különlegessége, a szövevényes járathálózat és viszonylag nagy hossza miatt kapta. 2006 őszén az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kapott megbízást arra a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól, hogy térképezze fel a barlangot.

2007. május 12-től 2007. október 1–2-ig a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület és a Pizolit Barlangkutató Sportegyesület tagjai, Csizmadia Tünde, Köntös Tünde, Nagy Péter, Chikán Gábor, Csizmarik Zoltán, Tóth István, Fajszi Levente és Szabó R. Zoltán felmérték és a felmérés alapján 2007. december és 2008. február között Szabó R. Zoltán szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy alaprajzi barlangtérképet barlangi helynevekkel, egy alaprajzi barlangtérképet 12 keresztmetszettel, egy alaprajzi barlangtérképet a Pinceszintről öt keresztmetszettel, egy vetített hosszmetszet barlangtérképet, egy vetített hosszmetszet barlangtérképet barlangi helynevekkel, egy bal oldali vetített hosszmetszet barlangtérképet és egy jobb oldali vetített hosszmetszet barlangtérképet.

A barlangtérképek 1:100 méretarányban és a nemzeti park anyagi támogatásával készültek. A felmérés szerint a barlang hossza 293,16 méter, mélysége 26,49 méter és vízszintes kiterjedése 26 méter. A felmérés során egy rövid, 20 méter hosszú oldalágat, a Sityu-ágat is sikerült feltárni és kis patkósdenevéreket figyeltek meg a járatokban. A barlangban 17 darab fix pont lett elhelyezve. 2008-ban készült el a végleges, szárazon rakott, terméskő falú bejáratbiztosítás. A 2009-ben készült kezelési terv szerint szabadon látogatható. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5362-57 kataszteri számú Csókási Sajt-barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat (szakdolgozat), Eger, 1965. 98. old. (Névcsere van benne.)
  • Erdey Gyula: Bükk portyavezető. Budapest, Sport, 1954.
  • Lénárt László: Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 253–254. old.

További információk[szerkesztés]