Ezüst-hegyi 2. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ezüst-hegyi 2. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz30 m
Mélység9 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés9 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 350–360 m
Ország Magyarország
Település Pilisborosjenő
Földrajzi táj Pilis
Típus tektonikus
Barlangkataszteri szám 4820-2

Az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang megkülönböztetetten védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található.

Leírás[szerkesztés]

Pilisborosjenő szélén, az Ezüst-hegy felhagyott kőfejtőjében található. Az üreg a piros sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg a legegyszerűbben gyalogosan, a budapesti, Csillaghegyi HÉV-megállótól. Felfelé haladva a kőfejtőben, a sziklafal felé, először az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang bejáratát lehet észrevenni, amely nagyobb, mint a tőle körülbelül 20 méter távolságra, a kőbánya északnyugati sarkában található Papp Ferenc-barlangé. A sziklafal aljában nyílik.

Hárshegyi homokkőben jött létre. A falán található baritkristályok alapján feltételezhető, hogy hévízek alakították ki a barlangot. 9 méter mélységbe lehet leereszkedni benne, ahol nagy homokkőtömbök állják el a továbbvezető utat. Hosszabb, mint az Ezüst-hegyi 1. sz. barlang volt. Itt is feltárul a homokkő alá települt márga.

Előfordul az irodalmában Ezüsthegyi felső barlangok (Kordos 1984), Szofoklész barlang (Kordos 1984) és Szophoklész-barlang (Takácsné 1990) néven is. Az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang név először 1984-ben jelent meg az irodalmában (Kordos 1984).

Kutatástörténet[szerkesztés]

Leél-Őssy Sándornak az 1958-ban megjelent tanulmánya szerint 10 méter hosszú és négy méter mély, tektonikus eredetű hasadékbarlang. Szenthe István 1969-es kéziratában részletesen le van írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvben megjelent egy részletes leírás a barlangról, az országos barlanglistában szerepel a neve és két névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. A barlangtérképét Kárpát József készítette el 1989-ben. A hossza ekkor 30 méter volt. Szenthe István is térképezte, de az a barlangtérkép valószínűleg elveszett.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]