Gyopáros-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyopáros-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz8 m
Mélység0 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés2,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 400 m
Ország Magyarország
Település Pilisborosjenő
Földrajzi táj Pilis
Típus kőzetaprózódásos
Barlangkataszteri szám 4820-7
Elhelyezkedése
Gyopáros-barlang (Magyarország)
Gyopáros-barlang
Gyopáros-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 26″, k. h. 18° 58′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 26″, k. h. 18° 58′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyopáros-barlang témájú médiaállományokat.

A Gyopáros-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben található, kis méretű, dolomitban kialakult barlang.

Leírás[szerkesztés]

Az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjának, amelynek ez a szakasza a Redlinger Adolf út nevet viseli és régebben Szódás út volt a neve a közvetlen közelében található, a turistaúttól keletre. A Pilisborosjenőről a Kevély-nyeregbe vezető sárga sáv, valamint a zöld sáv jelzésű turistaút is itt halad el. A Nagy-Kevély sziklás, messziről is szembetűnő, meredek oldalában nyílik, egy nyolc méteres sziklafal tövében. A turistaútról kijárt ösvény vezet fel hozzá. Az ösvényen 25 méter után és 12 méter szintemelkedés leküzdésével érhető el. A csúcstól körülbelül 400 méterre, nyugat–északnyugatra van. A Kevély-nyergi turistaház körülbelül 350 méterre állt tőle.

A fődolomit aprózódása következtében, egy ferde hasadék mentén keletkezett. Réteglap mentén alakult ki. Leél-Őssy Sándor szerint hévizes tevékenység is létrehozhatta. Szenthe István szerint tisztán hévizes eredetű. Valószínűbb az aprózódásos eredet. Egyetlen teremből áll, amely bivakolásra alkalmas. Sokan látogatják az elhelyezkedése miatt.

Előfordul az irodalmában Edelweiss sziklaüreg (Kordos 1971), Gyopár-barlang (Dely, Mezei 1974), Gyopáros-barlang (Kordos 1984), Gyopáros barlang (Kordos 1971), Havasi-barlang (Dely, Mezei 1974), Havasi gyopár-barlang (Szablyár, Józsa 1966), Havasi Gyopár-sziklaüreg (Kordos 1984), Havasi Gyopár sziklaüreg (Kordos 1971), Nagykevélyi-kőfülke (Leél-Őssy 1958), Nagykevélyi kőfülke (Thuróczy 1964), Nagy-Kevélyi-kőfülke (Dénes 1967), Nagy-Kevélyi kőfülke (Kordos 1971), Szódás-barlang (Bertalan 1976) és Szódás barlang (Kordos 1971) néven is. Az utolsó két nevet az alatta lévő út miatt kapta, mert annak a régi neve Szódás út volt, azon vitték fel a szódát a Kevély-nyergi turistaházhoz Pilisborosjenőről.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában, Schőnviszky László valószínűleg ezt a barlangot említette meg barlangnév nélkül. Az említés szerint van a Nagy-Kevély déli oldalában egy barlang, amely még nincs átvizsgálva. A barlangról három barlangtérkép készült. Venkovits István 1943-as barlangtérképe alaprajzot és metszeteket ábrázol. Az 1955-ben napvilágot látott, „Pilis útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy a solymári falhoz vezető út mellett van egy kis barlang.

Az 1964-ben megjelent, „Az országos kék-túra útvonala mentén” című könyv szerint 10–13 méterre az út felett nyílik és egy hasadék mentén, dolomitban alakult ki. 1965-ben a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának a tagjai jártak benne. 1967-ben Kordos László vesztett pontos, poligon mentén végzett, függőkompaszos és fokíves mérést végzett benne. Az 1967-ben kiadott, „Pilis útikalauz” című könyv szerint négy méter hosszú, két méter magas és egy ferde hasadék mentén jött létre, a dolomit aprózódása miatt. Wehovszky Erzsébet, aki a Szpeleológia Barlangkutató Csoport tagja volt végzett a barlangban vízelemzést 1970-ben. Ez a csoport klimatológiai méréseket is végzett a barlangban.

Az 1974-ben megjelent, „Pilis útikalauz” című könyv szerint kilenc méter hosszú, három méter magas és egy ferde hasadék mentén jött létre, valószínűleg a dolomit aprózódása miatt. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Pilisborosjenőt a Kevély-nyergi turistaházzal összekötő, sárga turistaút, a Szódás út mellett, egy szembetűnő sziklacsoport felső részén van a bejárata. Kilenc méter hosszú és 3,2 méter magas. Egy teremből áll, amelynek a bal oldalán egy kis, gömbüstös betorkollás található. A kéziratban két irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és három névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. 1989 szeptemberében Kárpát József rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet egy keresztmetszettel. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauz szerint a szódás úttól kissé északra, a messziről is jól látható, dolomit sziklafal tövében nyílik a kilenc méter hosszú és három méter magas barlang. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található még egy ismeretlen időpontban készült és ismeretlen szerzőjű barlangtérkép-lap, amelyen a barlangnak az alaprajzi barlangtérképe, a hossz-szelvény barlangtérképe és a keresztmetszete van ábrázolva és amely 1:100 méretarányban lett rajzolva.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.
  • Venkovits István: Nagykevély környékének földtani vizsgálata. Kézirat, egyetemi szakdolgozat, Bp. 1949.

További információk[szerkesztés]