Gyopáros-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyopáros-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz8 m
Mélység0 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés2,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 400 m
Ország Magyarország
Település Pilisborosjenő
Földrajzi táj Pilis
Típus kőzetaprózódásos
Barlangkataszteri szám 4820-7
Elhelyezkedése
Gyopáros-barlang (Magyarország)
Gyopáros-barlang
Gyopáros-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 26″, k. h. 18° 58′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 26″, k. h. 18° 58′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyopáros-barlang témájú médiaállományokat.

A Gyopáros-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben, a Nagy-Kevélyen található, kis méretű, dolomitban kialakult barlang. Sűrűn látogatott, népszerű barlang. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás[szerkesztés]

Az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjának, amelynek ez a szakasza a Redlinger Adolf út nevet viseli és régebben Szódás út volt a neve a közvetlen közelében található, a turistaúttól keletre. A Pilisborosjenőről a Kevély-nyeregbe vezető sárga sáv, valamint a zöld sáv jelzésű turistaút is itt halad el. A Nagy-Kevély sziklás, messziről is szembetűnő, meredek oldalában nyílik, egy nyolc méteres sziklafal tövében. A turistaútról kijárt ösvény vezet fel hozzá. Az ösvényen 25 méter után és 12 méter szintemelkedés leküzdésével érhető el. A csúcstól körülbelül 400 méterre, nyugat–északnyugatra van. A Kevély-nyergi turistaház körülbelül 350 méterre állt tőle.

A fődolomit aprózódása következtében, egy ferde hasadék mentén keletkezett. Réteglap mentén alakult ki. Leél-Őssy Sándor szerint hévizes tevékenység is létrehozhatta. Szenthe István szerint tisztán hévizes eredetű. Valószínűbb az aprózódásos eredet. Egyetlen teremből áll, amely bivakolásra alkalmas. Sokan látogatják az elhelyezkedése miatt. Utcai ruhában megtekinthető.

Előfordul irodalmában Edelweiss sziklaüreg (Kordos 1971), Gyopár-barlang (Dely, Mezei 1974), Gyopáros-barlang (Kordos 1984), Gyopáros barlang (Kordos 1971), Havasi-barlang (Dely, Mezei 1974), Havasi gyopár-barlang (Szablyár, Józsa 1966), Havasi Gyopár-sziklaüreg (Kordos 1984), Havasi Gyopár sziklaüreg (Kordos 1971), Nagykevélyi-kőfülke (Leél-Őssy 1958), Nagykevélyi kőfülke (Thuróczy 1964), Nagy-Kevélyi-kőfülke (Dénes 1967), Nagy-Kevélyi kőfülke (Kordos 1971), Szódás-barlang (Bertalan 1976) és Szódás barlang (Kordos 1971) neveken is. Az utolsó két nevet az alatta lévő út miatt kapta, mert annak a régi neve Szódás út volt, azon vitték fel a szódát a Kevély-nyergi turistaházhoz Pilisborosjenőről.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában Schőnviszky László valószínűleg ezt a barlangot említette meg barlangnév nélkül. Az említés szerint van a Nagy-Kevély déli oldalában egy barlang, amely még nincs átvizsgálva. 1943-ban Venkovits István felmérte és a felmérés alapján szerkesztett és rajzolt 1:100 méretarányban egy alaprajz barlangtérképet két metszettel. Az 1955-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az olvasható, hogy a solymári falhoz vezető út mellett van egy kis barlang.

Az 1958. évi Földrajzi Értesítőben az van írva, hogy körülbelül 400 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a kőfülke. A kevély-nyergi turistaháztól Pilisborosjenőre vezető úttól kissé északra, 10–13 méterre, a messziről is jól látható sziklafal tövében van a bejárata. Dolomitban, egy ferdesíkú tektonikus hasadék mentén jött létre. Valószínűleg a dolomit erős aprózódása alakította ki, de az is elképzelhető, hogy hidrotermális eredetű. A kis kőfülke 2 méter magas és körülbelül 4 méter átmérőjű. A tanulmányhoz mellékelt térképvázlaton jelölve van a helye.

Az 1964-ben megjelent Az országos kék-túra útvonala mentén című könyv szerint 10–13 méterre a Kevély-nyeregbe vezető út felett jobbra, nagy sziklacsoport alatt, a sziklacsoport túlsó szélén nyílik és hasadék mentén, dolomitban alakult ki. 1965-ben a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának tagjai jártak benne.

1967-ben Kordos László, Somogyi Miklós és Lechner Ferenc vesztett pontokkal, poligon mentén, függőkompasszal és fokívvel felmérték. 1967-ben a felmérés alapján Kordos László 1:100 méretarányban szerkesztett és rajzolt alaprajz térképet, hossz-szelvény térképet és két keresztmetszet térképet. A felmérés szerint 9 méter hosszú és 3,2 méter magas. A Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoport 1967-es jelentésében az olvasható, hogy a csoport 1967-ben poligon mentén, függőkompasszal és fokívvel feltérképezte a barlangot, amely az egyik munkahelyükön lévő karsztobjektum.

Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz című könyv szerint a kevély-nyergi turistaháztól Pilisborosjenőre vezető turistaúttól kissé északra, a messziről szembetűnő dolomit sziklafal tövében van a turistaútról is látható bejárata. Négy méter hosszú, két méter magas és egy ferde hasadék mentén jött létre a dolomit aprózódása miatt. 1969-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport kezdett el méréseket végezni benne. 1970. április 5-én Wehovszky Erzsébet, a Szpeleológia Barlangkutató Csoport tagja végzett a barlangban vízelemzést.

A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról és kutatástörténetéről. A jelentésben le van írva, hogy Gyopáros barlang a neve. Schőnviszky László az 1930-as években Szódás barlangnak nevezte, mert az alatta lévő úton vitték fel Pilisborosjenőről a szódavizet a kevély-nyergi turistaházhoz. A kevély-nyergi turistaházat Pilisborosjenővel összekötő sárga turistaút, a Szódás út mentén elhelyezkedő, szembetűnő sziklacsoport felső részén, körülbelül 400 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang egy teremből áll, 6 méter hosszú, 4–6 méter széles és 1,5–2,3 méter magas. Kis gömbüstös betorkolás van a bal oldalán.

A barlang bejárata az alatta lévő turistaútról

A barlang felső triász fődolomitban keletkezett. A dolomit repedéseiben kalcitkristályok helyezkednek el. A kitöltés leginkább dolomitmurvából áll, ősmaradvány nem került elő. A bejárat 191/11 csapású repedés mentén jött létre. A barlang Leél-Őssy Sándor (1958) szerint elsősorban dolomitporlódásos keletkezésű, de hévizes tevékenység is kialakíthatta. Dénes György (1967) valószínűleg Leél-Őssy Sándor alapján szintén dolomitporlódással magyarázza eredetét. Szenthe István (1969) szerint hévizes keletkezésű. A porlódásos eredet valószínűbb.

Állandó a csepegés a barlang hátsó részében. Olvadáskor, télen a terem sok pontján jégcsap fejlődik. 1967-ben és 1970-ben Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel klimatológiai méréseket végzett benne Forgács Jenő, Nagy László, Kordos László és Wehovszky Erzsébet. A barlang felszerelés nélkül megtekinthető. Sok turista és kiránduló felkeresi a barlangot a könnyű megközelítés és a távolról is látható bejárata miatt. A jelentés mellékletébe bekerült az 1943-as alaprajz barlangtérkép Kordos László által rajzolt változata és a négy 1967-es barlangtérkép.

A csoport 1971-es jelentésében az olvasható, hogy a Kevély-csoport barlangjai közül két barlang alakult ki dolomitban. Ásványos kitöltésben, üledékekben és keletkezésüket tekintve különbözik a szilárd és a porló dolomit barlangja egymástól. Ez utalás a Gyopáros-barlangra.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyv szerint a Pilisborosjenőről a turistaházhoz vezető turistaúttól, az úgynevezett szódás úttól kissé északra, a messziről szembetűnő dolomit sziklafal alján van a turistaútról is jól látható bejárata. Kilenc méter hosszú, három méter magas és egy ferde hasadék mentén jött létre, valószínűleg a dolomit aprózódása miatt.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pilisborosjenőn helyezkedik el a Gyopáros barlang, amelynek további nevei Szódás-barlang és Nagy-Kevélyi kőfülke. Pilisborosjenőt a Kevély-nyergi turistaházzal összekötő sárga turistajelzésű út (Szódás út) mellett, szembetűnő sziklacsoport felső részén van bejárata. A barlang 9 m hosszú és 3,2 m magas. Egy teremből áll, amelynek bal oldalán kis, gömbüstös betorkollás található. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1975–1980. évi Karszt- és Barlangkutatásban publikálva lett egy vázlatos térkép, amelyen a Kevély-csoport vízkémiai szempontból vizsgált barlangjainak helyei láthatók. Az ábrán jelölve van a Szódás-barlang helye. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Szódás-barlangnak 4820/7. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szódás-barlang néven Gyopáros-barlang, Havasi Gyopár-sziklaüreg és Nagy-Kevélyi-kőfülke névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve.

1989 szeptemberében Kárpát József rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet egy keresztmetszettel. Az 1991-ben megjelent A Pilis és a Visegrádi-hegység című könyvben meg van ismételve az 1974-es útikalauz barlangleírása. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-es útikalauz barlangleírása. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található még egy ismeretlen időpontban készült és ismeretlen szerzőjű térképlap, amelyen a barlang alaprajz térképe, hossz-szelvény térképe és keresztmetszete vannak ábrázolva és amely 1:100 méretarányban lett rajzolva.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.
  • Venkovits István: Nagykevély környékének földtani vizsgálata. Kézirat, egyetemi szakdolgozat. Budapest, 1949.

További információk[szerkesztés]