Zsó-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsó-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz12 m
Mélység0 m
Magasság2,5 m
Függőleges kiterjedés2,5 m
Ország Magyarország
Település Csobánka
Földrajzi táj Pilis hegység
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4820-17
Elhelyezkedése
Zsó-barlang (Magyarország)
Zsó-barlang
Zsó-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 18° 58′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 18° 58′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsó-barlang témájú médiaállományokat.

A Zsó-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található barlang. Turista útikalauzokban is be van mutatva és bejáratát régóta ismerik.

Leírás[szerkesztés]

Csobánka külterületén, Margit-ligeten helyezkedik el. Az oszolyi Odúsortól három méterre keletre, sziklafal alján, a Kis-áthajlás alatt van természetes jellegű, nyugatra néző bejárata. Felső triász tömött fehér vastagpados dachsteini mészkőben jött létre a 12 méter hosszú és 2,5 méter magas barlang. A bejárattól egy méterre egy nagyon szűk kúszójáratban folytatódik az inaktív forrásbarlang. A barlang repedéseit kalcit tölti ki és az alja köves, humuszos. Bejárásához barlangjáró alapfelszerelés ajánlott. Javasolt térdvédő használata.

1971-ben volt először Zsó-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Oszolyi-rókaluk (Kraus 1997), Oszolyi-rókalyuk (Kordos 1981) és Zsó barlang (Kordos 1971) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangbejáratot régóta ismerik. Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző nyugati oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Valószínűleg 1968-ban bontották ki a bejáratot a Vörös Meteor barlangkutatói és sziklamászói. 1969-ben Kordos László mérte fel fix pontokkal, bányászkompasszal és ebben az évben a felmérés alapján Kordos László rajzolta és szerkesztette meg alaprajz térképét és kifejtett hosszmetszet térképét, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A felmérés szerint 12 méter hosszú és 2,5 méter mély. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében.

1970. február 22-én, 1970. március 22-én és 1970. április 26-án Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel Kordos László, valamint Welker P. végeztek klimatológiai méréseket a felszínen és a barlangban. A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról és kutatástörténetéről. A jelentésben az olvasható, hogy a barlang egy nagyon lapos, 1,2 méter széles kúszójárattal kezdődik, majd a vége kissé felmagasodik, itt fel lehet ülni. Valószínűleg hévizes eredetű roncsbarlang, amelynek végén elaggott cseppkőlefolyás figyelhető meg. Teljesen száraz, néha víz gyöngyözik a falakon.

Bejárásához barlangkutató ruha és lámpa ajánlott. A barlangtól északra, körülbelül három méterre található az Odúsor. A jelentés mellékletébe bekerültek az 1969-es térképek. Az 1974-ben kiadott Pilis hegység útikalauzban szó van arról, hogy a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. Az Odúsortól 3 m-re, a Kis-áthajlás alatt 1 m széles, lapos járattal kezdődő, a vége felé kissé magasodó, 12 m hosszú üreget bontottak ki a Vörös Meteor barlangkutatói.

A barlang eleje

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés barlangra vonatkozó része a jelentés mellékletében lévő térképekkel együtt. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető a Zsó-barlang földrajzi elhelyezkedése. A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el a Zsó-barlang (ideiglenes elnevezés). Az Oszoly meredek letörésénél, a Kis-áthajlás alatt van 1,2 m széles és nagyon lapos bejárata. A barlang 12 m hosszú és 2,5 m mély. Valószínűleg hévizes eredetű a barlangroncs. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy az Oszolyi-rókalyuknak 4820/17. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Oszolyi-rókalyuk néven Zsó-barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. 1990-ben Kárpát József rajzolt egy áttekintő térképet, amelyen megfigyelhető az oszolyi sziklamászóiskola barlangjainak földrajzi elhelyezkedése. Ezen a térképen látható a Zsó-barlang földrajzi elhelyezkedése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy a Zsó-barlang (Csobánka) 12 m hosszú és 3 m mély.

Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. Az 1996. évi barlangnap túrakalauzában meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. 1997. június 6-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklacsoportok D-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető a Zsó-barlang földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Zsó-barlangnak volt már térképe 1997 előtt. Az Oszolyi-rókaluk nem azonosítható, további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]