Nincskegyelem-aknabarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincskegyelem-aknabarlang
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata
Hossz224 m
Mélység71 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés71 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 490 m
Ország Magyarország
Település Vác
Földrajzi táj Cserhát
Típus inaktív, freatikus és keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám 5221-2
Elhelyezkedése
Nincskegyelem-aknabarlang (Magyarország)
Nincskegyelem-aknabarlang
Nincskegyelem-aknabarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 19″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 19″, k. h. 19° 07′ 29″

A Nincskegyelem-aknabarlang fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Naszályon található. A Cserhát jelenlegi három fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Cserhát második legmélyebb és harmadik leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

Vácnak a Sejce nevű területén, a Naszály hegy nyugati részén található bányában nyílik a szűk bejárata, egy körülbelül 30 méter magas bányafalnak körülbelül a harmadában. Felső triász, dachsteini mészkőben keletkezett. A hosszúságához viszonyítva kicsi, megközelítőleg 27 méter vízszintes kiterjedésű. A barlang fő járatainak többsége függőleges irányban alakult ki. A hőmérsékletét nagyon meghatározza a kinti hőmérséklet. Az üregrendszer mind a három nagy aknája közel, körülbelül öt méterre van a bányafalak külső felszínétől. Nyáron a bejárati aknában előfordult 25–30 °C-is.

A járatainak a kialakulási irányát négy fő tektonikus törés határozta meg. A felső járatai a formajegyek tanúsága alapján hévizes eredetűek, freatikus, azaz gőz hatására létrejött oldás által keletkeztek. A simára oldott falak, a jellegzetes, íves falfelületek és a borsókő jelenléte bizonyítják ezt. Az alsó szakasza valószínűleg a süllyedő karsztvízszint melletti keveredési korrózió hatására vált a jelenlegi morfológiájúvá. Kialakultak a mély, kör szelvényű aknák és a sima falak. A morfológiai kisformái, a kőcsipkék, az élek és az oldalvályúk, a kannelúrák, azaz a függőleges karrok és a boxwork szerkezetek a későbbi, hideg vizes oldás termékei. Huzatborsókövek is láthatók az aknák közötti ablakokban.

A barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Teljes bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

A Cserhát fokozottan védett barlangjainak nevei „N” betűvel kezdődnek, a Naszályi-víznyelőbarlangé, a Nézsai-víznyelőbarlangé és a Nincskegyelem-aknabarlangé, akárcsak a Cserhát legrégebben ismert és leghíresebb barlangjának, a Násznép-barlangnak neve is.

Először Romantika-aknabarlang (Antal 2002) volt a neve, majd Nincs kegyelem-aknabarlangnak (Antal 2002) nevezték el. Azért kapta a Nincs kegyelem-aknabarlang elnevezést, mert egy működő kőbányában megnyíló üreg sorsa általában a megsemmisülés. Sok járata vallási témák alapján lett elnevezve: Purgatórium, Pokol-akna, Menyország-akna – ez vagy szabálytalan helyesírású, vagy tréfás elnevezés –, Sátán-akna, Áldásosztó és a már átnevezett Juliánusz-átjáró, illetve régen Juli-ánusz-átjáró is – ez a rész Juliánusz barátra utal, vagy Julira, valamint a nyelvjátékra és a magyar helyesírásra (Juliánusz, Julianus). 2002-ben volt először Nincskegyelem-aknabarlangnak nevezve a barlang az irodalmában, a 2002-ben készült térképén.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang bányászat következtében tárult fel. A Naszály Barlangkutató Csoport tagjai, azaz Antal József és társai 2002. március 7-én bukkantak bejáratára a hivatalos helyszíni bejárásuk alkalmával és jártak a barlangban. 2002-ben a Környezetvédelmi Minisztérium Barlangtani Intézetének megbízásából a részletes állapotfelmérése is megtörtént a járatrendszernek a Troglonauta Barlangkutató Egyesület munkájaként. Sok mindenre kiterjedő leírás, helyszínvázlat, fénykép-dokumentáció készült, amely részletes bejáráson alapult. A kürtők is be lettek járva.

A barlang régi helynevei ekkor a hivatalos barlangtérképen és a szakvéleményen át lettek nevezve. Barlangtérképe ebben az évben készült el a részletes állapotfelmérés részeként, amelyhez a barlangot a Pizolit Barlangkutató Egyesület és a Troglonauta Barlangkutató Egyesület tagjai mérték fel. A térképezést Szabó Zoltán vezette és ő szerkesztette, valamint rajzolta az alaprajzi barlangtérképet, a hosszmetszet barlangtérképet és a térhálós vetület barlangtérképet.

Az első bejárás részletes leírása 2003-ban jelent meg nyomtatásban. A 2003. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázaton, a Troglonauta Barlangkutató Egyesület csoport kategóriában indult pályamunkájában az egyik legszínvonalasabb rész a Nincskegyelem-aknabarlangban végzett feltáró munka bemutatása. Ezért a pályázat bíráló bizottsága különdíjjal jutalmazta az egyesületet. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Naszályi-rögben lévő Nincskegyelem-aknabarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Cserhát hegységben lévő Nincskegyelem-aknabarlang fokozottan védett barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Naszályi-rögben elhelyezkedő Nincskegyelem-aknabarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Naszályi-rögben lévő Nincskegyelem-aknabarlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Cserhát hegységben lévő Nincskegyelem-aknabarlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

  • Antal József (összeállította és lejegyezte): Naszály Barlangkutató Csoport, Összefoglaló jelentés, 2002. Kézirat. 11–13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Ézsiás György: Troglonauta Barlangkutató Egyesület kutatási jelentés 2002. Kézirat. 5–37. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
  • Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
  • Szabó Zoltán: „Csak” földtani kuriózum! A Nincs kegyelem-aknabarlang. Mount Everest, 2003. (3. évf.), július (7. sz), 14–16. old.
  • –: Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat 2003. évi eredménye. Karszt és Barlang, 2004–2005. 90. old.
  • –: Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat 2003. évi eredménye. MKBT Tájékoztató, 2004. május–június. 18. old.

További információk[szerkesztés]