Pappenheim-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pappenheim-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz11,5 m
Mélység0 m
Magasság3,7 m
Függőleges kiterjedés3,7 m
Tengerszint feletti magasság188 m
Ország Magyarország
Település Buják
Földrajzi táj Cserhát
Típus felszakadozással és omlással keletkezett
Barlangkataszteri szám 5223-1
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pappenheim-barlang témájú médiaállományokat.

A Pappenheim-barlang egy homokkőben és konglomerátumban keletkezett barlang, amely a Cserhátban, Bujákon helyezkedik el. Őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Leírása[szerkesztés]

Buják északnyugati részén, az Őr-hegy lábánál, a Bujáki-patakhoz közel, lakóterületen, egy már nem művelt homokkőfejtőben, 188 méter tengerszint feletti magasságban van a természetes jellegű, ovális alakú, nyolc méter széles, 3,7 méter magas, délnyugat felé néző és vízszintes tengelyirányú bejárata. A kőbánya a Bokori út és a Béke utca találkozásánál található. Középső miocén homokkőben és konglomerátumban, a rétegződésnek köszönhetően, felszakadozással, omlással, aprózódással és mállással jött létre a barlang. Egyszerű, egyszintes, körülbelül ellipszis keresztmetszetű barlang. A jellemző szelvénytípusa az ellipszis szelvénytípus.

Rétegfelületek és ősmaradványok figyelhetők meg benne. Az ősmaradványokat az ősnövények képviselik, amelyek egy fadarabkás homokkőrétegben fordulnak elő. A mennyezetet néhány helyen réteglapok síkja alkotja. A kőzet nagy mennyiségben tartalmaz jól látható, növényi maradványokat. Andezit is előbukkan a barlangban. A barlang végén egy hatalmas kőpad van. A laza és porózus kőzet jelenleg is pereg, mállik, amelynek az eredménye az aljzatot vastagon borító homok és por. A bejárat közelében, éppúgy, mint a bányafal néhány részén a lazább homokkő egy része kicsi, csőszerű üregekkel sűrűn van lyuggatva. Az üregeket valószínűleg egy hártyásszárnyú faj egyedei készítették. A bejárásához nem szükséges engedély, szabadon látogatható és utcai ruhában, könnyen megtekinthető.

A jobb oldali falban kilenc réteget sikerült megkülönböztetni. A barlangból előkerült paleofaunisztikai leleteknek leginkább azért van jelentősége, mert homokos környezetből kerültek elő és nem mészkőbarlangból.

A kőfejtő régi tulajdonosáról, Pappenheim Szikfridről lett elnevezve. A Pappenheim-barlang név 1989-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Bujáki-hasadékbarlang (Kordos 1984) és Bujáki hasadék-barlang (Bertalan 1976) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1932-ben Matolay Tibor kigyűjtötte az egyik réskitöltésből az összes ott található paleofaunisztikai leletet és azt a Magyar Természettudományi Múzeumba juttatta el. Az 1959. évi Természettudományi Múzeum Évkönyvében az van írva, hogy a barlang régi réskitöltéséből felsőpleisztocén–óholocén gerinces maradványok lettek meghatározva. 20 faj lett kimutatva a 747 csontból és csonttöredékből. Előfordul a maradványok között hóbagoly, egerészölyv, gyepi béka, erdei egér és szibériai pocok maradvány is. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy Bujákon, a Pappenheim-féle kőbányában található és a barlang egy vízszintes elválási lapok mentén keletkezett hasadék. A kéziratban egy tanulmány alapján lett feldolgozva.

Kilátás a barlangból

Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel egy névváltozata és egy térképen van feltüntetve a helye. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1988. évi évkönyvében le van írva röviden. A leírás szerint például a bujáki tanácselnök és a nyugalmazott erdész sem hallottak róla. 1989. október 21-én Eszterhás István és Gönczöl Imre keresték meg, vizsgálták át és mérték fel. A felmérés alapján Eszterhás István szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszet barlangtérképet. A barlangtérkép-lapon két helyszínvázlat is szerepel, amelyeken fel van tüntetve a barlang helye és a barlangtérkép-lap szerint 11,5 méter hosszú, valamint 4,7 méter magas. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1989. évi évkönyvébe bekerült a barlangtérkép-lap, egy helyszínrajz, négy fénykép és a barlangnak a részletes leírása. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című kéziratában Pappenheim-barlang néven, Bujáki-hasadékbarlang névváltozattal, a Cserhát kilenc barlangja között, 11,5 méteres hosszal és 2,8 méteres magassággal szerepel. A lista az 1989 végéig ismertté vált, 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint, Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Fadarabkás homokkő a barlangból

Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című kéziratban szerepel a Cserhát 10 nemkarsztos kőzetben kialakult barlangja között, Pappenheim-barlang néven, 11,5 méteres hosszúsággal, 2,5 méteres magassággal és a felsorolás szerint Buják egyetlen barlangja, valamint homokkőben keletkezett. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált, 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. Az 1994-ben megjelent, „Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról” című kiadvány szerint, az 1994. nyári állapot alapján Magyarországnak a kilencedik leghosszabb, nemkarsztos, üledékes kőzetben kialakult barlangja, a magassága az összeállításban két méter és a kiadvány szerint homokkőben keletkezett. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1995. évi évkönyvében található egy részletes leírás a barlangról, két helyszínvázlat, az 1989. évi barlangtérkép-lap, egy ábra a jobb oldal falának a rétegeiről és nyolc fénykép. A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 11 darab írás megjelölésével. A 2006-ban kitöltött nyilvántartólapján az van írva, hogy 188 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, a részletesen felmért barlang 11,5 méter hosszú, 3,7 méter függőleges kiterjedésű és 3,7 méter magas. A 2017. évi Karsztfejlődésben publikálva lett egy részletes barlangleírás, egy helyszínrajz és egy fénykép.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]