RUD 1 (Rudi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudi
Adatok
Katalógusszám RUD 1
Közismert név Rudi
Faj Rudapithecus hungaricus
Kretzoi, 1969
Kor 12–10 Ma
Felfedezés helye Rudabánya
Felfedezés ideje 1965
Felfedező Hernyák Gábor
Elhelyezkedése
Rudabánya (Magyarország)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 35″, k. h. 20° 38′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 35″, k. h. 20° 38′ 12″

RUD 1 a Rudapithecus hungaricus típuspéldánya, beceneve Rudi, a Rudabányán elsőként előkerült beazonosított ősi főemlősfaj alsó állkapocstöredéke négy ép zápfoggal. A csontdarabot Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa találta 1965-ben, de csak 1967-ben, Tasnádi Kubacska András közvetítésével került Kretzoi Miklóshoz, aki nemcsak igazolta Hernyák azon feltevését, hogy a csont főemlősé, de új fajt és új nemet írt le belőle. A lelet bejelentése 1967 őszén, a budapesti biológiai és embertani szimpóziumon történt, a fajleírást a Symposia Biologica Hungarica 1969-es 9. kötete tartalmazza. A lelet katalógusszáma a később bevezetett rendszer szerint RUD 1.

Rudi az in situ leletek egyike, vagy természetes módon preparálódott ki a befoglaló kőzetből, vagy a bányaművelés során került felszínre. Ezért az erózió a csontváz többi részét teljesen tönkretette, eltüntette. A leletkörnyezet nem ismert, mert Hernyák csak a bányarészt tudta megadni, ahol megtalálta, a gyűjtés nem ásatáson, szervezett módon folyt. Ráadásul a meddőhányóból került elő, megbolygatott, átforgatott kőzetrétegekből. Maga a lelet is rossz állapotú, mivel a földnedvességből kiszáradó felszíni leletet a víz, jég és szél rongálta. Rudi maradványainak más darabja nem került elő, a többi lelet más egyedektől származik.

Azóta is folynak az ásatások, melyek során még több koponyamaradványt (RUD 44, RUD 77 és a Gabi névre keresztelt RUD 200 lelet, valamint az Anapithecus hernyaki több koponyája, a RUD 9 és RUD 83, a Bodvapithecus altipalatus RUD 7 jelű maradványát) találtak. Az összes főemlőslelet több mint 200 darab, koruk 35–8 millió év közötti, ezen belül Rudi és a Rudapithecusok 12–8 millió évesek. Nincs a Földön még egy olyan lelőhely, ahol 27 millió évre kiterjedő főemlőslelőhely lenne. Rudi nem ásatáson került elő, hanem véletlen felfedezés révén, de a fajleírást követően, 1971-től Rudabányán folyamatos az ásatás.

A sok lelet ellenére Rudi besorolása még mindig vitatott. Kretzoi Miklósnak már 1975-ben a Nature folyóiratban meg kellett védenie a Rudapithecus nevet, hivatkozva az 1969-es Magyar Hírlap és Élet és Tudomány újságokban megjelent közleményeire. Rudi a 80-as években Ramapithecus hungaricus,[1] később Dryopithecus brancoi[2] néven szerepelt. A 2000-es évek elején magyar kutatók is ezen a néven említik:„Dryopithecus brancoi (= Rudapithecus hungaricus)”[3] A máshol előkerült újabb és újabb hasonló leletek alapján azonban úgy tűnik, hogy a Rudapithecus leletek bizonyos szempontból eltérőek, ezért az elnevezés kezd ismét érvényt szerezni magának a tudományos szakirodalomban,[4][5] bár az adatbázisokban még érvénytelen taxonként szerepel.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gabi, a közös ős. FigyelőNet, 2007. augusztus 4. [2008. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Paleobiology Database: Rudapithecus hungaricus (Hozzáférés: 2016 február 28.)
  3. Kordos László: New results of Hominoid research in the Carpathian Basin (angol nyelven). Acta Biologica Szegediensis (Volume 44. (1-4), 71-74. o.), 2000. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  4. Kordos László: Rudapithecus hungaricus: Egy nemzeti érték ötven éve. Magyar Tudomány, 2015. 10. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  5. Kordos László: Rudabánya, az emberré válás világhírű lelőhelye. Bányászattörténeti Közlemények (VI., III. évf. 2., 3-12. o.), 2008. 07. (Hozzáférés: 2016. február 28.) (A Rudapithecus, 7-8. o.)
  6. University of California Santa Cruz – Rudapithecus (Hozzáférés: 2016 február 28.)

Források[szerkesztés]