Fenyves-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fenyves-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz45 m
Mélység19,6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés19,6 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 495 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-20
Elhelyezkedése
Fenyves-zsomboly (Magyarország)
Fenyves-zsomboly
Fenyves-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 51″, k. h. 20° 42′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 51″, k. h. 20° 42′ 05″

A Fenyves-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 1935 méterre, fokozottan védett területen, a Szabó-pallagi vadászháztól északnyugatra, attól körülbelül 80 méterre, fenyvesben, töbör északkeleti oldalában nyílik. A régi leírások szerint egy vadvédelmi kerítésen belül, azonban jelenleg nem kell átmászni kerítésen. A barlang helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének feltüntetésével. A nem lezárt barlang bejárata nagy méretű és természetesen nyílt meg. A zsomboly középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Vízszintes kiterjedése 15 méter. Kevés cseppkő található benne és ezek közül több már nem fejlődik. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Bejárásához 20 méter kötél, egy csavartnittfül és egy kötélvédő szükséges.

Környékén havasalji rózsa, nagy völgycsillag, berki aggófű, nyúlsaláta, hegyi szil, pávafarkú salamonpecsét, kardos madársisak, vörösbarna nőszőfű, ibolyás nőszőfű, hajperje és farkasboroszlán élnek, a barlangban denevérek fordulnak elő.

Előfordul irodalmában Csont-barlang (Vlk 2019), Fenyves pot (Kósa 1968–1971), Fenyves-réti-zsomboly (Hazslinszky 1981), Fenyves zsomboly (Balázs 1957), Jeskyně kostí (Vlk 2019), S-5 (Kósa 1992), Svetlá (Vlk 2019), Sz/5 (Kósa 1964) és SZ/5 (Kósa 1964) neveken és jelzetekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Első bejárása valószínűleg Bekey Imre Gáborék által az 1911. évi alsó-hegyi zsombolykutató expedíció alkalmával történt. 1927-ben Kessler Hubert és társai jártak benne és térképezték fel. A térkép és egy Eugenio Boegan által írt néhány soros barlangismertetés az 1929. évi Le Grotte d'Italia című trieszti folyóirat 3. számában jelent meg. A Balázs Dénes által összeállított és 1957-ben írt kézirat szerint a zsomboly egy 3–4 méter átmérőjű, 15 méter mély függőleges aknából és egy másik 15 méteres, körülbelül 45° lejtésű aknából áll, valamint ez utóbbi egy hordalékkal teli teremben végződik. Abszolút mélysége 22 méter, hossza 35 méter. Állítólag a zsombolyban régen betyárok tanyáztak. Kezdett a zsomboly betömődni és a favágók sok fát beledöntöttek, ami miatt bejárása nagyon nehéz volt.

1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagi vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték bejáratának helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 157 méterre 330° 50' irányban nyílik. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi 5–6. számában megjelent és Kósa Attila által írt tanulmányban az olvasható, hogy 22 méter mély és térképvázlaton van helye megjelölve. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1965. évi 5–6. számában megjelent és Rónai Miklós által írt tanulmány szerint Kessler Hubert és munkatársai 1934-ben járták be és mérték fel, de Balázs Dénes szerint 1937-ben. 1967 áprilisában Frojimovics Péter, Haász Éva és Kósa Attila felmérték a barlangot. A felmérés alapján Kósa Attila alaprajz térképet és két hosszmetszet térképet szerkesztett. A térképek alapján 19,6 méter mély. A Karszt- és Barlangkutatás 1968–1971. évfolyamában publikált és Kósa Attila által írt angol nyelvű tanulmányban megjelent egy fénykép, amelyen a zsomboly bejárata látható.

1972-ben és 1973-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport feltáró munkát végzett benne. A Karszt és Barlang 1972. évi 1–2. félévi füzetébe Schőnviszky László írt egy tanulmányt a Turista Közlöny 1914. évi évfolyamában megjelent beszámoló alapján. A publikáció szerint az 1911. évi expedíció során Gedeon Aladár képviselőt is levitték kötéllétrán és biztosítással a 30 méteres barlangba. 1975-ben Tihanyi Péter fiatal holocén szórvány csontleleteket gyűjtött a zsombolyból. A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban többek között az olvasható, hogy 20 méter hosszú, 22 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól 157 méterre található. A kézirat barlangra vonatkozó része három irodalmi mű alapján íródott.

1976-ban Kordos László szintén fiatal holocén szórvány csontleleteket határozott meg kitöltéséből. A leletek között voltak Rana, ásóbéka, kígyó, lábatlan gyík, madár, vakond, denevér, Plecotus, nagy pele, erdei egér, pirókegér, közönséges kószapocok, erdei pocok, mezei pocok, kutyaféle, menyétféle csontok és csigák házai is. Az 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint függőleges kiterjedése 19,6 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok közé sorolta.

Az 1981-ben megjelent Hazslinszky Tamás által írt tanulmányban publikálva lett egy fénykép, amelyen bejárata figyelhető meg. Lukács László az MKBT Műsorfüzet 1983. évi január–februári számában a bódvaszilasi barlangnapon tapasztalt technikai hibák között megemlítette a Fenyves-zsombolynál észlelt hibát is. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Fenyves-zsomboly néven SZ/5 névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1927-ben és az 1967-ben készült térképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek több adattal együtt fel van tüntetve 10 irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. Az 1967-es térképekről azt írta Kósa Attila, hogy április 2-án készültek és a térképek elkészítéséhez a barlangot Frojimovics Péter, Haász Éva, Kósa Attila és Székely Kinga mérték fel.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1996. szeptember 21-én megrendezett 3. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 19 méter mély Fenyves-zsomboly a 31. legmélyebb. A 32. Nagy-vizestöbri-víznyelőbarlang is 19 méter mély. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 2004. február 14-én Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák észleltek a bódvaszilasi barlangban egy tavi denevért és egy nyugati piszedenevért.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 19 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2008. október 11-én Németh Tamás, Frigy Bea, Povázsay Zoltán és Tóth Éva mérték fel a zsombolyt. A felmérés alapján alaprajz térkép és hosszmetszet térkép lettek szerkesztve. 2011-ben Robert Kosáček felmérte és a felmérés alapján rajzolt hosszmetszet térképet három keresztmetszettel. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon a gyerekek számára az egyik túracélpont volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent a 2011-es hosszmetszet térkép három keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 45 méter hosszú, 19,6 méter mély és 491 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amely a barlang belsejében készült. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található a zsombolyról egy ismeretlen készítési idejű és készítőjű térképlap, amelyen a barlang alaprajza és függőleges hosszmetszete van ábrázolva.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bekey Imre Gábor: A Vecsembükki zsombolyok. Turista Közlöny, 1914. (21. évf.) 3. sz. 34–38. old.
  • Eugenio Boegan: Grotte dell'Ungheria. (Magyarország barlangjai.) Le Grotte d'Italia. 1929. 3. sz. 143–144. old.
  • Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. [Catalogue of underground bat roosts in Hungary I.]. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 2007. 179. old. ISBN 978 963 87082 1 2
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Hazslinszky Tamás: Zsombolyok titkai nyomában. Föld és Ég, 1981. 12. sz. 354–357. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]