Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz17 m
Mélység1 m
Magasság5,7 m
Függőleges kiterjedés6,7 m
Tengerszint feletti magasság267,59 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-11
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang témájú médiaállományokat.

A Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

A Kecső-völgy északi, bal oldalában, Jósvafő központjától nyugat–északnyugatra, két kilométerre, egy fokozottan védett területen, erdőben, a babot-kúti vízmű kerítésétől 50 méterre, keletre, a völgytalptól nyolc méterrel magasabban, egy kis sziklaudvarban, sziklafal tövében nyílik. A felfelé keskenyedő, hasadék jellegű, természetes, 2,6 méter magas és 1,1 méter széles, vízszintes tengelyirányú, lezáratlan bejárata látszik az alatta lévő útról, amelytől 20 méterre van. Közvetlenül mellette, körülbelül másfél méterre, nyugatra, balra található a Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang bejárata.

Középső triász és felső triász, wettersteini mészkőben, tektonikus törésvonal mentén létrejött, inaktív forrásbarlang, inaktív, régi forrásszáj. A kifolyó víz korróziója és a karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki. A hasadék szelvénytípus jellemző a barlangra. A morfológiai elemei a gömbfülke, a gömbüst és a hullámkagyló. Az ásványi alakzatok közül megfigyelhető benne borsókő, cseppkőzászló, függőcseppkő és cseppkőlefolyás. A cseppkőképződményei között vannak amelyek fejlődnek és vannak amelyek nem fejlődnek. A vízszintes kiterjedése 14,3 méter. Jelenleg a leghosszabb és legtágabb barlangja az inaktív forráscsoportnak. A végpontján a járat agyaggal feltöltött. Denevérek és világosbarna, fátyolkaszerű rovarok fordulnak elő a barlangban. Engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel, könnyen járható.

A Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang név 2003-ban jelent meg az irodalmában. Előfordul az irodalmában K3-barlang (Kovács 1997) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikált tanulmányban, amelyet Sásdi László írt, meg van említve a Babot-kút melletti barlang, de ez valószínűleg a Babot-kúti-forrásbarlang. 1995-ben fedezte fel Sásdi László és Székely Kinga. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 1997. január 22-én Kovács Attila rajzolt egy alaprajzi barlangtérkép-vázlatot és egy kiterített, hosszmetszet barlangtérkép-vázlatot. Az 1997. évi MKBT Műsorfüzetben jelent meg Kovács Attilának egy közleménye, amelynek a címe „Új barlang a Kecső-völgyben”. A publikációban részletesen ismertetve van és a leírás szerint körülbelül két méter magas a bejárata, a kitöltésében valószínűleg holocén csontmaradványok láthatók, amelyek egér és róka nagyságú állatoktól származnak, a végpontjáról eltávolítandó, valószínűleg nem sok anyag elhelyezésére nem nagyon van lehetőség, valamint ezen a részen kevés a levegő, mert nincs huzat. A következő MKBT Műsorfüzetbe Sásdi László egy közleményt írt, amely szerint a barlang nem új, csak a belső része és a barlang szerepel a Barlangtani Intézet kataszterében, 1995 novemberében lett nyilvántartásba véve. 1997-ben Takácsné Bolner Katalin készítette el a fénykép-dokumentációját. 1997. július 7-én pedig rögzítette a barlang adatait. 2001-ben Reszegi Attila készítette el a fénykép-dokumentációját.

2003 júniusában Angelus Béla készített egy alaprajzi barlangtérképet négy keresztmetszettel és egy hosszmetszet barlangtérképet, amelyek 1:100 méretarányban lettek rajzolva és a barlangtérkép-lap szerint 268 méter balti középtengerszint feletti magasságban nyílik. A 2003-ban kitöltött, barlang nyilvántartólapjában az olvasható, hogy 267,59 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, részletes felmérés alapján 17 méter hosszú, a vízszintes kiterjedése 14,3 méter, szabadon látogatható és a végpontjának az átbontásával valószínűleg feltárható a Babot-kút mögötti és az inaktív forráscsoport mögött található barlangrendszer. A KvVM Barlang- és Földtani Intézeten található, ismeretlen évben készült kézirat szerint körülbelül 20 méter hosszú és középső triász, wettersteini, dolomitos mészkőben jött létre, kettős bejáratú, a bejáratnak hasadékjellegű a felső tagja, ovális szelvényű az alsó tagja.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]