November 7-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
November 7-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz36 m
Mélység20 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés20 m
Tengerszint feletti magasság495 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-21
Elhelyezkedése
November 7-zsomboly (Magyarország)
November 7-zsomboly
November 7-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz November 7-zsomboly témájú médiaállományokat.

A November 7-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 1680 méterre, 279,5°-ra, a határsávtól körülbelül 150 méternyire, erdőben, egy fokozottan védett területen, egy töbör alsó harmadában, egy sziklakibúvásban nyílik a 0,9×0,7 méteres, természetes, szabálytalan alakú, függőleges tengelyirányú bejárati hasadéka. A nem lezárt barlang töbrében, magasabban, a November 7-zsomboly bejáratától körülbelül 10 méternyire a Széki-zsomboly bejárata látszik.

Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. A kialakulásában a tektonikának, a befolyó víznek, a leszivárgó víznek és a korróziónak volt szerepe. A többszintes barlang vízszintes kiterjedése 10–12 méter. Ujjbegykarr, kannelúra, függőcseppkő, cseppkőbekérgezés, cseppkőlefolyás, cseppkőmedence és borsókő figyelhető meg a járataiban. Hasonló a Széki-zsombolyhoz, mert a függőleges jellegű barlang lépcsőzetesen mélyül és víznyelőszerű a formája. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. A bejárásához 28 méter kötél, egy karabiner és egy kötélvédő kell.

A nevét az 1972. november 7-én történt felfedezése miatt kapta. Előfordul az irodalmában 48 (Kósa 1992), November 7. zsomboly (Kordos 1984), Osmactyricitka (Nyerges 1998), Osmačtyřicitka (Kósa 1992), S-8 (Kósa 1992) és S/8 (Nyerges 1998) néven és jelöléssel is. A November 7-zsomboly név az 1976-os MKBT Beszámolóban jelent meg először.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1972. november 7-én fedezték fel a Vörös Meteor TE barlangkutatói. 1975-ben a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport két tagja, Csernavölgyi László és Csöndör Gyula felmérték és a felmérés alapján Csernavölgyi László egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszeti barlangtérképet szerkesztett három keresztmetszettel. 1976-ban megint a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett egy alaprajzi barlangtérkép és egy keresztmetszeti barlangtérkép. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. októberi bejárás alapján lett kitöltve, a függőleges jellegű barlang alaprajzi hossza 12 méter, a hossza a valóságban 30 méter, a vízszintes kiterjedése hét méter és a függőleges kiterjedése 20 méter. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve.

Az 1992-ben megjelent, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben, az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató, egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1975-ben és az 1976-ban készült barlangtérképek, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1998-ban írt barlang nyilvántartólap szerint csak vázlatosan volt felmérve. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 20 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. Nyerges Attila egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet rajzolt a zsombolyról, valamint egy hosszmetszeti barlangtérképet a végponti részről. A barlangtérképek a Széki-zsombolyról készült, keresztmetszeteket is ábrázoló, hosszmetszeti barlangtérkép mellé lettek szerkesztve, egy barlangtérkép-lapra. Így összehasonlítható a két zsomboly felépítése és a járatoknak a felszínhez és az egymáshoz viszonyított helyzete. Ezeknek a barlangtérképeknek az alapján, ismeretlen időpontban szerkesztve lett egy beszerelési vázlat.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]