November 7-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
November 7-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz36 m
Mélység20 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés20 m
Tengerszint feletti magasság495 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-21
Elhelyezkedése
November 7-zsomboly (Magyarország)
November 7-zsomboly
November 7-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 02″, k. h. 20° 42′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz November 7-zsomboly témájú médiaállományokat.

A November 7-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 1680 méterre, 279,5°-ra, a határsávtól körülbelül 150 méternyire, erdőben, fokozottan védett területen, töbör alsó harmadában, sziklakibúvásban nyílik a 0,9×0,7 méteres természetes jellegű és szabálytalan alakú, függőleges tengelyirányú bejárati hasadéka. A nem lezárt barlang töbrében, magasabban, a November 7-zsomboly bejáratától körülbelül 10 méterre a Széki-zsomboly bejárata látszik.

Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. Kialakulásában tektonikának, befolyó víznek, leszivárgó víznek és korróziónak volt szerepe. A többszintes barlang vízszintes kiterjedése 10–12 méter. Ujjbegykarr, kannelúra, függőcseppkő, cseppkőbekérgezés, cseppkőlefolyás, cseppkőmedence és borsókő figyelhető meg járataiban. Hasonló a Széki-zsombolyhoz, mert a függőleges jellegű barlang lépcsőzetesen mélyül és víznyelőszerű formája. Engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Bejárásához 28 méter kötél, egy karabiner és egy kötélvédő kell.

Nevét az 1972. november 7-én történt felfedezése miatt kapta. Előfordul irodalmában 48 (Kósa 1992), November 7. zsomboly (Kordos 1984), Osmactyricitka (Nyerges 1998), Osmačtyřicitka (Kósa 1992), S-8 (Kósa 1992) és S/8 (Nyerges 1998) neveken és jelölésekkel is. A November 7-zsomboly név az 1976-os MKBT Beszámolóban jelent meg először.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1972. november 7-én fedezték fel a Vörös Meteor TE barlangkutatói. 1975-ben a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport két tagja, Csernavölgyi László és Csöndör Gyula felmérték és a felmérés alapján Csernavölgyi László alaprajz térképet és hosszmetszet térképet szerkesztett három keresztmetszettel. 1976-ban a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján rajzolva lett alaprajz térkép és keresztmetszet térkép.

Az 1977. január 30-án készült és 1975. októberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a függőleges jellegű barlang alaprajzi hossza 12 méter, hossza a valóságban 30 méter, vízszintes kiterjedése hét méter és függőleges kiterjedése 20 méter. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang November 7. zsomboly néven és térképen van helye feltüntetve.

Az 1992-ben megjelent Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1975-ben és az 1976-ban készült térképek. Több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi mű, amelyek a barlanggal foglalkoznak.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1998-ban írt barlang nyilvántartólap szerint csak vázlatosan volt felmérve. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

A 2001. évi Karsztfejlődésben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy a közeli Széki-zsombollyal egymáshoz képest lépcsőzetes, víznyelőbarlangokhoz hasonló szerkezetbe rendeződik. A felső, régibb bejáratot a Széki-zsomboly, a visszafejeződött bejáratot a November 7-zsomboly képezi. A kiadványban publikálva lettek a November 7-zsomboly és a Széki-zsomboly hosszmetszet térképei keresztmetszetekkel egy ábrán bemutatva.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 20 méter mély barlangként szerepel. 2013-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készítette el hosszmetszet térképét és alaprajz térképét. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2013-ban készült hosszmetszet térképe és alaprajz térképe. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 36 méter hosszú, 20 méter mély és 499 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Nyerges Attila hosszmetszet térképet és alaprajz térképet rajzolt a zsombolyról, valamint hosszmetszet térképet a végponti részről. A térképek a Széki-zsombolyról készült, keresztmetszeteket is ábrázoló hosszmetszet térkép mellé lettek szerkesztve, egy térképlapra. Így összehasonlítható a két zsomboly felépítése és a járatok felszínhez és egymáshoz viszonyított helyzete. Ezeknek a térképeknek alapján ismeretlen időpontban szerkesztve lett egy beszerelési vázlat.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]