Nászút-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nászút-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz20 m
Mélység13 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés13 m
Tengerszint feletti magasság507 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-24
Elhelyezkedése
Nászút-barlang (Magyarország)
Nászút-barlang
Nászút-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 20° 42′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 20° 42′ 35″

A Nászút-barlang egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt, 1995 óta a Világörökség része.

Leírása[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 1575 méterre, 260 fokra, Bódvaszilas központjától északra, egy víznyelőhöz hasonló mélyedés alján, egy fokozottan védett területen van a bejárata. A közelében nyílik a Cilike-zsomboly. Közel van a Névtelen-zsombolyhoz és a két barlang között hangkapcsolat van. Néhány turistatérkép jelöli a helyét barlangjellel és a nevének a feltüntetésével. Mellette, nyugatra található két, markáns felszakadás, amelyeket S/14 és S/15 jellel jelölnek.

Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A különlegessége az, hogy alsó-hegyi barlang, de nem zsomboly. A vízszintes kiterjedése 14 méter. Függőleges a bejárati rész első szakasza. A járata 10 méter mélység után megtörik és visszafordul, valamint még körülbelül 20 métert halad lefelé, mintegy 45 fokos szögben az omladékos végpontig. Csak engedéllyel látogatható a nem lezárt és szűk barlang.

Előfordul az irodalmában Ismeretlen-zsomboly (Kordos 1984), Nászlyuk-barlang (Szenthe 1976), Nászut-barlang (Fodor 1972, Csernavölgyi 1972), Nászut-zsomboly (Horváth, Máté 1975) és Nászút-zsomboly (Kordos 1984) néven is. S-16 jellel is jelölve volt (Kósa 1992).

Kutatástörténete[szerkesztés]

1972-ben tárták fel a Vörös Meteor Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai. Walkovszky Attila és Szenthe István 1972-ben néhányszor huzatméréseket és hőmérsékletméréseket végeztek benne. 1975-ben Marek E., Molnár A., Oláh I. és Törő I. mérték fel és a felmérés alapján Molnár A. rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és kilenc keresztmetszetet, amelyek 1:100 méretarányban lettek szerkesztve. 1975. október 19-én és egy későbbi munkatúrán az FTSK Barlangkutató Szakosztály egy új részét tárta fel. Az 1975. évi MKBT Beszámoló szerint az új rész körülbelül 300 méter hosszú, de mivel ez egy magas hasadéknak az egymás felett kitáguló szintjében van, a valódi hosszúság valószínűleg kisebb.

1976-ban Lukács László is részt vett a kutatásában. A Szenthe István által írt és az MKBT Beszámoló 1976. évi évfolyamában megjelent csoportjelentés szerint, a feltáráskor körülbelül 40 méter hosszú volt. 1977-ben a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának a tagjai átkiabálással bizonyították, hogy összefügg a Névtelen-zsombollyal. A bejárások alapján úgy gondolták, hogy az egyik, legmagasabbra felnyúló kürtője nagyon megközelíti a zsombolyt. Az 1977. évi beszámolójukban az olvasható, hogy a jelenlegi munkájuk az volt, hogy a Névtelen-zsomboly oldalhasadékában lévő kőtörmelék eltávolításával egy bejáratot találjanak a Nászút-barlangba, amely megalapozná a további munkát. Az 1977. január 30-án készült, szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. novemberi bejárás alapján lett kitöltve 22 méter az alaprajzi hossza, 26 méter hosszú a valóságban, 15 méter a vízszintes kiterjedése, 16 méter a függőleges kiterjedése és Bódvaszilason, 505 méter tengerszint feletti magasságban, az úttól balra, 10 méterre, fenyőerdőben van a vízszintes profilú, bontott és ácsolt hasadékbejárata. Alapvetően vízszintes járatok lettek feltárva és tervezték a további bontást a végponton lévő törmelék biztosítása után, mert mérések alapján egy nagy barlangrendszert feltételeztek. A végponton lévő ácsolat életveszélyes, korhadt. A kéziratban az is olvasható, hogy 1957 augusztusában fedezték fel Balázs Dénesék.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben, az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek, valamint több adattal együtt fel van tüntetve egy darab irodalmi hivatkozás, amely a barlangra vonatkozik. 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attilának az 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Nászút-barlang a 40. legmélyebb a 13 méteres mélységével. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában 13 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű, valamint készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang alaprajza és a függőleges hosszmetszete van ábrázolva hat keresztmetszettel. A verseny egyik lehetséges, felszíni érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk[szerkesztés]