Hegedűs Gyula (agrármérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hegedűs Gyula
Született 1950. augusztus 14. (68 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása agrármérnök, bankigazgató

Hegedűs Gyula (Budapest, 1950. augusztus 14.) okleveles agrármérnök, bankigazgató, barlangkutató.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1975-ben agrármérnöki, 1979-ben ugyanitt mezőgazdasági vállalatgazdálkodási szakmérnöki, végül 1987-ben trópusi mezőgazdasági szakmérnöki oklevelet szerzett. Dolgozott a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél (1975–1979, tudományos segédmunkatárs), az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnál (1979–1986, mezőgazdasági főfelügyelő, illetve az Aggteleki Tájvédelmi Körzet vezetője), a MÉM-ben (1986–1990) főelőadó, az OTP Bank-nál (1990–2000) főosztályvezető, a Magyar Posta Rt.-nél (2000–2001) igazgató, a Postabank Rt.-nél (2001) vezérigazgató, az Atlas Szövetkezetnél (20022003) gazdasági tanácsadó, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál (2003) főigazgató-helyettes. 2003-tól a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kockázatviselési igazgatója.

Barlangkutató tevékenysége[szerkesztés]

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat titkára (19761978), szakbizottsági tagja (1981–1986), választmányi tagja (1981–1991), elnökségi tagja 2000-től. (Nem tévesztendő össze a másik Hegedűs Gyulával, a doktorral, aki a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató felelős kiadója volt.) A Karszt és Barlang Alapítvány kuratóriumi tagja (19952005), kuratóriumi elnöke 2000-től. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat Felügyelő Bizottságának elnöke 1999-től.

Jelentősebb sporteredményei: részvétel a Vecsembükki-zsomboly feltárásában (1974), a Baradla Rövid-Alsó-barlang feltárásának irányítása (1980 és 1982), részvétel az Abysso Michele Gortani (Olaszország) feltárásában (2002), végül 1974 óta mintegy száz mentőakcióban való részvétel a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjaként.

A Marcel Loubens Vándorkupa barlangversenyen 1976-ban és 1977-ben is első helyezést ért el, az 1978. évi Országos Barlangversenyen pedig harmadik helyezett volt. 1997-ben Életmentő Emlékéremben részesült.

Félszáznál több magyar és angol nyelvű cikk és tanulmány mellett (melyek többek között a Karszt és Barlang, az Élet és Tudomány, a Mount Everest oldalain jelentek meg) Adamkó Péterrel társszerzőként írta a „118 óra a barlang fogságában” (2002, Bp. 111 old.) című könyvet.

Forrás[szerkesztés]

  • Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 187. old. ISBN 963-9353-39-6