Fazekas-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fazekas-zsomboly
Hossz25 m
Mélység15,8 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15,8 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 491 m
Ország Magyarország
Település Komjáti
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-62
Elhelyezkedése
Fazekas-zsomboly (Magyarország)
Fazekas-zsomboly
Fazekas-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 20° 44′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 20° 44′ 57″

A Fazekas-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Komjáti központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól keletre, 1590 méterre, 71,5°-ra, egy töbör keleti oldalában, közel a töbör pereméhez nyílik. A 48/4-es sorszámú határkőtől körülbelül délre elhelyezkedő töbörsornak a határtól számított harmadik töbrében van. A határkőtől körülbelül 150–200 méterre lévő, lezáratlan, függőleges tengelyirányú bejárata természetes és nagy, de csak közelről észrevehető. A bejáratától északra, 50–60 méterre nyílik a Köcsög-zsomboly.

A középső triász wettersteini mészkőben kialakult barlang két aknából áll és lépcsőzetes. A bejárati aknája körülbelül három méter átmérőjű. A vízszintes kiterjedése 12 méter. Különböző cseppkövek, például cseppkőlefolyások és borsókövek figyelhetők meg benne. A megtekintéséhez engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A bejárásakor 20 méter kapaszkodó kötelet ajánlott használni.

A nevét az 1990-ben benne talált fazekak miatt kapta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Lehet, hogy ezt a barlangot és a kutatását írta le Scholtz Pál Kornél a kéziratában. 1911. június 10. és 13. között járt a zsombolynál Scholtz Pál Kornél. A kézirat szerint egy kúttól fél óra alatt érték el az egyes számú lyukat, amelyben egy falétra állt, 460 méter magasságban nyílt és a mélysége 16 méter volt. Jordán Károly és Jordán Viktor kötél segítségével mentek le az aljára.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a neve. Az 1990. évi MAFC Barlangkutató Csoport jelentésben lett először leírva, valamint a kéziratba bekerült a vetített hossz-szelvény és az alaprajzi barlangtérképe. Az alaprajzi barlangtérkép két részből áll. Az 1990. évi Karszt és Barlang szerint 18 méter mély. 1991-ben a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és szerkesztette meg az alaprajzi, a hosszmetszeti, valamint a két keresztmetszeti barlangtérképét. A hosszmetszeti barlangtérkép szerint körülbelül 15 méter mély. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben, a topográfiai térképeken nincs megjelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1991-ben készült barlangtérképek.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Fazekas-zsomboly a 34. legmélyebb a 18 méteres mélységével, a 33. Cickány-zsombolynak is 18 méter a mélysége. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadvány szerint 15 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy barlangtérkép-lap a zsombolyról, amely az 1991. évi barlangtérképek alapján lett szerkesztve. Ennek a barlangtérkép-lapnak a készítője, valamint a készítés ideje ismeretlen és a barlangtérkép-lapon máshogy vannak a barlangtérképek elrendezve.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Scholtz Pál Kornél: Beszámoló az 1911. évi június hó 10-13 közötti tett expedícióról a szilasi fennsíkon. Napló, kézirat. 1911.

További információk[szerkesztés]